Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-46
158 Az országgyűlés képviselőházának . Béla: "Ügy látszik, az elnök úrnak az az álláspontja, hogy Fráternek van igaza! — Györki Imre: Nem lehet egyoldalúan elbírálni az elnök úrnak, hogy kinek van igaza. Fráternek-e, vagy Turchányinak?) A Ház szuverén megnyilatkozása nemcsak elnöki enunciációkban és határozatokban van. À képviselő felszólalási joga és az a mód, amellyel ezt a házszabály biztosítja, ugyancsak a része a parlament szuverenitásának (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezt megcsorbítani úgy, hogy az elnök egyszerűen minden törvényes hivatkozás nélkül nem adja meg: a szót a képviselőnek, lehetetlenség, ez a parlament ügyrendjének felborulását jelenti. Mély tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök úr nem azt elismerni, hogy tévedett, hanem elégtételt adni egy képviselőnek a házszabályok alapján, aki a maga törvényes jogával é'ni kíván. (Turchányi Egon szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? Turchányi Egon: Személyes megtámadta tás címen kérek szót, mert Andaházi Kasnya Béla képviselő úr azt mondotta, hogy valószínűleg Fráter képviselő úrnak van igaza és nem nekem. (Andaházi Kasnya Béla: Ez benne van a gyor«írói jegyzetekben! — Derültség.) Elnök: A szót a képviselő úrnak a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján megadom. Turchányi Egon: T^Fáz! Nem volt célom vita felidézése és az idő húzása, de az előbbi vita alkalmával egy közbeszólást tettem, amely úgy hangzott, hogy Ivády Béla bukása újabb ökölcsapás a magyar mezőgazdaságnak; erre Fráter Jenő képviselő úr azt kiáltotta fe^m: vigyázzon Turchányi képviselő úr- mert megint bocsánatot fog kérni, mint Bethlen István arróffal «zemhen tette. (Erődi-Harrach Tihamér: Bocsánatot kérek, nem ezt mondta! En ott volHitelesitettéh : Müller Antal s. k. naplóbirálő-i lé ülése Î9S2 február 5-én, pénteken. tam! — Peyer Károly: Tessék személyes kérdésben felszólalni! — Györki Imre: Ez nincs benne a Naplóban!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak, Turchányi Egon képviselő urat illeti a szó. Turchányi Egon: Ez az invektíva feltétlenül sértő, mert azt állítani valakiről, hogy bocsánatot kért, vagy erre kényszerült, annyit tesz, hogy olyasvalamit követett el, amit kérőbb szégyenlenie kellett. (Ügy van! Ügy van! a báloldalon.) En pedig Bethlen István gróftól bocsánatot sem négyszemközt, sem nyilvánosan nem kértem. (Erődi-Harrach Tihamér: Az sem szégyen!) Ezt le akarom szögezni annak a bizonyos augusztusi beszédnek a kapcsán, mert ez az inszmuáció már több helyen előfordult; én sem négyszem között, sem nyilvánosan Bethlen István gróftól bocsánatot nem kértem. Ellenben Ő látta be lojálisán azt, hogy rólam helytelen állításokat kockáztatott meg, hogy engem megsértett, és ezért ő tartotta lojális feladatának, mint ahogy ezt. a Házban kifejtette, hogy azokat a kifejezéseket módosítsa. (Rassay Károly: Benne van a gyorsírói jegyzetekben!) Az olyan invektivákat, amilyeneket Fráter Jenő képviselő úr felém dobott, kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző^ urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki s az ülést bezárom. {Az ülés végződik d. u. 3 óra 5 perckor.) Káger József s. Te. izottsági tagok.
