Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

Az országgyűlés képviselőházának 65, egy politikai dunaünnepély rendezésére ailkalmas, de alkotó, tevékenykedő és kezdeményező munkára nem. (Ügy van! Ügy van! a jobboldaton. J Ez részben válasz Hunyady t. képviselő úr megjegyzésére is. E mellett engedje, meg, hogy válaszoljak arra is, aimikor némi célzattal olyan megjegyzést tett, hogy változtattam pártállásomat. Nem változtattam! En a kisgazdapárt Programm ja alapján mint pártonkívüli képviselő ültem ott, és meg kell, hogy mondjam önnek, ha nem tudná, (hogy itt is ezen az alapom

1 állok. Ez a párt nem olyan párt, amelyik csak egy pártiból állama, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ez <a párt egy pártszövetség. (Gr. Hunyady Ferenc közbeszól.) Ön nevethet ezen, (Gr. Hunyady Ferenc: Okkal!) de a valóság az, hogy amikor Bethlen István és nagyatádi Szabó István 1922-ben (Kelemen Kornél: Konteentráció volt!) ennek a többségi pártnak az alapjait lerakták, a következő kijelentésben állapodtak meg: Jöjjön ebbe a pártba pártállására való tekintet nélkül mindenki, aki hajlandó az aktuális kérdésekben egybefogni a nemzet vezetésére, és aki hajlandó mindazoikat a problémákat, amelyek nemi aktuálisak és szétválasztok, a nemzet érdekében megfelelő időre félretenni. (Pakots József: Például a választójogot!) Ennek folytán a függetlenségi és 48-asi Kossuth-pártból, a munkapártból, a keresztény kisgazdapártból, a földmívespártból, az akkori polgári pártból, az akkori keresztényszoeialistapártból, az akkori keresztény nemzeti pártból, szóval az össes polgári pártokból, még a fajvédőpártból is, amelyhez Ulain t. barátom tartozott, (Egy hang a baloldalon: Kilépett! — Felkiáltások a jobboldalon: De benne volt!) és amelyhez, remélem, lelkileg ma is tartozik, iigen sokan csatlakoztak a mi pártunkhoz. Ez a párt tehát egy pártszövetség, amely azonban lelkileg összeforrott a közös, nagy feladatok felismerésében és az azoknak megoldására való törekvésiben. Ez a válaszom az elhangzott felszólalásokra. Kérem, méltóztassanak ezt tudomásul venni. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Ezek után áttérünk az interpellációkra. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Ulain Ferenc átmegy a jobboldalra. — Felkiáltások a baloldalon: Ulain belépett az egységes pártba!) Elsősorban az írásban adott miniszteri válaszokat olvassuk fel. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a miniszterelnök úr írásbeli válaszát Turchányi Egon képviselő úrnak folyó évi február hó 24-én a gadasági válság és a szükséges intézedések tárgyában előterjesztett interpellációjára. (Folytonos zaj a baloldalon.) jDsendet kérek, képviselő urak! Tegyék lehetővé hallgatásukkal, hogy a jegyző úr minden szavát tisztán hallhassák. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Turchányi Egon országgyűlési képviselő úr a Képviselőháznak folyó évi február hó 24-én tartott ülésében interpellációt intézett az összkormányhoz a gazdasági válság és a szükséges intézkedések tárgyában. Ezen interpellációra van szerencsém előadni, hogy azokkal a kérdésekkel, melyeket a képviselő úr felvetett, a Képviselőháznak 1931. évi december hó 8-án tartott ülésében elmondott beszédemben részletesen foglalkoztam s nézetem szerint felesleges volna ezeket a kérdéseket részemről ismét behatóbb elemzés tárgyává tenni, , ülése 19S2 április 13-án, szerdán. 321 Legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy amint az mindenki előtt ismeretes, a gazdasági válság nem csupán Magyarországra korlátozódó elszigetelt jelenség, hanem úgyszólván az egé>5z világ igen nagy méretű termelési és hitelválságban sínylődik és csak természetes hogy a világválság alól a magyar gazdasági élet sem tudja magát kivonni. A kormány teljes tudatában van annak a nehéz helyzetnek, amelybe a gazdasági válság folytán a magyar magángazdálkodás alanyai jutottak és épp ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti azt, hogy az exportlehetőségek fokozásával, illetve az export útjába álló akadályok elhárításával a termelési költségek csökkentésével a különböző közületi terhek lehet'i visszaszorításával mindazokat az intézkedéseket megtegye, amelyek magángazdaságunk életképességének helyreállításához és megőrzéséhez szükségesek. A földreform által sújtottak megsegítésére a földreform földek után fizetendő évi törlesztés mérséklése ügyében a volt pénzügyminiszter úr részéről már a múlt év január havában rendeletileg történt intézkedés. A nevezett miniszter úr által kiadott rendelet — bizonyos feltételek^ mellett — úgy a megváltott, mint a vagyonváltság földeknél az 1930. évre járó törlesztési részletnek egyharmad részét elengedte. Kétségtelen, hogy a gazdasági viszonyok a rendelet kibocsátása óta rendkívüli mértékben súlyosbodtak, ami a földreform alapján földhözjuttatott kisexisztenciák helyzetét is fokozott mértékben nehezebbé tette, azt is el kell ismerni, hogy különös jelentőségű nemzeti és szociálpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a földhöz juttatottak fizetési kötelezettsége, teherbíróképességükkel megfelelő arányba hozassék és ekként a nekik juttatott földeket, mint megélhetésük legerősebb támaszát továbbra is megtarthassák. Ebből az okból ^ a kormány a földhöz juttatottak kötelezettségeinek újabb szabályozását tartja szükségesnek. A vonatkozó tervezet előkészítés alatt áll és remélhetőleg rövid időn belül a törvényhozás" elé kerül. A földteherrendezési eljárás hatályossá tétele végett a kormány beható tárgyalást folytat abban az irányban, hogy az 1931 : VIII. te. a 33-as bizottság közreműködésével revizió alá vétessék, mert ez a törvény a hozzáfűzött várakozásnak nem felelt meg főleg azért, mert a hitelezők megfelelő készpénzkielégítés nélkül nem voltak hajlandók követeléseik kiegyenlítésére a hivatkozott törvény által kontemplált kötvényeket és könyvjóváírást elfogadni. Az új rendezésnek az a célja, hogy a földteherrendezés minél szélesebb körben és minél hatékonyabban keresztülvihető legyen. A vonatkozó tervezet előkészítés alatt áll, de nem zárkózhatom el annak a kijelentésétől, hogy ezt a kérdést úgy kell rendezni, hogy általa az államkincstárra teher ne háramoljék, mert az államháztartás egyensúlya csak a legnagyobb nehézséggel állítható helyre és újabb megterhelést nem bír el. A gazdasági válság szociális hatásának enyhítése céljából a téli hónapokra életre hívott országos inségenyhítő moagalom fenntartását a kormány március hó végéig tervezte és ezen időpontig az akadálytalanul és zavartalanul végre is hajtatott. Azokban az esetekben, amikor konkrét panaszok merültek fel a megfelelő intézkedés a főispánok bevonásával azonnal megtörtént és az ország azon területein, ahol a lakosság életviszonyai fenyegetettebbek voltak, az inségenyhítőakciót a helyszínen is megvizsgáltattam és a segélyek megállapításánál mindig a tényleges szükséglethez igazodtam. Az