Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-64

282 - Az országgyűlés képviselőházának nem mindegy az, hogy magamtól hallgatok-e el, vagy valaki az öklét a számba nyomta. Már pedig mi olyan helyzetben érezzük magunkat, mintha a kormány az Öklét a szánkba nyomta volna és elhallgattatott volna bennünket. Amióta a Népszava nem jelenik meg, nem sok értelme van annak, hogy mi itt felszólaljunk. Hogy mégis felszólalok, azt tisztán azért teszem itt, hogy rámutassak arra a hipokrita felfogásra, amely az egész kormányzatot áthatja és amely még ebben a javaslatban is jelentkezik.; Előttem szólott t. képviselőtársam azt mondotta, hogy az a legjobb kormányzati rendszer, amely a termelő osztályok anyagi és erkölcsi előbbrevitelén fáradozik. (Szűcs István: Kulturális és anyagi előbbrevitelén!) Hogy hogyan fáradozik a kormány a termelő osztályok anyagi és erkölcsi előbbrevitelén, arra majd egy parabolával leszek bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A békében a Münchenben megjelenő világhírű «Simplicissimuis» című képeslapban megjelent egy kép Afrika felosztásáról. Afrika egy tálcán torta formájában feküdt egy asztalon és egy angol diplomata osztotta fel. Magának a legnagyobb részt adta, a franciák már kisebb, de elég tekintélyes részt kaptak Afrikából, az olaszok is, a spanyolok is jó darabot kaptak, a németek ellenben egy vékony, átlátszó szeletkét kaptak azzal, hogy: wenig, aber vom Herzen, — keveset, de szívből. T. Képviselőház! Ha a jelenlegi kormányzati rendszer által az egyes termelőosztályoknak; juttatott előnyöket figyelembe vesszük, akkor >a következőket látjuk: A legnagyobb előnyt kapja Magyarországon az egyházi és világi nagybirtok, a politikai hatalom birotkosa, (Ellentmondások a középen.) amely azonban a politikai hatalmat -nem maga gyakorolja, ha- : nem a szűk választójog és a közigazgatási eljárás útján szerez magának polgári származású embereket, akikkel gyakoroltatja .a politikai hatalmat, akik azonban <& politikai hatalmat a világi és egyházi nagybirtok érdekében gyakorolják itt ebben a Házban. A legelső és legprimérebb érdek ma ezen osztály erkölcsi és anyagi helyzetének előbbrevitele. Ezért kapnak az ehhez az osztályhoz tartozók, ha optáltak Magyarország számára, és ha a földbirtokreform révén elvették birtokaikat, elég szép kártalanítást. Ezer és ezer szegény ember volt kénytelen menekülni Erdélyből, ia Felvidékről, a Délvidékről, tönkrement exisztenciák, családok és emberroncsok százai borítják azt a harcteret, amely 1918 után a monarchia feloszlása következtében beállott. Senkinek sem jut eszébe ezek közül, hogy kártalanításért fo^lyamodjék; nem is ajánlanám, nekik, mert nem is kapnának Ellenben a t. nagybirtokos osztály, amint jelentkezett, évekig tartó pör után, a magyar adófizetőknek, Európa legszegényebb adófizetőinek zsebéből nagyszerű kártalanítási Összegeket kapott: az optáns-pénzeket. A nagybirtok nagyszerűen járt a javak felosztásánál. Kapja továbbá a nagybirtok >a bolettát, a városi lakosság terhére, mert a boletta költségeit elsősorban a városi lakosság fizeti. Az az iparos, akinek érdekében — állítólagos érdekében — ezt a törvényt hozzák, <a munkás és általában a városi lakosság fizeti és viseli a bplettának egész térhét, amely nagyszerűen szolgál a nagybirtoknak. (Szűcs István: Meg is szűnt!) Ezenkívül kap még a nagybirtok a magyar kormányzati t ^rendszertől mindennél többet érő nemzeti ajándékot abban, hogy munkásait karhatalommal szorítják le és karhatalommal akadályozzák meg abban, amit ez a törvényterve6lf. ülése 1932 április 12-én, kedden. zet az iparosoknak kontemplál: a szervezkedésben. Hát nem hijpokrízis ez, t. Képviselőház, ami itt történik?! A törvényjavaslat 1. §-ának cím

j felirata így szól: «Az ipartestületi szervezet kiépítése». Ebben a szakaszban meg vannak állapítva azok a módozatok, amelyek mellett egy bizonyos időn belül az összes iparosoknak kivétel nélkül valamely ipartestületbe kell beszervezve lenniök, valamely ipartestületben kell' benn lenniök, hogy így a közös szervezkedés, a, tömörülés útján védjék meg érdekeiket. Az államhatalom, a kormány tehát javaslatot terjeszt be a kényszerszervezkedésre, mert érzi, hogy ezáltal az iparosoknak valamiképpen segítségére siet. Maga előttem szólott t. képviselőtársam is a javaslatnak mintegy érdeméül tudta be azt, hogy szervezni fogja a kisiparosságot, hogy így szervezett erővel vegyék fel .a küzdelmet az élettel és a kapitalizmuss>al szemben. Az iparosiakat tehát meg kell szervezni, hogy szervezetten védjék meg érdekeiket, ellenben amikor a munkásság merészel szervezkedni, és amikor a munkásság lép fel a társadalomban szervezetten, akkor szemben találja magát az egész államhatalommal. Ami ana a földmunkássággal történik, amit nia a falun látunk, azt a kíméletlen, brutális, durva belegázolást az emberi jogok legszentebbjébe, a munkaerő (felett való rendelkezésbe, azt esinálták 25—30 évvel ezelőtt az ipari munkássággal. 25—30 évvel ezelőtt lefoífcografáltak bennünket, széjjelkergettek az országban és megakadályoizták az ipari munkásság szervezkedését. Óriási erőfeszítéssel, hihetetlen áldozatokkal tudta csak magát az ipari munkásság feltornászni oda» hogy rna viszonylag békességben van. Békességben van azért, mert nincs konjunktúra, mert az ipari munkásság éppen a gazdasági lehetetlenülés következtében nem tud sztrájkot csinálni; ma tehát békességben van. Ha ellenben a földmunkásság szervezkedni merészel, hogy szervezettség útján védekezzék az ellen, ami itt történik, tudniillik munkaerejének túlzott igénybevétele ellen, ha szervezkedik a földmunkáss'ág a 80 filléres, meg 1 pengős napszámok ellen, akkor hajrá, mint a kopóf alka indul meg a harc ellene, és szűk látókörű, üresfejű emberek fecsegnek és irkálnak arról, hogy forradalom készül Magyanoirsszágon, forradalmat készítenek elő. Velünk, Magyarország érett népével akarják elhitetni, hogy forradalmat előkészíthetnek. A forradalmak keletkeznek és a forradalmiak eredményei az elmaradt reformoknak és olyan gazdasági rendszernek, amely keveseknek sokat, a sokaknak pedig semmit sem juttat. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a tárgyra térni. Az ipartestületi törvényjavaslat van most tárgyalás alatt. (Kabók Lajos: Belefér ez abba!) Malasits Géza: Mondom tehát, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslatban az iparosságot kényszerítik a szervezkedésre, a földmunkásságot pedig kényszerítik arra, hogy hagyja abba a szervezkedést, azért, mert szervezkedni akar. Uraim, szálljanak magukba, szokjanak le a hipokrízisről! Nem arról van itt szó, hogy 1918 ismétlődjék, nem arról van szó, hogy forradalmat készítenek elő. Önök velünk együtt nagyon jól tudják, hogy miről van szó: a 80 filléres es az 1 pengős napszámokról van szó, és mindenki, aki mást mond, az hazudik. Nem arról van tehát szó, hogy forradalmat készítünk elő. Forradatonat — ismétlem — nem lehet