Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

46 Az országgyűlés képviselőházának h3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. szabály alól. A főispán, a polgármester, a "kor­mánybiztos, az Oti.^ elnökére nézve speciális törvények ' állapítják meg az ő felelősségük módját mértékét, akár pozitív, akár negatív irányban Ebben az esetben is áll az^ hogy a kivétel erősíti a szabályt és a generális sza­bály lévén a köztisztviselői fe 1 el ősség szem­pontjából minden köztisztviselőre egyforma, azokban az esetekben, ahoj kivétel nines, az ilyen általános szabály érvényes. Miután az ú. n. politikai államtitkárra ninc«en kivételes szabály, tehát generális fele 1 ős«ég alá tartoz­ván, igenis köztisztviselői felelőséggel tarto­zik. Viszont a felelőssége mértékét résziben az előadó^ úr által hivatkozott szolgálati szabály­zat, részben pedig a pénzügyminiszter által 1896-ban helybenhagyott " és jóváhagyott fe­gyelmi . szabályzat szabályozza amely azt is meghatározza, hogy ki az illetékes fegyelmi ható ág. Miután a k érdé« es ügyben a népió­léti minisztériumban eltöltött adminisztratív ügyködésre vonatkozó tényről van szó, evidens, hogy a népjóléti miniszter az illetékes ható­ság, amely a megkeresést igenis intézhette a Házhoz- tehát ez a megkeresés illetékes ható­ságtól is érkezett. fVodálkozom azonban azon. hogy a vita rendjén nem merült fel az a kérdés, — és ez már nagyon érdekes közjogi kérdés — hogy eíryáltaTán szükséges-e fegyelmi ügyben a men­telmi jog felfüggesztését kérni. Ez t. i. a köz­jogi irodalomban igen erőben vitatott és vitat­ható kérdés (Hegymegi Kiss Pál: Már régen törvény van erre!) és gyakorlatban c=upán egyetlenegy esetben döntött a mentelmi bizott­sásr é- pedis: Kis« Menybért ismert e^e+ében. (Hegymegi Kiss Pál: Azóta már törvényt al­kottak.) Ezt nem azért mondom, mintha ezt az álláspontot helyeselném, mert én a men­telmi jog magyarázatánál inkább a kiterjesztő' magyarázás és alkalmazás felé hnilok, azon­ban mindenesetre érdekes ez abbó 1 a SZPUCI­pontból. mert olyan argumentációt is halot­tam, hogy miután a miniszter nincs felsorolva ama hatóságok között, amelyek a menteni megkérésé- intézésére jogosultak, ebből az kö­vetkezik hogy nem illetékes helyről érkezett a megkeresés. Ezzel a kérdéssel összefügg az, amit az előbb bátor voltam említeni. Egyébként t. Ház, nézetem szerint ez a köziogi kérdés teljes mér­tékben ki van merítve jobbról és balról. Itt még csak egy kérdéssel szeretnék néhány szó­val foglalkozni, amelyben éppen véleménykü­lönbség van köztem és Rassay t. képviselőtár­sam között, ö ugyanis ebben az előzetes kér­dé-ben teljesen osztja a mentelmi bizottság többségének felfogását, de azért nem tud ehhez hozzájárulni, mert szerinte nem megnyugtató az a tényállás, amely itt a mentelmi bizottság tárgyalásai rendjén kiderült és azt mondja, hogv egyáltalán nincs is igazolva a jelentéiben az a tényállás, amelynek alapján meg volna állapítható a személyi összefüggés kérdése. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de rá­mutatok arra, hogy a jelentés 4. oldalán négy pontban és pedig négy külön bekezdésben van felsorolva az a tényállás, amely az összefüggés és általában az esetleges fegyelmi vétség meg­állapítására alkalmas ténykörülményeiket ma­gában foglalja. Tisztelettel kérem beszédidőmnek negyed­órával való meghosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik t hozzájárulni? (Igen.) A képviselő úr beszélideje tehát negyedórával meghosszabbíttatott. Ángyán Béla; A tényállás ismertetése nem abból a szempontból fontos és nem az az eldön­tendő kérdés a mentelmi ügy szemnontiából, hogy való tények-e, perendszerűen bizonyított tények-e azok. amelyek ebben a megkeresésben, vagy a megkereséshez c«atolt me 1 lék 1 etekben fel vanna.k sorolva, hanem az a lényeg, hogy alapos g-yanúokot szolgáltatnak-e arra, hogy az illető képvi«elŐ és a tény áll á-han ismertetett cselekmények között az összefüggés megvan. Ebből a szempontból pedig a mentelmi bizott­ság jelentésében foglalt tényállás teljes mér­tékben megnyugtató adatokat tartalmaz, annál is inkább, mert az iratokhoz a mentelmi bizott­ság e 1 ott csatolva volt két olyan ítélet 'amely két ítélet tulajdonképpen az összefüggés szem­pontjából szükséges alapos gyanú kéydé-ét tel­jes mértékben eldöntötte. Hogy az e^adó úr — amint jelentéséből látom — betekintett a fe­gve ] mi inatokba, ez az ő igen tiszteletreméltó ügybuza-almára vall, de az ügy eldönté e szem­pontjából nem bír —csak az ő egvéni és előadói lelkiismeretességének megnyugtatása szem­pontjából bír — jelentőíégs-el (Helyeslés a .jobb­oldalon.) úgy, hogy mintán nézptem «zerint^ a mente ] mi bizottság jelentésében fogVt tényál­lás télies mértékben elegendő a>"hoz, hogy az a bizonvo« összefüggés itt megállapítható legyen és teljes mértékben a.lka 7 mas arra is, hogy ala­pos gv.anúoknt szolgáltasson arra. hogy azok az inkriminált cselekedetek tényleg fegyelmi eljárás tárgyát képezhessék, szerintem az a há­rom eïoleges kérdés, amely ennél a kérdésnél egyedül döntendŐ el, csupán igennel dönthető el és teljes meemvugvásra az előadóig jelentés elfogadását kell, hogy maga után vonja. Mármost az a kérdés: fennforog-e ^zakla­tás, vagy nem? Ha ezt a három elsődleges kérdést, illetőleg a másodikat és a harmadi­kat igennel döntöm el, akkor zaklatásról nem lehet szó, eltekintve attól ia szubjektív mo­mentumtól, hogy egy aktív miniszter az őt támogató kormánypárt egyik képvise^tag­jával szemben politikai zaklatást kövessen^ el: ez inkább a. humor birodalmába tartozó állí­tás volna. De mondom, ez a szempont tisztán csak szubjektív megjegyzés. Meg kell azon­ban állapítanom, hogy amikor az egész ügy a közvélemény széles rétegeiben igen kínos feltűnést kelt már hosszú idő óta, amikor az ezzel összefüggő egvéb kérdések r majdnem azt mondhatnám, mérgező anyagként vannak benne az egé^ közvéleményben, (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) amikor mindnyájunknak az a célja és törekvése, hogy ez a kérdés maradék nélkül ki vizsgál­tass ék, (Elénk helyeslés a .jobboldalon és a kö­zépen.) amikor mes: vagyok róla gvőződve, hogv a fegyelmi eliárás rendjén észlelt kri­minális momentumok a. maguk illetékes birái pip fnp-nak kerülni. (Ügy van! Ügn van! a jobholdiJon és a kö~épen. — Sándor Pál: Nem vagyunk meggvőződve erről! — And*»házi Kasnya Bél«: Ríró«ág elé!) akkor nem látom be. nrért kell itt mindenáron összekeverni ez­zel az ügfyel ös^w; nem függő kérdéseket f\ndaházi Kasnva P» A la: Tes«ék bíróság elé ál­lítani! Ez elkfné«! "Ríró^áfr elé az üsre-yel!) és miért nem méltóztatik a Há" 7 többfélével esrvet­értésben hozzájárulni ahhoz a törekvésünkhöz, hogy ez az ügy a maga illetékes fórumán ke­resztül menjen, (Sándor Pál: Ez nem_ az ille­tékes!) ha ennek a vizsgálatnak rendién azok a momentumok felmerülnek, amelyeket a t. képviselő urak fe 1 hoztak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Már is felmerültek! — Pa­kots József: Már az eddigi vizsgálat, a fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom