Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

22Ô Az országgyűlés képviselőházának amelyeknek segítségével semmire a világon menni nem fogunk. En ez ellen az irányzat, ez ellen az eszme-, áramlat ellen, amely ahelyett, hogiy a közgaz­dasági bajokon közgazdasági intézkedésekkel igyekeznénk segíteni, mindig a mélyen tisztelt igazságügyminiszter urat állítja előtérbe, hogy ahelyett, hogy hitel legyen, legyen hitelsér­tési javaslat, s ahelyett, hogy tőke legyen, legyen uzsorajavaslat. Ez ellen az áramlat el­len kívántam felszólalni és kifejezésre jut­tatni azt is, hogy mindezek a javaslatok, ame­lyeket tárgyalunk, azt a benyomást kelthetik valakiben, aki a viszonyokat nem ismeri, mintha itt közgazdaságilag, hitelügyileg, pénzügyileg minden rendben volna, mert hi­szen a parlament soha ilyen kérdésekkel, ame­lyek a kérdések lényegét ^illetik, nincs foglal­koztatva, és mintha igazán semmi más gon­dunk és bajunk nem lenne, mint hogy bün­tetőjogi rendszerünket kell újabb, — meg­engedem — t nagyon elmés és modern alkotá­sokkal kiegészíteni. Azért, mert én ezt az irányzatot teljesen elhibázottnak, semmiféle eredményre vezető­nek nem tartom, azért, mert ez az országban ismét csak azt a látszatot kelti, mintha ilyen intézkedésekkel valóban rendet lehetne terem­teni, és azt a látszatot kelti, mintha a kor­mány valóban megtenné azt, ami lehetséges, holott nem azt teszi, csak azt próbálja meg­tenni, ami lehetetlen, mert szakaszokat össze­állítani és az igazságügyminiszter úr jogi tu­dásával modern jogi köntösbe öltöztetni való ban lehet, de sem evvel a javaslattal, sem ha­sonló javaslatokkal a legkisebb gazdasági ba­junkon sem fogunk segíteni, ellenkezőleg, mi­után természetellenes korlátokat állítunk és a piac szabad mozgását természetellenesen aka­dályozzuk, csak fokozni és szaporítani fogjuk máris meglevő gazdasági bajainkat: ennél az elvi álláspontomnál fogva nem fogadhatom el a javaslatot. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezá­rom és a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Magát a törvényjavaslat címét, mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sza­kaszt felolvasni. Frey Vilmos jegyző: (Olvassa az 1. §-t.) Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! Az 1. § cím­felirata: «Az uzsora büntetőjogi következmé­nyei» helyébe a következő szöveget indítvá­nyozom: «Az uzsorás szerződés meghatáro­zása». Indokolásul előadom, hogy helyesnek lát­szik megkülönböztetést tenni azok között az uzsorás ügyletek között, amelyek csak magán­jogi következményekkel járnak, és azok között, amelyek úgy magánjogi, mint büntetőjogi következményeket vonnak maguk után. Mint­hogy az utóbbiak köre természetesen szűkebb, a törvényjavaslat szerkezetén is változtatáso­kat kell tennünk és azt nem a büntetőjogi következményekkel, hanem az uzsorás szerző­dés általános fogalmával kell kezdeni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon, képvi­selő urak. Váry Albert: Egyben méltóztassék meg­engedni, hogy mivel az 1. § előtti címfelirat és az 1. %. együtt tárgyaltatnak, az 1. §-ra vo­'2. ülése 19êê április 7-en, csütörtökön. natkozó módosításomat is előterjeszthessem. (Halljuk! Halljuk!) Az 1. §. 1 bekezdése helyébe a következő ' szöveget indítványozom (olvassa): «Uz.-oras­szerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyel­műségének, értelmi gyengeségének, tapaszta­latlanságának, függő helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával kölcsön nyújtása s általában bármily szogál­tatás előlegezése fejében, vagy annak fejében, liogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló vala­mely követelését módosítja, vagy megszün­teti, olyan vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny.» Indokolásul röviden a következőket adom elő. A törvényjavaslat szerkezetének megvál­tozása folytán az 1. § az uzsorásszerződés fogalmát határozza meg, lényegében a régi szöveggel megegyezően, csak a szolgáltatás előlegezését, mint az uzsorára alkalamat szol­gáltató tényezőt emeli ki élesebben. Elnök: Amennyiben a képviselő úr beje­lentése szerint még egy indítványt óhajt tenni az 1. §-hoz, szíveskedjék azt most mindjárt megtenni. Váry Albert: T. Ház! Ugyancsak az 1. §­hoz indítványozom, hogy az 1. § 3—6. bekez­dése e helyről elhagyassék. Indokolás: az 1. §. 3—6. bekezdései bün­tetőjogi jogkövetkezményeket tartalmaznak, ennélfogva helyük a büntetőjogi rendelkezé­sek közt van, amelyek a törvényjavaslat szer­kezetének megváltoztatása következtében az uzsora általános fogalma és annak magánjogi következményei után következnek. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Lingauer Al­bin! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezá­rom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilat­kozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Tisz­telettel kérem a Házat, méltóztassék kaszt a Váry Albert t. képviselőtársam és tár­sai által benyújtott módosításokkal elfo­gadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik az 1. §-ra nézve a hatá­rozathozatal. Váry Albert képviselő úr és társai a sza­kasz címfeliratával szemben más szövegezést indítványoznak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az 1. § címfeliratát eredeti szö­vegében elfogadni, szemben Váry Albert kép­viselő úr indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, úgy a szakasz címfeliratát a Váry Albert képviselő úr indítványában foglalt szövegezés szerint jelentem ki elfoga­dottnak. Magával az 1. §-szal szemben Váry Albert képviselő úr két ellenindítványt terjesztett

Next

/
Oldalképek
Tartalom