Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. kifejezésre jutott eélok^ törekvések és eszközök végre a magyar nép javára érvénybe is léphessenek? Bármilyen érdekes is lenne ezekre az indokokra, különösen a politika ú tévesztéseire és gáncsvetéseire kiterjeszkedni, mégis más alkalomra halasztóm ezt, mert nem rekriminálni, hanem évtizedes mulasztást pótolni a halaszthatatlan teendőnk. (Helyeslés jobbfelől.) Majd felvesszük egyszer ezt a ma elejtett fonalat, talán majd akkor, ha ez a. törvényjavaslat is tető alá kerül és belefonhatjuk a fonalba azokat a tapasztalatokat is, amelyeket eddig és talán ezután is szerezni fogok ezzel a javaslattal. A jogtörténet tanulságai, a külföldi törvényhozások példái, az uzsorának hazánkban felburjánzott különböző válfajai, az uzsorának a népre, az erkölcsre, a gazdasági életre egyaránt romboló hatása és a védekezés lehetőségei, illetőleg követelményei, a gróf Károlyi Sándor által tartott szaktanácskozások anyagtárában, amiről ma éppen Lányi t. barátom elég részletesen tájékoztatott bennünket és igen szép képet nyújtott, valamint Fabinyi Tihamér előadó úr (Éljenzés.) és Váry Albert t. képviselőtársam, (Éljenzés.) kedves és t. barátaim valóban magas tudományos jellegű felszólalásaiban olyan tisztán megvilágítva állanak előttünk, hogy ehhez hozzátennivalóm nincs, ha csak annyi nem, hogy a megvilágosításhoz talán egy szerény ^kis fénysugarat nyújt az indokolás is, .amiért a törvény szerkesztőinek elismerésemet kell, hogy nyilvánítsam. (Éljenzés.) En tehát, mithogy a vita szűkreszabása tekintetében a még napirenden levő és a költségvetés tárgyalása előtt elintézésre váró javaslatoknak száma is int, ilyen körülmények között felszólalásomat igazán rövidre szabhatom és a vitába mindjárt in médias res bocsátkozván, azokra a kérdésekre szorítkozom, amelyek nem tartoznak szorosan a részletes vitára, amely előtt állunk és amelyben alkalmam lesz nyilatkozni. Meg akarom röviden világítani, mik voltak a régi törvény hiányai, melyek az orvoslás módszerei és hogy e módszerekkel szemben felhozott két vagy három általánosságban tartott kifogás helytálló-e, igen vagy sem? Amikor én a javaslatról beszélek, méltóztassék tudomásul venni, hogy én nem a bizottsági szöveget értem felszólalásomban, hanem azt a szöveget, amely kialakult immár most egyrészt az előadó úrnak, másrészt Váry Albert t. barátomnak újabb módosításai folytán. Hallottam a tárgyalások elején egyik első felszólaló képviselőtársamtól a vitában,^ hogy szokatlan jelenség az, ha ilyen nagymértékű módosításokon megy át a javaslat a bizottsági tárgyalás után. Akkor t. képviselőtársam felszólalására már adtam választ. De azóta hallottam egy másik képviselőtársamtól, Gál Jenőtől, hogy ez voltaképpen annyira szokatlan dolog, hogy erre még példa sem lett volna és hogy a miniszternek állítólag az lenne a feladata, hogy, ha betér jeszt egy javaslatot, akkor presztizs okokból, görcsösen, makacsul, megátalkodottan álljon leszögezetten első javaslata mellett, mert a saját, sőt talán a törvényhozás tekintélyét is rombolja, amikor nem zárkózik el minden módosítás elől. Közbeszólásomban azt mondottam, hogy precedenst is tudnék és jó társaságban levőnek érzem magam. Gál Jenő képviselőtársam kérte, hogy nyomban mondjam el ezt a precedenst. En egy szóval meg is mondtam, most legyen szabad azt a precedenst, amellyel csakugyan jó társaságba keKÉPVISELÖHÁZI XAPLÓ V. ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. 209 rülök, Grosschmid-nek a házassági törvényiről szóló könyvéből szószerint felolvasnom. Azt hiszem, ez eléggé jelentékeny törvényjavaslat volt, eléggé jelentékenyen volt abban exponálva _ az illető kormány presztízse, mégis azt mondja, hogy miután a bizottság már tárgyalás alá vette ezt a javaslatot, Szilágyi Dezső Szászy-Schwartz Gusztávval barátságos beszélgetések során kezdett foglalkozni újból ezzel a javaslattal, végül annyira belemerült ebbe a barátságos beszélgetésbe, hogy új szempontokat, új megvilágításokat látott felmerülni és belebocsátkozott a törvényjavaslat revíziójába. Mit mond idevonatkozólag Grosschmid szó szerint (olvassa): «Mindez, miként az olvasó már a fentebbiekből is kiveheti, történt pedig 1893 december és 1894 januárius hónapjaiban, midőn ugyanis a javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságánál volt és eredménye akként jutott kifejezésre — erre méltóztassék figyelni — illetőleg valósult meg, hogy Schwartz Gusztávval megállapított módosításokat az igazságügyi bizottságban — méltóztassék csak várni, Farkas Tibor t. képviselőtársam — részint a miniszter, részint az előadó — Teleszky — indítványozta — ez a mi esetünkben is megtörtént — és juttatta be akként a törvénybe, míg némelyeket a képviselőházi, illetőleg a főrendiházi tárgyalás alkalmával teendő előterjesztések számára tartott fenn.»^ Méltóztatnak látni, hogy egy törvény megalkotása érdekében sohasem lehet késő és soha sem lehet tilos módosításokat elfogadni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ha ez a bűnöm, akkor jó társaságban vagyok és kijelentem, hogy e téren megrögzött bűnöző leszek ezután is. Egyébként, ami a módosítások tömegét illeti, ha az 1883 : XXV. te. keletkezésének történetét^ méltóztatnak tanulmányozni, ott is megtalálják képviselőtársaim azt a jelenséget, hogy jobbról és balról túlnyomórészben éppen a kormánypártokról a módosítások és indítványok özönével találkoztunk. Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során a bizottságban ugyanez volt a jelenség. Nem csoda tehát, hogy a bizottsági végleges szöveg nem felelt meg annak a kívánságnak, amely kívánságnak valamennyien táplálói vagyunk, hogy tudniillik ez a törvény egységes, a régi bizonytalan és határozatlan törvény helyett világos, maradandó alkotás legyen. En a bizottsági tárgyaláson, amikor egy későbbi szakasznak az előbb már elfogadott szakasszal való kapcsolatára tekintettel a vita során felmerült egy-egy gondolat, hogy nem lehetne-e visszatérni az 1. vagy a 2. §-ra, tekintettel a 8. vagy hányadik szakasz újabban bekövetkezett módosítására, — nem egyízben fejeztem ki azt a készségemet, hogy bizonyos irányokban a módosítások elől nem zárkózom el és azok a módosítások, amelyek formájában most tárgyaljuk a javaslatot, a bizottsági tárgyalás során akkor jelenlevő összes ellenzékig képviselőtársaimnak is r helyeslésével r kilátásba helyezett módosítások megvalósítását tartalmazzák. Azt hiszem, hogy ezzel teljesen helyes megvilágításba helyeztem a kérdést Rátérve már most az 1883 : XXV. te. hiányosságaira, első és legfontosabb az, hogy az 1883: XXV. te. szűkre szabta azt a kört, amelyben az uzsorát üldözni kívánja. Ebből az következett, ami következik mindannyiszor, ha a jog szabályozása csak egy kiragadott területre vonatkozik, hogy a bűn, 30