Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

Àz országgyűlés képviselőházának W7. ü igaz!) Igaz, mert én hallottam! így neve- . zik, mert most már megtanulták a közös ét­keztetést. Kérdezem az arra illetékes hatósá­goktól, (Büchler József: így csinálják a bol­sevizmust! — Ellenmondások jobb felől.) mi történik azokkal, akik nem vehetik igénybe ezeket a konyhákat? Mert mindenütt, akárme­lyik községben is érdeklődtem az ilyen kony­hák iránt^ azt a felvilágosítást kaptam, hogy csak korlátolt számban lehet étkeztetni azo­kat, akik nyomorultak, rokkantak és önma­gukkal tehetetlenek — amint én magam is meggyőződtem személyesen arról, hogy va­lóban csak korlátolt számban láthatják el ezeken a konyhákon azzal a levessel és kis darab kenyérrel azokat, akik tehetetlenek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem beszéd­időmnek negyedórával való meghosszabbítá­sát. (Zaj.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a képviselő úr beszédidejét negyed­órával meghosszabbítja. Szeder Ferenc: Felvetettem azonban a kér­dést az arra illetékes hatóságok előtt: mi törté­nik azokkal, akik munkaképesek? Mi történik ezekkel^ akiket felsoroltam és akikhez hason­lóak százan és ezren vannak, akiknek nagy csa­ládjuk van, akiknek nagy a nyomorúságuk, akiknek nincs kenyerük, nincs semmijük és a legkétségbeesettebb lélekkel néznek és gondol­nak a jövőre? Mindenütt azt a választ kaptam, hogy a fennálló rendelkezési szerint nem tehe­tünk semmit; saját akciónk keretében próbál­kozunk megoldani a kérdést, ahogy lehet; ezek az akciók azonban sikertelenek maradtak, mert a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehetett meg­közelítőleg sem elérni azt az eredményt, ame­lyet tavaly elértek, amikor pedig a nyomorú­ság nem volt ilyen szélesterjedelmű, mint most. Azt mondottam az illetékes hatóságoknak: uraim, hát így mégsem lehet ezt a kérdést el­intézni; méltóztassanak valahogy megoldani akként, hogy mindaddig, amíg munkához nem tudják őket juttatni, legalább előlegezzék, (Fel­kiáltások jobbfelől: Megtörtént!) előlegképpen folyós ítsák azokat a búza adagokat, amíg le tudják dolgozni. Hajdú vármegye alispánja, amikor ebben az ügyben interveniáltam, egypár községre vonatkozólag azonnal intézkedett, (Fel­kiáltások jobbfelől: Nem azért!) ezt lojálisán elismerem. Nem tudtam azonban ezeket az ered­ményeket Bihar vármegyében elérni. (Egy hang jobbfelől: Már régen megtörtént!) Ami­kor hazajötttem, a földmívelésügyi miniszté­riumban interveniáltam és ott tényleg kijelen­tették, hogy az az eljárás, amelyet ott az ínség­akcióval kapcsolatban tanúsítanak, nem egye­zik meg a földmívelésügyi miniszter úr inten­ciójával. (Büchler József: Ebből hogy lesz ke­nyér!?) Es tényleg utasítás i» történt a föld­mívelésügyi miniszter úr részéről, hogy az ínségakció folytatását másképpen értelmezzék, mint ahogyan értelmezték. Mert el kell monda­nom, amikor még január utolsó felében, vagy január dereka táján ott jártam, akkor különö­sen Bihar vármegyében egy szem gabonát sem utaltak ki ennek az akciónak a keretében más­ként, minthogy hóeltakarításért utalták ki. A hóesés szinte megváltás volt az emberek egy részére, mert legalább egy napon át dolgoztak és erre az egy napra megkapták azt az 5 vagy 10 kg. búzát. De meg kell azt is mondanom, hogy például Nagyrábéról gyalog kellett be­menniök ezeknek az embereknek Berettyó­újfalura az 5 vagy 10 kg búzáért azoknak, akik dolgoztak érte. Nagyrábé pedig, azt hiszem, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. 19BÊ február ll-én, csütörtökön. 1{$ 17—18 kilométer távolságra van Berettyóújfalu­tól. (Büchler József: Hallatlan! Szadizmus! — Kabók Lajos: így tönkremegy az ország népe! — Kertész Miklós: Még a japánokat mondják kegyetleneknek! — Kabók Lajos: Kell ide há­ború? Pusztítanak itt háború nélkül is! — Moz­gás a jobboldalon.) Amiket én elmondottam, azok tények és azokkal vitába szállani nagyon bajos. De meg kell mondanom azt is, hogy ahol az ínség­akciót végrehajtják, ott igenis nagyon furcsán és szinte érzéketlenül hajtják végre. A föld­mívelésügyi minisztérium (rendelete azt mondja, hogy 10 kg búza adható ki egy napi munkateljesítmény ellenértéke fejében. Itt van Zemplén vármegye főispánjának a levele. Ott másfél napot dolgoztatnak, ha munka van 6 kg lisztért. Ez a munkaerőnek (Kabók Lajos: Kizsarolják! — Ellenmondások jobbfelől.) olyan kiuzsorázása... (Kabók Lajos: Rosszabb a zsarolásnál! — Édes Antal közbeszól. — Elnök csenget. — Kabók Lajos: Ha a képviselő úr­nak kellene dolgozni másfél napig 6 kg lisz­tért, akkor mást mondana! —Édes Antal:Maga tegyen annyit a szegényekért, amennyit én tettem! Még ha száz esztendeig él, akkor sem tehet! — Kabók Lajos: Azt sem tudja, mi a munka. — Édes Antal: Magától nem tanulok! Kérdezze meg képviselőtársát, majd meg fogja mondani! — Kabók Lajos: En dolgoztam eleget! — Zaj.) Berettyóújfaluban például elmondották ne­kem, hogyha megindul a munka, akkor lesz búza és tudnak az emberek keresni. Máskor is tudtak keresni, ha munka volt és az emberek valahogy megéltek. Ellenvetésül azonban azt mondottam, hogy bekövetkezhetik, hogy egész februárban nem tudnak az emberek dolgozni, mint ahogy földmunkát tényleg nem lehet végezni, (Felkiáltások jobbfelől: Kapnak elő­leget.) és ilyen körülmények között így bir­kózni a nyomorúsággal, mint ahogyan odalent nemcsak a mezőgazdasági munkások, hanem már a törpebirtokosok is birkóznak, ez bizony furcsa dolgokat ébreszt az emberek agyában. De itt van a kérdés másik része és ezt hangsúlyozom ki az új földmívelésügyi minisz­ter felé is: ahol pedig az akciót folytatják, az Isten szerelméért ne vigyenek bele politikát. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem is visznek. — vitéz Márton Béla: Nem is szabad bele­vinni! — Felkiáltások jobbfelől: Maguk viszik bele! — Kabók Lajos: Maguknál az egész ín­ségakció politika, az önök politikáj a, a leves politikája! — Büchler József: A fővárosban és a vidéken egyaránt! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szeder Ferenc: En már akkor is aggá; lyomat fejeztem ki azok iránt a jelentkező tendenciák iránt, amelyek nemcsak itt, hanem más alkalmakkor is jelentkeztek, amikor egy heves választási hadjárat után például • az egyik választókerületben kidobták az aratókat azért, mert nem a kormánypárti jelölt mellett korteskedtek. Éppen azért hangsúlyoztam ki iaz első alka­lommal is, — mert egy csomó tanulság áll a hátunk mögött — hogy ne vigyenek bele poli­tikát ott, ahol végrehajtják jól-rosszul ezt az inségakciót, amelynél nagyon fontos, hogy jól menjen, hogy az éhes emberek legalább naponta jóllakjanak, hogy ne ébredjen fel bennük^az a forradalmi hangulat, amelytől Önök is félnek, (Felkiáltások a jobboldalon: Maguk ébresztget tik!) amit nagyon fontos elkerülni. Itt vannak az értesítések. Hiszen én nem azért mondom el 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom