Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
68 Az országgyűlés képviselőházának US. ülése 1932 január 15-én, pénteken. cionáriusok azok, akik mesterségesen, tudatosan akadályozzák azt, hogy ez a nagy gondolat, amely a nemzetnek egyedüli vezérlő elve lehetne, érvényesülni tudjon a mi állami életünkben. A belügyminiszter úr — amint értesültem a törvényhatóság útján — ezt a rendelkezést azzal indokolja, hogy sokba kerül a választói névjegyzék kiigazítása. Éppen jókor jön ez, a mai nap eseményei igazolják, amit mondok. Miért nem takarékoskodnak más helyen, miért éppen a polgárság választójoga érvényesítésének lehetőségeinél, 'módjainál akarnak takarékoskodni? (Propper Sándor: Miért nem a lopásoknál?) Elnök: Csendet kérek! (Propper Sándor: Epnen ma hallottuk ebben a Házban, hogy a méltóságos úr a szolgával együtt hamisított nyugtát. — Büchler József: Ezt már megszoktuk!) Nem erről van szó! Másról be°zél most a képviselő úr! (Propper Sándor: Analógia!) Farkas István: Miért nem lehetséges az, hogy az állam más helyen takarékoskodjék? Megmondom. Éppen azért, mert nálunk nyilt szavazásos rendszer van és a nyilt szavazásra felépített parlamentünk van. nyilt szavazásra felépített parlament útján alakul a kormány, az a többség támogatja a kormányt, amely kormneióval, terrorral, erőszakkal jön össze. Elnök: A képviselő nrat újból rendreutasítom. (Téídássv Béla: Tiltakozom ellene! En a tjtko« választóiosr híve vaeyok!) Farkas István: Talán lehetnek kivételek is, ellenben a" kétségtelen, hogy ahol a választójog gyakorlásának lehetőségeit így kezeli a köznoTiti kormányzat, ott nyilvánvalóan viszszatükröződík ezen keresztül az egé^z kormányzati elv, visszatükröződik a parlamenti rendszer és módszer is, mert ahol van iga^i parlamentarizmus, ott ez lehetetlenség volna. En tehát a miniszter úrtól azt kérdeztem volna, hogy mit akart ez-el bizonyítani? Ezt a nálunk már amusv is lebecsült, tönkrement. a világ szégyeneként jelentkező nvilt«zavazásos rendszert még jobban akarta-e komnromittálni — Annonyi mondta, hogy világcn'ifja; — ezt a Bratianu-rendszert, mert én annak nevezen, ezt akaria-e ezzel még jobban alátámasztani, vasry pedig Yiyil+an és világosan arra az álláspontra helvezkedik- hojrv most már nem kel 1 úi választójog elváltaiában, maradjanak a. fenében a^ok az urak, akik új választójogot akarn akElnök: Kérem a képviselő urat. méltóztassék tartózkodni az ilyen kifejezésektől. (Propper Sárkor: Vass József mondotta Kecskeméten. — Zaj.) Farkas István: Ha diktatúrát akarnak, akkor mondják meg nyiltan, az becsületesebb dolog, mint így kendőzve elvenni azt a kevés törvényes jogot a polgárságtól, attól a fiatal rétegtől, amely itt van. Igaz, hogy az a fiatal, huszonnégy éves generáció, amely most bejönne a névjegyzékbe, talán veszedelmes az uraknak, elhiszem, de mégis jobb, ha bevonják és megadják neki a jogot, mintha más úton akarná ezt érvényesíteni. Ennyi belátást a belügyminiszter úrtól elvárhatnánk és én tiltakozom az ellen pártom nevében, hogy ilyen törvénysértés megtorlatlanul végrehajtass ék, mint amilyen törvénysértést a belügyminiszter ezzel a rendelkezésével elkövetett. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr által előterjesztett interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Propner Sándor képviselő úr interpellációja az összkormányhoz a nyomasztó inség enyhítése tárgyában teendő sürgős intézkedések miatt. A jegyző úr felolvassa az interpellációtHerczegh Béla Jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a kezdeményezésére az ősz elején megindított ínségakció a legtöbb városban és faluban megakadt, a falvak és városok autonómiájának nincs kihez fordulni az ínségakció folytatásához szükséges pénzért, a fedezet mindenütt kimerült és most a tél közepén a legnagyobb nyomor, kétségbeesés és tanácstalanság uralkodik ezen a téren? Hajlandó-e a kormány a Házat tájékoztatni arról, hogy a megindított ínségakcióra társadalmi úton milyen összegek folytak be? Hajlandó-e továbbá tájékoztatni a Házat, hogy a szükségadó címén mennyi folyt be és részletesen beszámolni arról, hogy ezekből az összegekből együttesen mennyit fizettek ki helységenként részletezve, az ínségakcióra, a falvak és városok nyomorgó lakosságának ellátására? Mit hajlandó tenni a kormány a csődöt mondott társadalmi akció helyett a fokozódó és egyre nagyobb mértékben elterjedt nyomor enyhítésére? Hajlandó-e a kormány sürgősen megfelelő Összeget bocsátani az ínségakció rendelkezésére és lebonyolításába a szociális kérdések iránt érzékkel bíró társadalmi szervezeteket és gazdasági érdekeltségeket bevonni? Hajlandó-e a kormány gondoskodni larróL hogy a parlamentnek módja legyen ellenőrzést és befolyást gyakorolni az ínségakció lebonyolítására?» Elnök: Propper képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház, — ha ugyan ezt az üres termet annak lehet nevezni! Miután a Képviselőház munkaprogrammja olyan tüneményesen alakul, hogv négv heti boldog karácsonyi szünet után úiabb három heti szünetre küldik a Házat, kénytelen vagyok ezt a szerintem naq-yon fontos kérdést sürgős interpelláció alakiában szóvátenni. Ameddig a Képviselőház igen t. tagjai a boldog szabadságukat r töltik, addig az élet pusztul s az élet legdrágább kincse, az ember és a jövő generáció a nélkülözésnek és pusztulásnak van kitéve. A miniszterelnök úr a multkorában — gondolom, székfoglaló beszédében — kijelentette, hogy nem lesz éhező ember ebben az országban. Nem tudom, mi volt ez: igéret (Büchler József: Gyakran mondanak ilyen nagyokat!), Programm, vagy fohász. Ha igéret volt, akkor ezt nem váltották be; ha Programm volt. ezt nem hajtották végre, s ha fohász volt, akkor az Egek Ura hallgatta meg (Büchler József: Nagyon messze van!), mert az ínségakció tökéletesen csődöt mondott. Hetes számjeggyel lehet megjelölni azt a tömeget, amely ma ebben az országban éhezik a szó teljes értelmében, milliókra < megy azoknak száma, akik éheznek, koplaló ország lettünk mi itt Magvarországon s az ellátatlanok • a miniszterelnöki igéret ellenére éheznek, fáznak, rongyoskodnak. Tömegével jönnek a panaszos levelek. Ha a Ház és a kormány érdeklődébe naaryobb volna, akkor egynéhány ilyen levelet felolvasnék. Ez csak egy kis része annak, ami hozzánk befut. Ezekből akartam szemelvényeket adni, azonban ettől most eltekintek. De személyes vizsgálódás és tapasztalat is azt bizonyítja, mikor járjuk a környéket, a vidéket, a városokat