Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-59
116 Az országgyűlés képviselőházának 59, ülése 1932 április 1-én, pénteken. Peyer Károly: Az elnök úrtól személyes kérdésben kértem az imént engedélyt, amelyet meg is kaptam, de mondatomat nem tudtam befejezni, mert annak elmondásában a túloldalon ülő képviselők megakadályoztak. (Zaj a jobboldalon.) Azután a határozat után, amelyet a Ház, most hozott, nem is reflektálok arra, hogy ezt a mondatot itt befejezzem;, csak megállapítom, hogy sértő szándék miatt is mentelmi bizottsághoz lehet a Ház egy tagját utasítani. (Nagy zaj. — Farkas Elemér: Szavakon való lovaglás!) Elnök: Most pedig áttérünk az interpellációkra adott egyes miniszteri válaszok meghallgatására. Sorrend szerint első a miniszterelnök úr írásbeli válasza gróf Hunyady Ferenc képviselő úrnak múlt év december hó 4-én az országos elégedetlenség levezetésére szükségesnek látszó sürgős gazdasági és pénzügyi intézkedések tárgyában előterjesztett interpellációjára* Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Gróf Hunyady Ferenc igen tisztelt képviselőtársam a Képviselőháznak múltév! december hó 4-én tartott ülésében interpellációt intézett hozzám az országos elégedetlenség levezetésére szükségesnek látszó sürgős gazdasági és- pénzügyi intézkedések tárgyában. Minthogy azokkal a kérdésekkel, amelyeket az interpelláló képviselő úr felvetett, ia Képviselőháznak 1931. évi december hó 9-én tartott ülésében elmondott beszédemben részletesen foglalkoztam (Szilágyi Lajos: Nincs jelen maga az interpelláló képviselő!) és azokat .a kérdéseket kellően megvilágítottam, az interpelláció anyagával újból foglalkozni nem szándékozom. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezen nyilatkozatomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest. 1932. évi február hó 25. Károlyi s. k.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak folyó évi február hó 17-én a debreceni kórház átalakítási költségei tárgyában előterjesztett i nterpelláci ójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál igen tisztelt képviselőtársam folyó évi február 17-én interpellációt intézett az ösiszkormányhoz a debreceni kórház átalakítási költségei tárgyában. Ebben az interpellációban azt a kérdést veti fel, hogy miért nem fizetik ki a debreceni Horthy Miklós-kórház átalakítási munkálatait végző debreceni iparosok számláit, mikor ezek a munkák már 1930. évi szeptember havában befejezést nyertek és a jótállási határidő is lejárt,^ amivel szemben a kormány közegei végrehajtásokat eszközölnek ugyanezen iparosok ellen adóhátralék miatt. Ezen interpellációra van szerencsém a következőket előadni : Az építkezési vállalkozók járandóságai részint a munkálatok folyamán esetről esetre benyújtott kereseti kimutatások, részint a munkálat befejeztével benyújtott végszámlák alapján fizettettek ki. Ugy a kereseteket, mint a végszámlákat a pénz kiutalása előtt a kereskedelemügyi minisztérium magasépítészeti ügyosztálya vizsgálja meg és bírálja el. A megállapított összeg kiutalása az illetékes, a jelen esetben a népjóléti minisztérium teendője és ez a rendben levő iratok (beérkezése után néhány napon belül meg is történik. A debreceni kórházi építkezéseknél a műszaki felülvizsgálat és a kereskedelemügyi minisztériumban ezután folytatott tárgyalás késleltette eg^es végszámlák kifizetését. A népjóléti minisztériumban ezidő szerint csak a Piro és Szabó cég végszámlája vár kifizetésre. Ezt; eddig elintézni azért nem lehetett, mert a vállalkozók felhívás ellenére mindeddig még nem igazolták azt, hogy társadalombiztosítási díjakkal nem tartoznak. Két másik vállalkozó végelszámolása eddig a minisztériumba még nem érkezett be. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezen válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1932. évi február hó 23. Károlyi s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A népjóléti miniszter úr válaszát végtelen sajnálatomra nem vehetem tudomásul. Nem vehetem tudomásul azért, mert ez a válasz t szerintem nem fedi a való tényállást. Ez az én megállapításom: vannak olyan iparosok {Szilágyi Lajos: Rajta marad, hogy nem igaz! Megint nem fog senki sem riposztozni! Abszurdum!) — magam is sürgető levelet írtam az illető számtanácsosnak, — akiknek követelései még nincsenek kifizetve. Ez az egyik, amit meg kell jegyeznem. A másik pedig, amit fel kell említenem, az, hogy lehetetlen dolog, hogy a ^minisztériumok bürokráciája miatt a számlák felülvizsgálata több időt vegyen igénybe, mint a kórház építése; lehetetlen, hogy mesterségesen húzassék ez a dolog, hogy azok a szegény emberek hozzá ne jussanak kereseti járandóságukhoz. Arra kérem a népjóléti miniszter urat, hogy mivel helyi tudomásom alapján, a nekem előadott panaszok alapján, szerintem más a tényállás, mint ami ebben a válasziratban van, méltóztassék megvizsgálni és megállapíttatni, hogy még mai napig sincs kifizetve több tartozás. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Akik tudomásulveszik a miniszterelnök úr válaszát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásulvette. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Téglássy Béla képviselő úrnak folyó évi február 1-én a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetéséről keringő hírek ügyében előterjesztett interpellációjára. Kérem a szöveg felolvasását. Takách Géza jegyző {olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Dr. Téglássy Béla igen t. képviselőtársam folyó évi február hó 17-én interpellációt intézett hozzám azon hírek ügyében, melyek a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetéséről keringenek és megnyugtató kijelentéseket kért tőlem ezen híresztelésekkel szemben, főleg a közegészségügyi és orvosi érdekek szempontjából. Ezen interpellációra van szerencsém bejelenteni, hogy azon intézkedések kapcsán, amelyeket a kormány az ország mai nehéz helyzetében szem előtt tartandó' takarékosság megvalósítása és a közigazgatásnak célszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében az egész országra kiterjedően tervbevett, a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetésének kérdése is szóba került, de végleges álláspont ebben a kérdésben még nem alakult ki. Bármiként forduljon is azonban a helyzet, mindig szem előtt
