Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-64
âl>8 Az országgyűlés képviselőházának Végül utolsó kérésem az, amely részben szintén a földmívelésügyi miniszter úrhoz szól, hogy a partvédelmi munkálatokat méltóztassék haladéktalanul megkezdetni. (Dinnyés Lajos: Dacára Teleszky tiltakozásának!) Lehetetlenség, hogy itt kezdje el a földmívelésügyi miniszter úr ezeket a takarékossági rendszabályokat. Nagyon jól tudom, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak is az az álláspontja a Tisza szabályozásánál, hogy a szabályozás állandósága tekintetében nincs helye a takarékosságnak, mert hiszen éppen most látjuk, hogy értékben legalábbis ötvenszerese vagy százszorosa pusztul el annak, amit az állandó partvédelmi munkálatokkal talán megtakarítottunk. (Zaj.) : Ennyit kívántam elmondani. Ajánlom a t. Képviselőház és a t. kormány figyelmébe ennek a boldogtalan vidéknek a balsorsát. (Fábián Béla: Illenék a Háznak a tokaji kérdésekkel is foglalkozni!) Elnök: Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezi. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Tisztelt Képviselőház! A tavaszi árvízveszedelem az ország legnagyobb részét rettegésben tartotta. Ha ennek okait keressük, azokat többféleképpen lehet megtalálni. Mindenesetre a hóolvadás gyorsasága és közben az esőzés is hozzájárult ahhoz, hogy folyóink és patakjaink erősen megduzzadtak. Kétségtelenül hozzájárult ehhez az is, hogy a trianoni hatá; ron túleső országrészek erdeit kivágták, a hó gyorsan olvad s a vizek ennek folytán gyorsan folynak le. (Ügy van!) Kétségtelen, hogy ea a nemzetközi egyezmények betartásának a kérdése is. A hireket sem kaptuk meg eleinte a trianoni határon túli területről. (Szilágyi Lajos: Az oláhok kiönthetnek bennünket, mint az ürgét!) Méltóztasség megengedni, hogy erre r az utóbbi kérdésre most ne terjeszkedjem ki részletesen. (Szilágyi Lajos:) Majd jövök én ezzel trianoni vonatkozásban!) Meg kell vámunk, amíg az áradás elvonul és meg kell vizsgálnunk alaposan a kérdést, hogy milyen vonatkozásban történtek mulasztások a trianoni határon túl. (Szilágyi Lajos: Majd jövök a konkrét adatokkal!) Mindenesetre azon kell lennünk, hogy a Ház színe előtt is tisztázzuk ezt és követeljük ezeknek a nemzetközi egyezményeknek pontos betartását. (Élénk helyeslés. — Sauerborn Károly: A partvédelmet meg kell csinálni!) Ami a felszólaló t. képviselő úrnak adandó válaszomat illeti, az a következő: Mint méltóatatik tudni, tényleg igaz, • hogy Tokajnak a Bodrog torkolatánál levő részében az én jelentésem szerint egy utca —lehet, hogy két utca — (Lázár Miklós: Hat utca!) tényleg víz alá^ került. Tokajt eddig ár védelemben nem részesítették, hiszen ez körülbelül 500.000 pengőbe kerülne és 1888, illetőleg 1919 óta ott ilyen veszedelemre példa még nem volt. Általában véve 1888 és 1919 óta még ilyen magas vízállás a Tiszán, a Maroson és mas folyóinkon nem volt. A víz magassága ezidén egyes helyeken az eddigi maximális vízállást is meghaladta. A borsodi úgynevezett nyilt ártér tegnap délután bizonyos részében víz alá került. Ez a Sajó torkolatától lefelé fekszik és Tiszaeszlár, Dorogma, Tiszabábolna és Ároktő községek környékét öntötte el az ár. Ezek a községek azonban nem kerültek víz alá, legalább nem" egykönnyen, mert magasabb parton fekszenek és. részben töltések is védik azokat. A Tiisza Szegeden a mai napon 909 centimé. ülése 193Ê április í$-én, kedden. terén áll és a múltban legmagasabb vízállása 916 centiméter volt. Kemélhető, hogy a FelsőTiszán levő magas vízállás, amely Vásárosnaménynál még ma is 848 centiméter, előbb le fog folyni, mint ameddig a Marosból Gyulafehérvárott állítólag ismét jelentett áradás leér a szegedi torkolatig. Azért mondom és jelentem itt be ezeket az adatokat, mert nem szeretném, ha túlságosan nagy ijedelem támadna, illetőleg ha a vészharangot megkongatnák, mert minden remény megvan arra, hogy bár .a helyzet kritikus, nagyobb veszedelem ne álljon be. Gátjaink mindenütt állnak, gátszakadás nem történt sehol. Ama egy kis helyen, Tiszaszederkénynél történt, ott egy úgynevezett nyári gát szakadt át pár méter szélességben. Itt is azonban az öreg Túron át most már vissaaömlik a Tiszába a víz, úgyhogy a tulajdonképpeni véd töltések állják az árat, nem szakadnak át. Ezért nagyobb aggodalomra ok nincs. A szakértők jelentése szerint reménykedni kell abban, hogy a Tisza felső vize le fog folyni Szegedre, úgyhogy Szegednél sem szabad nagyobb bajnak történnie. A Marost ma visszatartja egy kissé a Tisza magasabb árszintje, de most ez is apad. Egész általánosságban tehát a veszedelmet még elmúltnak nem merem mondani, de minden remény megvan arra, hogy a nagy víz pár napon belül lefolyik és árvízveszedelem nem lesz. (Szilágyi Lajos: Teljesen ki vagyunk szolgáltatva az oláhoknak!) Amennyiben egyes árvízkárosultak lesznek, természetesen — nem is kell ezt külön mondanom — a kormány a rendelkezésére álló eszközök lehetőségéhez képest igyekezni fog rajtuk segíteni. Meg kell azonban várnunk, míg megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen milyen károk vannak, hiszen az elöntött terület, amely ma körülbelül 30—40.000 hold az országban, legnagyobbrészben rét és legelő, csak részben szántó. Ennek mennyiségét ma még nem is tudjuk pontosan megmondani. Méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: T. Képviselőház! Következik az uzsoráról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr szíveskedjék a tör vényj avas * latot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjawas>latot.) Elnök: Vitának Helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Napirendünk szerint az önkormányzati tes* tületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927 : V. te. III. fejezetében foglalt rendelkezések érvényességéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslatot. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Vitának helye nincs, következük a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is f elfogadta. Azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át.
