Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

58 Az országgyűlés képviselőházának adott felfogásával, éppen ezért nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a miniszter úr felszólalása után is megváltoztassam véleményemet és a törvényjavaslatnak címét is elfogadhasssam. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. Ház! A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. (Gaal Gaston: Megtámadtam!) Méltóztassék a házszabályokat elolvasni : ma írásiban nem érkezett be valamilyen ellenkező javaslat, a házszabályok szerint a cím nem támadtatott meg. (Ellenmondások a baloldalon.) Méltóztassék a házszabályokat az új képviselő uraknak is elolvasni. (Elénk derültség.) Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat^ 1. és 2. §-<ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta (Farkas István: Szünetet kérünk!) és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. (Farkas István: Szünetet kérünk!) Napirendünk szerint következik a korlátolt felelősségű társaságok (Kabók Lajos: A kormány is ezek közé tartozik!) adó- és illetékkedvezményéről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 60, 98.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a szóbanlévő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a pénzügyminiszter úr a _ házszabályok 142. <5>-ának 2. bekezdése alapján Vargha Imre államtitkár urat miniszteri megbizottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! A korlátolt felelősségű társaságokról és a csendes társaságról szóló s időközben 1930. évi V. tc.-ben az orszásr törvényei közé iktatott törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során a Felsőház 1929. évi december hó 12-én tartott ülésén a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a közjogi és törvénykezési bizottságok indítványának elfogadásával a kormányt olyan törvényjavaslat benyujtására^kérte fel, amely a korlátolt felelősségű társaságokat kiveszi a társulati adó alanyai közül és amely szerint az 1925 : IX. te. 13. |-ának hasonszerűségrére ezen társaságok általános kereseti adót kötelesek fizetni és amely továbbá megfelelő illetékügyi rendelkezésekkel lehetővé teszi, hogy a vállalkozókedv a korlátolt felelősségű társaság formájának igénybevételétől el ne idegeníttessék. Az 1930 : V. te. kihirdetése előtt a, magyar kereskedelmi jog a korlátolt felelősségű társaságot nem ismerte. Ezt megelőzőleg korlátolt felelősségű társaság Magyarországon csak mint valamely hasonló külföldi társaság fiókja vagy telepe működhetett. Nem volt tehát szükség arra, hogy ezek a többnyire kisebb tőkeerővel megalakuló társaságok a társulati adó alanyainál kedvezőbb adóügyi elbírálásban részesüljenek. Már az 1924/25. évi állami költségvetésről szótó 1925 : IX. tc.^ 12§-ának 2. bekezdésében utasította a kormányt a korlátolt felelősségű társasági forma meghonosítására, illetőleg erre vonatkozó törvényjavaslat benyújtására Már ennek az 1925. évi IX. tc.-nek miniszterig indokolásában ennek a korlátolt felelősségű társasági formának meghonosítását abból a szempontból tartotta szükségesnek, hogy amikor a kormány a részvény. ülése 1932 február 26-án, pénteken. társasági formát a nagyobb tőkeerejű vállalkozások érvényesülési keretének kívánja biztosítani, akkor nyújtson módot a kisebb vagy középtőke erejű vállalkozásoknak is, hogy ezek a korlátolt felelősség előnyeit élvezhessék. Az 1930 : V. te. ennek az elgondolásnak megfelelően a korlátolt felelősségű társaságot csakugyan a kisebb tőkeerejű vállalkozás érvényesülési formájaként alkotta meg. Az ilyen társaságra, mely a gazdaságilag gyengébb adóalanyok együttműködését van hivatva szolgálni, az indokolás szerint csakugyan túlságosan súlyosnak látszhatik a társulati adónak 16%-kal kezdődő s a jövedelmezőség arányában 30%-ig emelhető kulcsa. A pénzügyi bizottság véleménye szerint tehát helyes az a cél, amelynek érdekében a Felsőház a kormányt törvényjavaslat benyújtására kérte, tudniillik a korlátolt felelősségű társaság kedvezőbb társulati adóval való megadóztatása. T. Ház! A pénzügyi bizottság azonban azon a véleményen van, hogy ez a cél másúton is elérhető, mint amit a Felsőház javasol. Elérhető pedig azoknak az adóalapoknak^ megállapításával és az adókivetés technikájával kapcsolatos nehézségek megelőzésével is, amelyek a Felsőház javaslatától elválaszthatatlanok. Ezeket a nehézségeket a törvényjavaslat miniszteri indokolása részletesen tartalmazza, úgyhogy ezeket ismertetni fölöslegesnek tartom. Kénytelen vagyok azonban rámutatni azokra a körülményekre és azokra a veszedelmekre, amelyek a korlátolt felelősségű társaságnak a társulati adó alanyai közül való kivételével az állami költségvetés szempontjából járnak. Az 1925. évi 7000. P. M. számú rendelet, amely a [mérlegvalódiság helyreállításáról szól, 100.000, illetve sok esetben 150.000 pengőben állapítja meg a részvénytársaságok legkisebb mértékű alaptőkéjét. Azok a részvénytársaságok, amelyek ennek a követelménvnek eleget tenni nem tudnak, valószínűleg t tömegesen fognak átalakulni korlátolt felelősségű társasággá, másrészt éppen a biztosítandó adóügyi kedvezmények miatt valószinűnek látszik, hogy az újonnan alakuló vállalkozások szívesen alakulnak meg korlátolt felelősségű társaság formájában. Az 1925. évi 300. P. M. sz. rendelet, a kereseti adóról 'Szóló hivatalos összeállítás, úgy rendelkezik, hogy a kereseti adó teljes egészében azt a községet illeti meg, amelyben az adófizető tartózkodik, ha tehát a korlátolt felelősségű társaságokat a társulati adó alól mentesítenők és kereseti adó alá vonnók, az állam költségvetési előirányzatában olyan hiány állana elő, amelyet a kereseti adó oldalán a bevételi többlet nem paralizálhatna, amely 'már viszont a községet illetné meg. A pénzügyi bizottság éppen ezért helyesebbnek találta, hogy a kormány a Felsőház által elérni kívánt célt másúton, ezeknek a nehézségeknek kikerülésével érje el. Erre alkalmas módnak látszik a társulati adó kulcsának a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozólag kedvezményesebb megállapítása. A javaslat ezt a kedvezményes adókulcsot 10%-ban szándékozik megállapítani. Ilyen kedvezményes adókulcsa van az önsegélyző, termelési, beszerzési, értékesítési és fogyasztási szövetkezeteknek. Ez az adókulcs a társulati adónak egyébként 16-tól 30%-ig terjedhető adókulcsával szemben mindenesetre jelentős kedvezményt jelent. Az 1930 : V. te. felsőházi tárgyalásának során olyan jogszabályra vonatkozó gondoskodás iránt is történt kezdeményezés, amely a javaslat 57- §-ának második bekezdése 1. pont-