Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-54
Az országgyűlés képviselőházának 5 h a következőképpen alakul. Hatósági ellenőrzési illeték címén 0'2 fillér, üzemi veszteség, káló 0'85 fillér, üvegtörés 0'55 fillér, kannák 0*25 fillér stb., invesztíciók amortizálása, gépek romlása külön egy fillér és másfél fillér literenként, összesen a rezsi 16 fillért tesz ki a vállalatoknál az ő kimutatásuk szerint. Igen ám, azonban ez a rezsi sokkal kevesebb is lehetne, mert hiszen ha megnézzük ezeket a kartellvállalatokat, akkor azt látjuk, hogy minden ilyen vállalatnál nagy fizetésű, mammutfizetésű vezérigazgatók, igazgatók, cégvezetők vannak (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és például a Központi Tejcsarnoknál a következőképpen áll a dolog. 1500 alkalmazottal szemben van két. vezérigazgató, négy igazgató, titkárok jó magas fizetésekkel, ezzel szemben például a Központi Általános Tejcsarnoknál a tisztviselők átlagos fizetése 160 pengőt tesz ki. Az igazgatósági tagok közt helyet foglal a Központig Tejcsarnoknál Ipolyi Keller Gyula, Lickl Károly földmívelésügyi államtitkárok, Tolnay Pál miniszteri tanácsos. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál ugyanígy van egy vezérigazgató, háromu igazgató, négy cégvezető, igazgatósági tagok: Ipolyi Keller Gyula, Lickl Károly, Tolnay Pál miniszteri tanácsos, felügyelőbizottsági tagok: Freisinger István földmívelésügyi miniszteri titkár, Kerndl Ernő gazdasági főfelügyelő, az Egyesített Tejipari Eészvénytársaságnál, amely most számol fel, ugyancsak helyet foglalnak ezek az igazgatósági tagok, akikről az imént beszéltein. (Buchiuger Manó: Hogy legyen mit aprítani a tejbe!) Ezenkívül ott vannak a részvényesek, ott vannak még az igazgatósági tagok, akik külön tantiéineket, külön tiszteletdíjakat, fizetéseket kapnak, ott vannak a végrenajtó bizottsági tagok, igazgatók, összesen tehát ezeknek a számításoknak alapján, a tejvállalatoü adatai alapján, amelyek kimutatják, hogy nekik 16 fillér rezsijük van egyetlen liter tejnél, amit őszintén megmondom, mi nem hiszünk el. Nem lehetséges, hogy egy liter tejnél a feldolgozás 16 fül erbe kerülhessen, ezt mi nem hisszük. Ha tehát feltéve, de meg nem engedve, elfogadnók a 16 filléres rezsit, akkor is azt kell mondanom, hogy 30 fillérben van nekik egy liter tej, ugyanakkor, amikor a fogyasztási tej átlagos ára, beteszámítva a pasztőrizált tejet és a kannatejet és ennek a kettőnek középarányosát véve, eddig 38 fillér volt, úgy hogy körülbelül 8 fillér, pontosan 7*64 fillér tiszta hasznuk maradt tehát a tejvállalatoknak literenként és naponként. Ez átszámítva azt jelenti, hogy naponta 24.000 pengő jut ennek a körülbelül 9—10 vállalatnak, mert a tíz vállalat közt van olyan is, amely elenyésző kis mennyiségű tejet hoz forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a tej vállalatok évi tiszta nyeresége — amint én kiszámítottam — kilenc (millió pengőt tesz ki. (Kertész Miklós: Csinos kis summa!) Azt lehet tehát mondani, hogy ha elosztjuk ezt a tíz vállalat között, akkor ez jelent 900.000 pengő tiszta nyereséget egy-egy vállalatnál egy évre. T. Képviselőház! Nem számítottuk még bele egyáltalában azt, hogy egyes vállalatok a tej zsírtartalmát kivonják. Tudni kell, hogy 3'8— 3*9, sőt sokszor 4 "2% a zsírtartalma egy-egy liter tejnek; ebből kivonnak usque 0'6%-ot, úgy hogy marad az előírás szerint 3'3% zsírtartalom. Ha azután a kivont zsírt külön feldolgozzák tejszínnek és hasonló egyebeknek, amiket a cukrászdáknak, kávéházaknak és vendéglőknek adnak el, akkor ez a haszon nem 24.000 pengőt tesz ki naponta, hanem még sokkal többese 19È2 február 24-én, szerdán. 447 bet, — ez 3 pengőbe kerül literenként — úgy hogy külön 5400 pengő haszon marad ebből a zsírelvonásból, a tejszínből. Ha mindezt látjuk, t. Képviselőház, akkor kérdeznünk kell, miért olyan drága a tej Budapesten? Kérdeznünk kell, hogy miért kell a fogyasztót a szó szoros értelmében ezeknek a kartelleknek a karmaiba taszítani, miért kell, hogy a fogyasztó átlag 38 fillérért vásárolja meg a tej literjét és miért nem lehet ezeket a kartelleket megrendszabályozni olyanformán, hogy a fogyasztó is és a termelő is jól járjon, a fogyasztó olcsóbban kapja meg a tejet és a termelő megkapja a tej rendes árát. Miért kell megrendszabályozni például az úgynevezett... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Büchler József: Tisztelettel kérek pár percnyi meghosszabbítást. Elnök: Mennyi meghosszabbítást kér a képviselő úr? Büchler József: öt percet kérek. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen.) Méltóztassék folytatni beszédét. Büchler József: Miért kell megrendszabályozni például az úgynevezett betörő tejet? A betörő tej azt jelenti, hogy azok a termelők, akik vidékről behozzák a tejet, nem adják át a tej vállalatnak a tejet, hanem közvetlenül elviszik vagy a fogyasztó lakására, vagy pedig odaadják a viszontelárusítónak olcsóbban, viszont a viszontelárusító is olcsóbban adja a fogyasztónak. Ha ez bűn, t. Képviselőház, akkor én nem tudom, hogy miért nem rendszabályozzák meg a nagyvállalatokat, amelyek olyan óriási hasznot érnek el a tej forgalombahozatalával, mint amilyen hasznot én az imént voltam bátor itt kimutatni. Igaz, hogy az úgynevezett betörő tej nem megy át azokon a retortákon, mint amilyen retortákon a vállalati kezelésnél átmegy a tej % de bízni kell a hatósági ellenőrzésben. A főváros ellenőrzi ezeket a betörő tejeket is, megnézi, hogy mennyi a zsírtartalom, megnézi, hogy nem hamis-e a tej és csak azután lehet forgalomba hozni ezeket a tejeket. A főváros lakosságának, a fogyasztó társadalomnak tehát az az érdeke, hogy a tej ne legyen drága, mint amilyen drága ma, hogy a tejen ne legyen olyan óriási a vállalatok haszna, mint amilyen hasznuk van ma, és éppen ezért követelnünk kell a tejvállalatok megrendsza bályozását. De azonkívül, t. Képviselőház, nem tartom Összeegyeztethetőnek azt, hogy a földmívelésügyi minisztérium előkelő pozícióban lévő tisztviselői ezekben a tejkartellben lévő vállalatokban, mint igazgatósági tagok szerepeijenek. (Mayer János: Már nincsenek benne!) A legutóbbi pénzügyi compass kimutatja, hogy Tolnay Pál miniszteri tanácsos, Ipolyi Keller Gyula és Lickl Károly benne vannak a tejvállalatok igazgatóságában. En ezt a legsúlyosabb összeférhetetlenségnek tartom. (Mayer János: Melyik tejvállalatot érti, képviselő úr?) A Központi Általános Tejcsarnokban, (Mayer János: Nincsenek benne!) az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál (Mayer János: Az más, az szövetkezet!) és az Egyesített Tejüzemek Rt. igazgatóságában. Éppen ezért kérem a tejvállalatoknak a fogyasztók és termelők érdekében való alapos megrendszabályozását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Az igen t. interpelláló képviselő úr interpellációját még akkor adta be, amikor a földmívelésügyi minisztériumnak a 62*
