Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-59

114 Az országgyűlés képviselőházának múltban meghonosítottak és amelyet úgylátszik, önök még mindig folytatni akarnak, mindaddig, amíg egy súlyos kirobbanás nem fog bekövetkezni. (Huszár Dezső: Ezt már egyszer hallottuk! — Peyer Károly: Majd látni is fogják, nemcsak hallani! Majd a bőrükön fogják érezni, ha még eddig nem érezték! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Elég volt már ebből a szemtelenségből. — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Elnök folytonosan csenget. — Peyer Károly: A csendőrszurony majd egyszer arrafelé is fenyeget, csak ne sokát ugráljanak!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Peyer Károly képviselő urat kérem, ne méltóztassék folytonosan közbeszólani. (Peyer Károly: Láttunk már hóhért is akasztani! A vasvilla hegyére kerülnek majd mindnyájan! Az ilyen szemét csak odavaló!) Peyer Károly képviselő urat ezért a közbeszólásáért rendreutasítom. (Malasits Géza: Fognak még hallgatni mint a sün!—Propper Sándor: Fognak még szaladni kalap nélkül, cipő nélkül a hidegben! — Peyer Károly: Elég volt ebből a komiszságból! Nem fog többet parasztvér folyni!) Csendet kérek képviselő urak! Györki Imre képviselő urat kérem, méltóztassék beszédjét folytatni. (Peyer Károly: Haynau-ivadékok! — Propper Sándor: Azt is maguk szabadították az országra! — Simon András: Kiesik a feje a szájából! Peyer Károly: Maga vigyázzon, hogy magának a panamái ki ne essenek az aktatáskájából!) Peyer Károly képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Simon András: Nekem nincsenek bútorügyeim! Nincsenek panamáim! — Peyer Károly: Majd elmondom!) Simon András képviselő urat is rendreutasítom! Györki Imre képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét befejezni. (Simon András: Szeretném hallani! — Peyer Károly: Fogja hallani! — Simon András: Csak rágalmazni tudnak! Egyebet sem! — Buchinger Manó: (Simon András felé): Es azután ellenzékbe vonul? — Jánossy Gábor: Megvan a nemzeti koncentráció! Nagyon örülünk! —- Propper Sándor: Maguk csinálják! — Ulain Ferenc: 37'5 millió pengős deficittel! — Jánossy Gábor közbeszól. — Malasits Géza: Vén ripacs! — Weltner Jakab (Jánossy Gábor felé): Szavaljon egy kicsit! — Peyer Károly közbeszól. — Simon András: Odakint mondja el, bíróság elé állítom! — Peyer Károly: Ne ugráljon! Mit ugrál? Kinyitom a számat és készen van! — Folytonos zaj.) Györki Imre: Annak a politikának, amelyet ez a kormány folytat, amely a nehezen kiizzadott adókat... Elnök: Lejárt a beszédideje képviselő úr, fejezze be beszédét. Györki Imre: ...regős csoportok fenntartására ... Elnök: Képviselő úr, lejárt a 'beszédideje méltóztassék befejezni. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Befejezni, befejezni!) Györki Imre: Méltóztassék megengedni... (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Lejárt a beszédidő! Befejezni! — Buchinger Manó : Lejárt az egységespárt ideje, «menjen a fenébe! — Peyer Károly: Tűnjenek el! 37 milliót elpazaroltak újra! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kérem, méltóztassék befejezni. A képviselő urat már nem illeti a szólás joga egy percre sem. Györki Imre: Csak napirendi javaslatomat akarom felolvasni. Elnök: Méltóztassék felolvasni. Györki Imre: Az elnök úr napirendi javas59. ülése 1932 április 1-én, pénteken. • latával szemben egy új javaslatot terjesztek I elő, amely szerint javaslom, hogy a Képviselőház legközelebbi ülését április 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki annak az indítványnak megindokolása, amelyet én szociáldemokrata képviselőtársaimmal együtt terjesztettem be és amely gróf Károlyi Gyula^ miniszterelnök úrnak és minisztertársainak vád alá helyezéséről szól. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Derültj ség a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Héjj Imre! j Héjj Imre: T. Ház! Az utóbbi időkben szokássá fejlődött a napirendi vita kapcsán, hogy [ a túlsó oldali szónokok váratlanul néha igen aktuális és fontos kérdéseket, de minden előkészítés nélkül hoznak ide a Ház színe elé. Ezek a^ kérdések néha megérdemelnék, hogy tárgyalás és megvitatás alá kerülőének, de megfelelő parlamenti előkészítés után. Mi a magunk részéről sokszor nem vagyunk abban a helyzetben, miután a kérdés váratlanul kerül ide, hogy megfelelő módon válaszolhassunk úgy, ahogyan azt az illető szónokok intenciója megkívánná. Miután ezek interpellációszerűek, az illető szakminiszterek sincsenek kellőképpen felkészülve arra, hogy a megfelelő választ megadhassák nemcsak a képviselő úrnak, hanem a jelen esetben az ország egész közvéleményének amely a felvetett kérdés kapcsán kíváncsi volna I a válaszra. Csak abban az esetben kaphatta I volna meg a megfelelő választ a képviselő úr, ! ha a miniszterelnök urat megtisztelte volna e | kérdés fontosságánál fogva azzal, hogy közölte volna vele előre felszólalásának tárgyát. (Ulain Ferenc: Tehát én vagyok a hibás?) En nem mondom azt, hogy a képviselő uraknak nincsen joguk ahhoz, hogy a napirendi vita során ilyen indítványokkal előállnanak. Nem akarom ezt kétségbe sem vonni, csak azt mondom, sokkal praktikusabb és a gyakorlati életnek megfelelőbb volna, ha ilyen problémák kellő módon előkészítve kerülnének ide. De különben is az a véleményem, hogy ennek a kérdésnek letárgyalására, amelyet itt i Ulain képviselőtársam^ felvetett, mód nyílik a j költségvetési vita során is. (Malasits Géza: i Akkor meg fog kerülni a 37 millió?) Erre min! deriesetre mód nyílik, hiszen a költségvetési | vita során a kormányzat egész évi működését ; szoktuk bírálni, szoktuk bonckés alá venni. Ez a .' kérdés tehát odatartozik. A magam részéről bár úgy látom, hogy ennek a kérdésnek tárgyalására ott nyílna alkalma képviselőtársamnak, meg va°"vok győződve róla, hogy a miniszterelnök úr előbb meg fogja adni a megfelelő választ. (Ulain Ferenc: Nagyon helyes!) Ezért a magam részéről .ajánlom elfogadásra és magam is elfogadom az elnök úr napirendi indítványát. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Még csak egy dolgot legyen szabad szóvátennem ezen felszólalásom során. Ma már másodízben hallottunk a szocialistapárt részéről a napirendi vita során a legélesebb és a polgári társadalmat a legérzékenyebben sértő kifejezéseket és fenyegetéseket a polgári társadalom ellen (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ami emlékeztet 1918 eseményeire. (Óriási zaj a Ház minden oldalán.) Ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy kijelentsem, hogy ezzel minket nem fognak megfélemlíteni és terrorizálni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mi nem fogjuk a fejünket úgy elveszteni, mint 1918-ban, mi a helyünkön leszünk, és nem fog előfordulni az, hogy mi cipő és kalaj> nélkül