Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

432 Az országgyűlés képviselőházának A mentelmi bizottság egyetlen vádpont kivételével a kiadatás mellett foglalt állást. Egyetlen vádpont tekintetében, a h.adikölcsönök ügyében nem iadjuk ki Dréhr Imrét azért, ^ mert ^az ügyészség nem közölt velünk olyan tényállást és olyan gyanúokokat, amelyek alapján az elkövetett cselekmény és Dréhr Imre személye közt az összefüggést meg lehetne állapítani. Ha majd m ügyészség a tényállást ebben a tekintetben pótolja és olyan megkeresést intéz a Házhoz, amelynek alapján Dréhr Imre személye és az elkövetett cselekmény közt az öszszefüggést meg lehet állapítani, akkor a mentelmi bizottsági minden "bizonnyal arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy Dréhr Imrét erre a vádpontra nézve is ki fogja adni az ügyészségnek. (Helyeslés.) T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam felemlegette itt Peyer Károly képviselő úr esetét, akit megbüntettek azért, mert az albertfalvai telek ügyében sértő kitételeket használt, Peyer képviselőtársamat nem azért büntette meg a Ház... Elnök: Kérem, képviselő úr, ezzel a kérdéssel ne méltóztassék foglalkozni. Az, imént szólt képviselő urat kétszer figyelmeztettem. hogy ez nem tartozik erre az ügyre és semmiféle formában szóvá nem tehető. E felett határozott a mentelmi bizottság, határozott a Képviselőház, ezi a kérdés tehát elintézett dolog. Kelemen Kornél: Tudomásul veszem az elnök úr figyelmeztetését és nem kívánok ezzel foglalkozni. Tisztelettel kéreui, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését elfogadni. A mentelmi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindazoknak a vádpontoknak a tekintetében, amelyeknek tekintetében az összefüggés a cselekmény és Dréhr Imre személye közt megvan, Dréhr Imre kiadását javasolja. Ez nem jelenti azt, mintha a mentelmi bizottság oneg volna győződve arról, hogy Dréhr Imre bűnössége minden egyes vádpont tekintetében megállapítható' lesz, a bizottság azonban módot akar adni, hogy mindezek a vádpontok az ügyészség által tisztázhatók legyenek, a kiadatás tehát ezt a célt szolgálta. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó javaslatát a jelentésben foglalt korlátozásokkal elfogadni, igen vagy nem? (Iffen!) A Ház Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogát a bizottsági jelentésben javasolt korlátozásokkal felfüggeszti. Tárgysorozatunk szerint következik a mentelmi bizottság Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogának megsértése ügyében tett 122. számú ielentésének tárgyalása. Az előadó Váry Albert képviselő úr, őt illeti a iszó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Gál Jenő országgyűlési képviselő âzt a bejelentést, tette, nogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett. Három alapon kívánta vitatni, hogy a mentelmi jog megsértetett. Az egyik alap az, hogy a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter megkeresést intézett a Képviselőházhoz, hogy fegyelmi ügyben adja ki Dréhr Imrét, holott nem volt illetékes hatóság erre. Másodszor, hogy a Ház elnöke a Ház nyilt ülésén bejelentette ezt a megkeresést, ami házszabályellenes volt. Harmadszor, hogy mielőtt megkeresés érkezett a mentelmi bizottsághoz, a 68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. népjóléti miniszter Dréhr Imre ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A ^mentelmi bizottság^ ennek a bejelentésnek tárgyában megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, mert hiszen ugyanezen megkeresés értelmében Dréhr Imre mentelmi jogát felfüggesztette és őt a fegyelmi eljárás céljaira a népjóléti miniszter úrnak kiadta. A másik kérdésben, hogy t. i. a Képviselőház elnöke kifogásolt eljárásával mentelmi sérelem bekövetkezett-e, vagy sem, a mentelmi bizottságnak az az álláspontja, hogy a házszabályok mikénti kezelése mentelmi sérelmet nem eredményezhet. A harmadik a tekintetben emelt panasz, hogy a fegyelmi eljárás elrendeltetett, mielőtt a mentelmi bizottság Dréhr Imrét kiadta, a mentelmi bizottság által tárgyalható nem volt, mert ezt a bejelentést a házszabályok alapján a mentelmi bizottság még nem kapta meg. A mentelmi bizottság ezen az alapon azt a javaslatot terjeszti & t. Képviselőház elé; mondja ki, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentéimi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. Elnök: Szólásra következik ? Frey Vilmos jegyző: Feljegyezve nincs senki. Elnök: Feljegyezve nincs senki. Szólni senki sem kíván. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát elfogadja és annak alapján kimondja, hogy Dréhr Imre képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. Következik a Dréhr Imre képviselő úr mentelmi jogának Gál Jenő képviselő úr által bejelenetett megsértése ügyében tett 134. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó Váry Albert képviselő úr; őt illeti a szó. Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! Gál Jenő országgyűlési képviselő a Képviselőház 1931. évi december hó 10-én tartott ülésében újabb bejelentést tett Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. Bejelentésé szerint a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Dréhr Imre országgyűlési képviselő ellen fegyelmi eljárást rendelt él anélkül és az előtt, hogy a Képviselőháztól Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte volna s a Képviselőház ennek a megkeresésének értelmében Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette volna. A mentelmi bizottság a bejelentés folytán megállapította, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Dréhr Imre országgyűlési képviselő, mint nyűg. politikai államtitkár ellen 1931. évi július hó 1-én kelt T. 33/1931. sz. 'határozatával többrendbeli legsúlyosabb szolgálati vétség miatt a fegyelmi eljárást elrendelte s vele ezt a fegyelmi határozatát és a vádpontjait közölte. Ennek következtében a fegyelmi vizsgálóbiztos 1931. évi július hó 3-án írásban felhívta Dréhr Imre országgyűlési képviselőt, hogy a vádpontokra nyilatkozzék. Dréhr Imre ez írásbeli felhívás folytán a vele közölt vádpontokra 1931. évi július hó 4-én írásban nyilatkozott, de egyidejűleg tiltakozott is mentelmi jogának megsértése miatt. Majd az