Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

222 Az országgyűlés képviselőházának < meghatározott formák rovására. Miért kelljen ezt csak az uzsoránál tenni 1 Hiszen egyéb vagyoni deliktumoknál, ahol a büntetések nyomában kártérítések járnak, — legyen szabad például felhoznom, hogy ha az orvos műhibát követ el, kártérítéssel tartozik — sehol sem találunk, sem magánjogi rendszerünkben, sem büntetőjogi rendszerünkben, sem, a külföldön példát arra, hogy azt mondanák, hogy az ilyen kártérítés különleges szabályok szerint oldandó meg. Pedig talán lehetne azt mondani, hogy ha egy orvos műhibát követ el és egész életére munkaképtelenné vagy szerencsétlenné tesz valakit, legalább megérdemelné a különleges és szigorúbb szabályozást, mintha valakit az uzsora vétségében találnak bűnösnek és ezért elítélik. Miért kelljen itt ezeket á különleges szabályokat, amelyekből a szigorítás és a summum jus ennyire előretör, így kidomborítani? Vagy például az egyéb vagyoni deliktumok területén — mint a csalásnál — sokkal nagyobb károkat okoznak. Akárhányszor a csaló által elkövetett bűncselekmény megrendíti nemcsak egyének, hanem egész cégnek, vagy vállalatnak exiszteneiáját. Ezeknél mind nem találjuk meg ezt. Mennyivel egyszerűbb tehát az a szövegezés, amelyet én vagyok bátor ajánlani, és ezért azt mondom: méltóztassék elhagyni ezeket a kitételeket. A javaslatnak az a rendelkezése, amikor azt mondja, hogy a bíróság akár vétség, akár bűntett esetében a tettest ilyen és ilyen miódon sújtja, teljesen felesleges. Ezenkívül itt van a «számüzetési» paragrafus. Én nem tudom megérteni, hogy miért csak ilyennel szemben alkalmaztassék az a kogens szabály, hogy nemcsak arról a területről, ahol a cselekményt elkövette, hanem a szomszéd járásból vagy megyéből ki kell valakit utasítani. Én ezt a személyes szabadság, sőt az emberi szabadság olyan korlátozásának tartom, amely a modern jogrendszerbe nem illik be. Méltóztassék elgondolni, különösen CsonkaMagyarországon egy határszéli vármegyében egy ilyen drákói rendszabály keresztülvitele mit jelent. Hova menjen, merre menjen az illető? Nem elég a kiszabott büntetés maga, nem elég az, hogy kitiltják abból a községből, ahol van, de még a szomszédságából is kitiltják. Ez talán kissé túlmegy azon a határon. amelyet megfelelő büntetés mellett feltételezni szabad. Nagyon kérnéml a mélyen t. igazságügyminiszter urat, kegyeskedjék ezt fontolóra venni, mert azzal, ha az illetőt kitiltják, eltoloncolják. nemcsak őt büntetik, hanem egy ogész családot büntetnek. Ha például van valakinek hat gyermeke, hat kis gyermeke, akik még nem kenyérkeresők és egy ilyen ítélet folytán egészen új világba kell mennie és új exisztenciát kell keresnie, mit csináljon a felesége és hat gyermeke, akik pedig ártatlanok abban az ügyben? Azt lehetne talán mondani, hogy ezek maradjanak itt. ő pedig menien el. Ki keressem kenyeret? Az élet nem olyan ám, mint az irott paragrafus. Az élet ilyenkör szörnyűségesen rejtélyes helyzeteket teremt.. Ha megbüntetik ezzel, valóságos olyan büntetés ez, mint az ókori törvényekben volt, ahol az apák bűneit a gyerekekben rendelte megbüntetni a jó Isten. Ezek talán túlhaladott álláspontok. Talán mégis csak kell, hogy az individualizáció annyira utat törjön büntetőrendszerünkben, hogy csak azt érje büntetés, aki a (bűnt elkövette és csak olyan büntetés érje, amely azért kijár. . ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. Ezt a 'belföldi száműzetést el kell ejteni. Nagyon kérem az igen t. Ház tagjait pártkülönbség nélkül, tessék kissé ráeszmélni a dolgokra, hogy nem elég csak így f en bloc pártok keretében elfogadni ilyen intézkedéseket. Az ilyenfajta szigorúság megmételyező az erkölcsök szempontjából. Mit tartsanak olyan törvényes intézkedésről és annak végrehajtásáról, hogy a családokat is elkergethetik, pusztulásba vihetik uzsora vétsége miatt. Ezt még bűntettnél is hallatlan szigorúnak tartom, de hogy vétség miatt lehessen kimondani azt, hogyha valaki ezt elkövette, annak bírói jogkövetkezménye az legyen, hogy pusztuljon abból a községből, de még a szomszéd községből és járásból is és mindenhonnan, ez azt jelenti, hogy kenyérkeresetétől és a megélhetés lehetőségétől fosztják meg az egész családot. Nagyon kérem tehát, méltóztassék ezt mellőzni. Azonkívül találok egy módosítást, amely Váry képviselő úr módosított szövegében foglaltatik s amely ekképen van fogalmazva (olvassa): «Ha az elítélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható.» (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem ezt tárgyaljuk!) Ezt olvasta fel. (Váry Albert: A 2. §-t tárgyaljuk. Ez a 4. §. lesz.) Bocsánatot kérek, hogy erre kitértem. Elnök: A régi 3. §-t tárgyaljuk, képviselő úr, amely most új 2. §. lesz. Gál Jenő: A kártérítésre vonatkozólag elmondottam észrevételeimet. ^ Kérem, méltóztassék azokat megszívlelés tárgyává tenni. A másik szakaszra és azokra a körülményekre majd annak a szakasznak tárgyalásánál leszek bátor visszatérni. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér előadó: T. Képviselőház! Ez a szakasz meghatározza az uzsora magánjogi következményeit. . Minthogy pedig az uzsora főfészke a magánjog területén van s így üldözéseinek lehetősége is erre a territóriumra esik, az egész törvényjavaslatban a legfontosabb szakaszok egyike ez az új 2. §. Az a kérdés, jelent-e ez lényeges módosítást azzal a szöveggel szemben, amelyet a kormányjavaslat, illetve a bizottsági szöveg tartalmaz és ha van eltérés, indokolt-e és milyen irányú az? (Ügy van! a középen.) Eredetileg a régebbi 3. '§, amely ennek megfelel, nem vallott szint abban a kérdésben, vájjon az uzsorászserződést magán jogilag semmisnek tekinti-e vagy nem, ellenben a semmisség következményeinek alkalmazása következett abból, hogy ezt az uzsorásszerződést ugyanabban a körben hüntetőjogilag pönalizálta, amilyen körben magánjogi konzekvenciákkal is sújtotta. (Váry Albert: TTgy van!) Most azonban Váry t. képviselőtársam és társainak egy későbbi módosító indítvány értelmében meg lesz szűkítve az uzsorának büntetőjogilag üldözött, pönalizált köre. (Váry Albert: Ügy van!) Ennélfogva ha a pönalizáltságból lehetett visszakövetkeztetni a .semmisségre a magánjog terén, ez a visszakövetkeztetési lehetőség meg fog szűnni azokban az esetekben, ahol az uzsorásszerződés ezentúl nem pönalizáltatik. (Váry Albert: Ügy van!) Tehát világos, és határozott állásfoglalásra volt szükség.