Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-60

Az országgyűlés képviselőházának 60. ülése 1932 április 5-én, kedden. 139 Spanyolországban és Portugáliában nincs kamattilalom s a kizsákmányolás egyáltalán nincs szabályozva. Angliában kamatszabadság van, azonban a kölcsönvevőnek hathatós magánjogig védelmet biztosít a bíróság a kölcsönszerződéseknél, — ismétlem, csak a kölcsönszerződéseknél — ha vele méltánytalanság történt vagy az ügylet illetlen befolyás folytán jött létre. Csak magánjogi következményei vannak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Az uzsoraszerződés ilyenkor átalakítható, megsemmisíthető a pénzkölcsönöknél, ha túlságosan magas kamat köttetett ki, megszámoltathatja a bíróság a feleket, az ügyfelet feloldhatja és az adóst felmentheti annak a többletnek fizetése alól, amelyet a bíróság által tőke, kamat és költség fejében okszerűen megállapított összegen felül követelne a hitelező, sőt a többlet visszafizetésére^ kötelezheti. A pénzkölcsönző magát a hatóságnál bejelenteni tartozik, ha ezt a szabályt megszegi, megbüntetik. Egyetlenegy büntetőjogi intézkedésük van: ha a pénzkölcsönző valakit hamis vagy megtévesztő állításokkal csalárdul arra visz, hogy pénzét vegye kölcsön, vagy annak feltételeit elfogadja, akkor vétség miatt két évi szabadságvesztésbüntetésre^ vagy 500 fontig terjedhető pénzbüntetésre ítélhető. Ezek a büntető rendelkezések tehát — ez nagyon fontos — csak a hivatásos pénzkölcsönzőre vonatkoznak és arra is csak akkor, ha a pénzkölcsönző csalárdul járt el. Franciaországban az 1807. évi szeptember 3-iki törvény és az ezt módosító 1850. évi novella szerint az uzsorának magánjogi és büntetőjogi következményei vannak. Magánjogi következmény, hogy a törvényszerűnél magasabb kamatot meghaladó és beszedett kamattöbblet a törvényes kamatba vagy tőketöbbletbe betudandó. Köteles a kölcsönadó a tartozatlanul fizetett összegnek visszatérítésére és az ilyen összeg után kamatok ' fizetésére. Büntető következménye az uzsorának csak az üzletszerű uzsoráskodás esetén van, amely vétséget képez és hat hónapig terjedhető fogsággal sújtandó, ha pedig a kölcsönadó részéről még csalás is forog fenn, .akkor az uzsorás súlyos szabadságvesztésbüntetéssel büntettetik. Elrendelhetik az ítélet közzétételét is. Egyébként úgy a francia jogban, mint az angol jogban az uzsorásintézkedések, az uzsoraszerződés következményei általában csak a pénzkölcsönre vonatkoznak és főképpen magánjogi védekezést nyújtanak s iaz uzsoráskölcsönügyletek ellen is főképpen magánjogi védelmet adnak. Ilyen a laesio enormis jogintézménye, amelynek alapján a kizsákmányolást, az uzsorát magán jogilag megtámadhatja az adós. Igen érdekes az olasz Codice penale-nek intézkedése, amelyet az 1930. október 19-i királyi dekrétummal hirdettek ki és amely 1931. július 1-én lépett életbe. Ez a Codice pénale a 644. §-ában az uzsorát kétévi elzárással és 20.000 líráig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Igen érdekes dolog: csak pénz és ingódolog kölcsönénél lehet az uzsorának büntetőjogi következményeiről beszélni az olasz jogban és pedig az uzsora e törvény szerint pénznek vagy más ingódolognak kölcsönére vonatkozik. Abban különbözik a miénktől, — a javaslatban szereplő uzsora vétségétől — hogy ez a pénz és ingódolog hitelére, előlegezésére vonatkozik, tehát nagyobb szerződési területre, míg az olasz csak a kölcsönére, tehát ez szűkebb terület: «una prestazione di denaro odi altra cosa mobile ...» Tehát az adósnak egy kölcsönt nyújt pénzben vagy más ingódologban. Az adósnak szorult helyzetben kell lennie és a kölcsönadónak adósnak ezt az állapotát tudnia kell és ki kell használnia (olvassa): «Approfitando dello stato di bisogno di una persona.» Tehát ezt az állapotot kell kihasználnia s kamatot vagy más uzsoráselőnyöket kell kikötnie (olvassa): «Interessi o altri vantaggi usurari.» Tehát kamatot és egyéb uzsoráselőnyöket kell kikötnie. T. Ház! így néz ki annak a jogvidéknek a területe, amely, mint mondottam,' az uzsorát vagy nem bünteti, vagy csak a pénzkölcsönnél bünteti, vagy amint Olaszországban láttuk^ a pénz és ingódolgok kölcsönének az uzsoráját bünteti. Hogy áll ezzel szemben a norvégiai, svájci, német és osztrák törvényhozás és

#

különösen a legújabb német büntető törvényjavaslat, amely, mint tudjuk, 19 év óta készül a legkiválóbb büntetőjogászok részvételével s amely már majdnem' készen van, de az osztrákok ellenállása miatt ezideig nem került még tető alá. Az osztrákok ugyanis a magzatelhajtást nem akarják büntetni, azonkívül a halálbüntetésnél van még vita. A németek akarják ezt a büntetési nemet, az osztrákok nem. Ez az 1897-ben beterjesztett, 19 év óta készülő gyönyörű törvényjavaslat, amelynek az említettek miatt különös hiányosságai vannak és a norvégok 1902. május 22-iki új norvég büntetőtörvénye is minden jogügyetnél megállapítja az uzsorát. Méltóztassanak figyelni: minden jogügyletnél megállapítja az uzsorát, tehát az összes visszterhes, kétoldalú, akár hitel-, akár reálszerződéseknél egyformán megállapítja az uzsorát és súlyos pénzbüntetéssel is sújtja. Az uzsora megállapításának feltételei egészen hasonlóak, amennyiben ott is megtaláljuk a szorultságot, könnyelműséget, értelmi gyengeséget, amely utóbbit az igazságügyi bizottságban annyira kifogásoltak. Ha ezeket kihasználva történik^ a^ kikötés, az uzsora megállapítható. Az eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye, ha azonban a jogügylet kiskorúval köttetett, vagy burkolt formába rejtetett, vagy ha a tettes már uzsora miatt büntetve volt, az uzsora nem pénzbüntetéssel, hanem hat hónapig terjedhető fogházzal büntethető. T. Ház! Igen érdekes a svájci kantonoknak a büntetőtörvénykönyve és az uzsorára vonatkozó rendelkezései. Schaff hausen, Wallis és Neuenburg (Neuchâtel) kantonokat különösen azért említem fel, mert az uzsora tényálladékát nem szorítják csak a kölcsönügyletekre, hanem kiterjesztették minden szerződésre, ahol a szolgáltatással airányban nem álló törvényellenes előnyt kötnek ki. Ismét egy nagyobb terület tehát, mint a mi javaslatunk. r Tehát minden szerződésire, ahol a szolgáltatással arányban nem álló törvényellenes előnyt kötnek ki (olvassa): «Un bénéfice illegitime et hors de proportion avec les avantages assurési.» Igen érdekes az a javaslat, amelyet a svájci szövetségi tanács megbízásából 1894-ben készített Stoos Károly, a kiváló jogtudós, amely javaslat szintén az összes szerződésekre kiterjeszti az uzsora fogalmát, megkívánja azonban a tervszerű kihasználást. Általában az újabb törvényjavaslatokban többször találkozunk a tervszerű kihasználással. Kijelenti, hogy az uzsora minden elképzelhető formában jelent21*