Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

42 Az országgyűlés képviselőházának lom, miszerint eddig ezen. az egész értekezleten, ámbár különböző, sőt ellentétes nézetek is nyilvánultak, semmi disszonáns hangot nem hallottunk. En a Gazdaszövetség nevében kijelentem, miszerint azon liberális birtokpolitikát, amely megvalósíttatni szándékoltatik, mi melegen támogatjuk és az igen t. miniszter urat közérdekű törekvéseiben segíteni kötelességünknek tartjuk.» Azért olvastam fel ezt a néhány nyilatkozatot, hogy rávilágítsak, mennyire eltávolodott a földbirtokreform végrehajtása során ettől a gondolattól. Mostmár megállapíthatjuk az eredményeken keresztül a földbirtokreformnak tökéletes csődjét. Köztudomású tény, hogy a községtől távoleső, nagyon sok esetben rossz, szikes területeket vettek igénybe a földbirtokreform céljaira, magas vételárakért, amelyeknek ma már egyharmadáért vásárolhatnak szabadforgalomban földet. Schandl Károly képviselőtársam arról az oldalról mondotta, hogy az^ 1920 : XXXVI. te. végrehajtása Európa legmérsékeltebb földbirtokreformját jelenti. De amint az események igazolják, nemcsak a legmérsékeltebb, hanem a legreakeiósabb földbirtokreformot jelentette ez egész Közép-Európában. Mert míg egész Európában mélyen szántó, radikális földbirtokreformot hajtottak végre s legtöbb helyen a földbirtokot 500—750 katasztrális holdban maximálták, addig nálunk olyan mérsékelten hajtották végre ezt a földbirtokreformot, hogy például herceg Esterházynak megmaradt 221000 katasztrális holdja, megmaradtak a hitbizományok, megmaradtak a latifundiumok, majdnem teljes érintetlenségükben. T. Ház! Amikor mi a földbirtoknak egészséges megoszlását reklamáljuk, minduntalan történelmi jogokra hivatkoznak; történelmi jogokra, amelyek alapjai a magyar nagybirtokrendszer kialakulásának. En sokat foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy megállapítsam, vájjon mi az a történelmi jog, amelyben a nagybirtok gyökerezik? Könnyű volt ennek megállapítása. Ha néhány történelmi adat nyomán utánanyomozunk ennek, kiderül, hogy a magyar nagybirtokok kialakulása többé-kevésbbé hazaárulás terméke, hogy többé-kevésbbé a császári háznak hasznos szolgálatok jutalmazásaként kapták a nagybirtokokat a mai nagybirtokosokaink elődei. A mai napon átnéztem egy kézikönyvet, amely a Rákóczi-felkelés után bekövetkezett eseményeket tárgyalja. Ekkor keletkezett a Károlyi-féle nagybirtok, amikor^ is Rákóczit és társait hazaárulóknak nyilvánították, földjüket elkobozták, azokat pedig, akik a császári háznak tettek hasznos szolgalatokat az így elkobzott földekből megjutalmazták. Ezt a történelmi jogot tehát nem lehet alapul venni a magyar nép életérdeke ellen akkor, amikor komoly, mélyreható és demokratikus földbirtokpolitikát követel az ország népének érdeke. Ismétlem, egész Európában mélyreható, demokratikus földbirtokreformot hajtottak végre. Megszűnt szerte Európában a nagybirtokrendszer, nálunk azonban megmaradt teljes érintetlenségében és a földbirtokreform végrehajtásából most már megállapíthatjuk, különös, de így van, hogy azok jártak jól, akiknek a földbirtokaiból a földreform céljaira igénybe vettek földet. Miért? Azért, mert a gyufakölcsön révén megkapták 2

lz részét túlságosan felértékelt földjük r értékének, 1

U értékét pedig megkapják kötvényekben. Es ki fizeti meg ezeknek az igénybevett földeknek az árát! Az egész ország dolgozó népe, akik kénytele. ülése 1932 február 26-án, pénteken. nek lesznek a gyufakölcsönt visszafizetni és akik kénytelenek lesznek majd visszafizetni a kötvényekben biztosított összeget is a fpldtoir-; tokosoknak. (Ügy van! Ügy van! a 6aí- és a szélsőbaloldalon.) Mikor az ember ezt látja, világos előtte, hogy ezt a földbirtokreformot az osztályérdek dominálta, hogy ezt az osztályérdek szempontjából, a nép érdeke ellen hajtották végre. Ez nyilatkozott meg különben mindenkor a földbirtokreform végrehajtása során. Ept> ezért azok, akik a földbirtokreform Istencsapását már elviselni kénytelenek, akiket felvettek az érdemesek sorába annakidején, most a legkétségbeesettebb vergődéssel várják, mi lesz a vége az így végrehajtott földreformnak. Ezek az 52 évre megállapított, nagyon súlyos annuitásos terheket nem tudják megfizetni. Azt hiszem, tudják ezt a túloldalon ülő képviselőtársaim is. Sorra-rendre folynak a kimozdítási eljárások az egész országban. Az egyik községben voltam, ahol elmondta a jegyző, hogy ebben a pillanatban 800 ember ellen folynak a kimozdítási eljárások, mert nem tudják a részleteket fizetni. (Propper Sándor: Miből fizessenek! — Csikvándi Ernő: Hányat mozdítottak ki? Nem mozdítottak ki egyet sem!) Tudnék nemcsak egy-két esetet produkálni, hogy tényleg kimozdítottak embereket. (Csikvándi Ernő: Nagyon ritka eset!) Tudtuk mi a földbirtokreform végrehajtása során, hogy mi lesz ebből a reformból, mikor Klebelsberg belügyminiszter úr kiadta azt a rendeletét, amely szerint a földreform végrehajtását szorgalmazó törekvést izgatásnak minősítették és kihágási eljárást indítottak azok ellen, akik valóban szorgalmazták a törvényjavaslat végrehajtását. Nyilvánvaló volt, hogy mi lesz ebből a földreformból. Bizony, ennek a földreformnak nem volt más célja, mint a szociális elégedetlenséget látszatintézkedéssel csökkenteni, mert úgy vélték, hogy így az egész földbirtokreform nagy kérdését majd megoldják Pedig ez 'balga tévedés. Olvasom a falusi jegyzők lapját, a Községi Közlönyt. írnak benne egy cikket, amelynek a címe: «Földet a magyarságnak» és ebben írják a következőket (olvassa): «Végeredményben ezen reformról megállapíthatjuk, hogy nem érte el a célját, nem segített a kisemberen, nem változtatott az ő során, nem javította gazdasági helyzetét. Az eredmény nagyon jelentéktelen. Nem nyert befejezést a reform, mert hiszen nem tudta kielégíteni a földigénylők igényléseit és nem tudott a földosztás tekintetében agrárviszonyunkban oly helyzetet teremteni, hogy a sok ezer nincstelen és földéhes a magyar rögön megélhetést találhatna. A földmegosztás arányai hazánkban mind mélyebb és mélyebb szakadékot vájtak a társadalom talajába; asrárországunkban a földnélküliek száma mindinkább emelkedik, ezt a szaporodást még elősegíti az a körülmény, hogy nagyon is lecsökkent, sőt teljesen megszűnt az amerikai kivándorlás. A mai csonka országunkban ezen okok folytán kereken 1,125.000-re szökött fel a földnélküliek nagy tábora. E nagyszámú agrárproletáriusság számára a lefolytatott, joggal mondihatónak, «lezajlott» földreform 'mindössze egymillió katasztrális hold földet osztott ki. Ezen sokezer egyholdas «Jánosokkal» szemben állanak a több ezer holdasok végesvégtelen birtokterületei. Innen van az, hogy amíg egyrészt országunk földtermékei itthon el nem fogyasztható bőséget mutatnak fel, másrészt ott találjuk a nélkülözők, a nyomorgók milliós tömegeit.» Tovább folytatja ez az újságcikk (ol-