Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-66
„ f>VI A V Az országgyűlés képviselőházának 66. ülése. 1932. évi április hó 14-én, csütörtökön Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki eló'terjesztések. — A pénzügyi és közjogi bizottságok benyújtják együttes-jelentésüket a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. tcikk módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Éber Antal, Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter, Mojzes János, Szilágyi Lajos, Vázsonyi János. — A közigazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentését a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Klein Antal összeférhetlenségi bejelentést tesz Kállay Tamás ellen. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Kenéz Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja eL) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Herczegh Béla jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Kray István báró képviselő úr levelét, amelyben arra hivatkozik, hogy a tegnapi ülésen abban a tudatban, hogy az előtte levő interpelláló képviselők interpellációikat elmondják, néÜány percre az ülésteremből távozott, s mire visszatért, a Ház interpellációját törölte. Kéri azért, hogy a Ház távolmaradását igazoltnak vegye. Méltóztatnak a képviselő úr távolmaradásának igazolását elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy azt határozatként mondom ki. Bemutatom a t. Háznak Bihar vármegye közönségének feliratát a vidéki pénzintézetek megfelelő rescompt-hitellel való ellátása tárgyában. A feliratot a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. Dési Géza képviselő úr mint a pénzügyi és a közjogi bizottság előadója jelentést kivan tenni. Dési Géza előadó: Mélyen t. Képviselőház! Tisztelettel bemutatom a pénzügyi és a közjogi bizottság együttes jelentését a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlynak 'biztosításáról alkotott 1931 :XXVI. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Mély tisztelettel kérem a Házat, hogy a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak tárgyalására, a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A Ház a beadott jelentést kinyoKÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ V. matja és szétosztatja. Annak napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem at. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Napirendünk szerint következik az ipartestületekről szóló törvényjavaslat folytatólagos! tárgyalása. (írom. 114^ 152.) Szólásra következik Éber Antal képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Éber Antal képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Képviselőház! A javaslatot a magam részéről elfogadom, mert azt tartom, hogy a kézműiparosság érdekeinek védelmére készült ez a javaslat, amely mint ilyen, különösen a mai nehéz helyzetben, a Képviselőház által való elfogadásra és méltánylásra érdemes. (Ügy van! Ügy van!) Igen t. Ház! Azok a t. képviselőtársaim, akik a javaslattal szeméén aggályokat hangoztattak, ezt főleg azzal a megfontolással tették, — r ami leginkább Frühwirth képviselő úr beszédéből hangzott ki — hogy ők nem ilyen ipartestületig központot akarnának létesíteni, hanem önálló kézműves-kamarát, mert a kézműiparosság valódi érdekképviseletéhez csak akkor juthatna, ha kihasíttatnék a kézműipar a kereskedelmi és iparkamarák köréből és önálló kamarát kapna. Szerény vélekedésem szerint nem volna helyes ilyen önálló kézműveskamarának létesítése, vagyis a mai kereskedelmi és iparkamaráknak három tagra való felbontása. Mert hiszen ha a kézműipar külön kézműveskamarát kapna, akkor természetesen a gyáripar is követelheti a külön gyáriparos-kamarának felállítását a akkor marad" a kereskedelem a külön kereskedelmi kamarával. Az ilyen három tagra szétosztott külön kamarák, létesítése meggyőződésem szerint nem áll az ország érdekében és nem állana azoknak a kereskedelmi és ipari érdekeknek szolgálatában, amelyeket szem előtt kell tartanunk. A kereskedelmi és 52
