Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

Az országgyűlés képviselőházának 6 titkár Hankó Elemér miniszteri tanácsossal körülbelül 21.000 pengőt fizettetett ki a mene­kültügyi segélyből a néhai miniszter öccsének, Vass Jánosnak vagyoni viszonyai rendezése végett. Dréhr Imre úgy a fegyelmi eljárás so­rán, mint a mentelmi bizottság előtt tagadta, hogy ő utasítást adott volna, hogy ezek az összegek a menekültügyi segélyből, tehát álla­mi pénzből utaltassanak ki. Előadása szerint ezeket az összegeket a néhai miniszter magán­pénzéből és magánkölcsönökből fizette ki. Hankó Elemér és Szabó Imre vallomásai, vala­mint Hankó Elemér időrendben történt fel­jegyzései, különösen a vonatkozó iratok és va­lótlan tartalmú hivatalos előadmányok azon­ban arra mutatnak, hogy Dréhr Imre ezt a cse­lekményt elkövette. Dréhr Imrének ez a cselek­ménye szintén a Büntetőtörvény könyv 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntettének megállapítására alkalmas. A megkeresés szerint az a gyanú is felme rült, hogy Dréhr Imre a menekültügyi segély­ből veszprémi választópolgárainak is juttatott különböző segélyeket: 150 pengő, 100 pengő, 400 pengő, 50 pengő, 100 pengő, 100 pengő 50 filléres összegekben. Dréhr Imre a mentelmi bizottság előtt azt adta elő, hogy tudtával néhai minisz­tere utalt ki a menekültügyi segélyekből az ő választóinak is, mint mindenkinek, aki indo­kolt ilyen segélykéréssel fordult hozzá, segélyt, mert a néhai miniszter a menekültügyi segélyt bizalmas természetű, rendelkezésére bocsátott összegnek tekintette, amelyből nemcsak mene­külteket segített, hanem mindazokat, akik nyo­morúságukban és Ínségükben segélyért hozzá fordultak. így emlékszik reá, hogy a néhai mi­niszter körülbelül riSgy választójának is jutta­tott ilyen segélyt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne zavarják a szónokot. Váry Albert élőadó: Ezzel szemben azon­ban Hankó Elemér vallomása, valamint a blokk-könyvben való feljegyzések arra t mutat­nak, hogy ezek a kiutalások Dréhr Imre akkori államtitkártól erednek. Dréhr Imre államtitkár a negyedik vád szerint magánadományként eljuttatott 1000 pengőt a Társadalmi Egyesületek Szövetségé­hez és 1000 pengőt az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesületének. A vád az, hogy ezeket az összegeket, bár magánadományként juttatta el, a menekültügyi segélyből küldötte. Dréhr Imre azzal védekezett, úgy a men­telmi bizottság előtt, mint már a fegyelmi el­járás során, hogy ez a néhai miniszter rende­letére történt így. Azonban Hankó Elemér fel­jegyzései és vallomása, valamint a vonatkozó ügyiratok arra mutatnak, hogy Dréhr Imrének személyes intézkedése alapján történt ez. Ez a cselekménye szintén a Büntetőtörvénykönyy 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntetté­nek megállapítására alkalmas. A következő ötödik vád szerint Dréhr Imre a menekültügyi segélyből fizette ki azt a 465 pengőt, amelyért Bory János szobrászművész­től két faszobrot rendelt, amelyeket ajándék­ként a miniszternek küldött meg. Dréhr Imre a fegyelmi eljárás során és a mentelmi bizottság előtt is tagadta, hogy a szobrot ő rendelte, vagy ő fizette volna. Ezzel szemben Hankó Elemér vallomásával # és fel­jegyzési könyvével, valamint a vonatkozó ügy­iratok és a napló adataival valószínűsítve van. hogy Dréhr Imre ezt a cselekményt elkövette. Dréhr Imrének ez a cselekménye a hűtlen ke­zelés bűntettének a megállapítására alkalmas. A következő vád szerint Dréhr Imre ugyan­. ülése 1982 április 18-án, hétfőn. 425 csak a menekültügyi segélyből hírlapíróknak, művészeknek és más nem menekülteknek, akik arra rá voltak szorulva és akik ihozzá segélyért fordultak, különböző összegeket, mint 2000 pengőt, 1300 pengőt, 1000 pengőt, 400 pengőt, 300 pengőt, 808 pengőt utalt ki. A fegyelmi eljárás során és a mentelmi bizottság előtt is Dréhr Imre azt adta elő, hogy ezek a segélyek a néhai miniszter rendeletére utaltattak ki. Tagadja, hogy személyesen is mtalt volna ki, de amennyiben kiutalt, ez a néhai miniszter engedélyével, tudtával történt és a néhai miniszter ténye volt. Ez a cselek­mény szintén a Büntetőtörvénykönyv 361. §-ába ütköző hűtlen kezelés bűntettének megállapíj tására alkalmas és valószínűsítve van Hankó Elemér vallomásával, a feljegyzési könyvekkel és a vonatkozó ügyiratokkal. Dréhr Imre államtitkár a törvényelőkészí­téssel kapcsolatos kiadások fedezetére rendel­kezésre bocsátott összegből felhatalmazás nél­kül 18.100 pengőt utalt ki különböző újság­íróknak. Ez az ajándék a vád szerint nem szol­gálhatta^ a töryényelőkészítés célját, tehát tu­datos károkozásra mutat. Dréhr Imre a mentelmi bizottság előtt ki­jelentette, hogy a kiutalásra neki felhatalma­zása volt és egyes összegeket indokolt eset­ben tényleg kiutalt, hogy a közvélemény a ké­szülő törvény célzatát megismerje és megértse. (Fábián Béla: Törvényelőkészítés!) Hogy me­lyek voltak azok az újságok és kik voltak azok az újságírók, amelyek és akik ebből az összeg­ből kaptak, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) azt ma a nyomozás kezdetleges stádiumában meg sem lehet még pontosan állapítani és végérvényesen el sem lehet dönteni, de a nyo­mozás jelen állapotában ez nem is tartozik még a nyilvánosság elé. Kötelességemnek tar­tom azonban erről a helyről közérdekből és a sajtó jó hírnevének megbecsülése és megvédése érdekében kijelenteni, hogy a kérdéses összeg­ből a nyomozás eddigi adatai szerint egyetlen napilap és egyetlen ismert, hivatásos újságíró egyetlen fillért sem kapott. (Helyeslés.) Ismét­lem, Dréhr Imre a mentelmi bizottság előtt kijelentette, hogy a kiutalásra felhatalmazása volt és egyes összegeket indokolt esetekben tényleg kiutalt, hogy a közvélemény a készülő törvény célzatát megismerje és megértse. Hankó Elemér vallomása, a vonatkozó iratok és Hankó Elemér időrendi feljegyzései azon­ban azt mutatják, hogy ezek a kiutalások ön­hatalmúak voltak és a felhatalmazást túllép­ték. Ez a cselekmény szintén a Büntetőtörvény­könyv 361. §-ába ütköző hűtlen kezelés bűn­tettének megállapítására alkalmas. A következő vád szintén a hűtlen kezelés bűntettére és a hivatali hatalommal való visz­szaélés vétségére vonatkozik. A miniszterta­nács ugyanis 9.000 pengőt engedélyezett néhai Vass József miniszter és Dréhr Imre állam­titkár gépkocsija kicserélésére. Kiderült, hogy a két gépkocsi kicserélése 18.404 pengővel többe került. Ezt a 18.404 pengőt elő kellett keríteni és ez úgy történt, hogy ennek a hiánynak pót­lására négy alárendelt intézettel — köztük a 18.404 pengőt felosztva, — fizettették be ezt az összeget és nekik a gépkocsik átcserélési össze­gének részletösszegéről nyugtákat küldtek számadási fedezetül. Dréhr Imre azt adta elő, hogy ez a rendel­kezés néhai miniszterétől ered. Hankó Elemér, Angyal Kálmán miniszteri tanácsosok, Tarsoly Ferenc irodaigazgató vallomásai, a vonatkozó iratok és nyugták, valamint Hankó Elemér időrendi feljegyzései azonban arra mutatnak, 61*

Next

/
Oldalképek
Tartalom