Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

Az országgyűlés képviselőházának 5A nak sem. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak Szeder Ferenc képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget. A Ház a választ tudomásul vette. (Sorrend szerint következik Szeder Ferenc képviselő úrnak interpellációja ugyancsak a belügyminiszter úrho>z a szociáldemokrata pártszervezetek működésének betiltása tárgyában. A jegyző úr felolvassa az interpelláció szövegét. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): „Interpelláció a belügyminiszter úrhoz. — Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a Képviselőházban többször tett ama kijelentése ellenére, hogy a politikai pártszervezetek működését a közigazgatási hatóságok nem akadályozhatják meg, egyes szolgabírák a szociáldemokrata pártszervezetek működésének a megkezdését véghatározatokban megtiltják 1 Ha a tiltó határozat ellenére folytatják a pártszervezés munkáját, úgy kihágási eljárás megindításával fenyegetődznek. 1 Mit szándékozik tenni a belügyminiszter úr, hogy a közigazgatási hatóságok tiszteletben tarsák a politikai pártok szervezkedési szabadságát és ne akadályozzák meg önkényes intézkedésekkel? — Szeder Ferenc sk.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Ház! Ezt az interpellációmat azért terjesztem elő, mert a belügyminiszter úrnak itt a Képviselőházban tett nyilatkozata engem erre feljogosít. A belügyminiszter úr ugyanis, amikor pártszervezeti alakulási ügyekben már interpelláltam, egy konkrét esettel kapcsolatban kijelentette, hogy ha á közigazgatási hatóság a szociáldemokrata pártszervezet működését betiltja, azt helytelenül teszi, és abban az ügyben, amelyben interpelláltam, történt is intézkedés. De akkor is azt a kérelmet terjesztettem elő, hogy valami ennél több, mint konkrét esetek orvoslása, kell ezen a téren, mert lehetetlen az a gyakorlat, amely a közigazgatási hatóságoknál pártszervezeti kérdésekben kialakult. A belügyminiszter úr elvi jelentőségű határozatban kimondotta, hogy a magyarországi szocíáldemokratapárt országosan elismert politikai párt, amelynek szervei minden külön hatósági engedély nélkül is működhetnek; felsorolta utána, hogy milyen körülmények közt. De ha á szociáldemokratapárt országosan elismiert politikai párt, az már kizárja, hogy felforgató, hazaáruló és egyéb tendenciákat vigyen magában. Most mégis az utóbbi időben ismételten látjuk, hogy a közigazgatási hatóságok egészen nyugodt lelkiismerettel adják ki a betiltó véghatározatokat, és mennyi idő telik bele, amíg végre-valahára a harmadfokú fórumon döntenek a kérdésben, és ha talán nem hívjuk fel a belügyminiszter úr figyelmét, akkor indokaiknál fogva harmadfokon is jóváhagyják az eddigi joggyakorlattal ellenkező felfogást tartalmazó véghatározatokat. A belügyminiszter úr ismételten kijelentette, hogy a szociáldemokrata pártot ilyen irányú működésében nem kívánja korlátozni, még a gyűléstilalmi rendelkezéssel kapcsolatban sem. Leszek bátor most néhány konkrét tényt idehozni, amelyek élénken megvilágítKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 február 2h-én, szerdán. 469 ják, hogyha a belügyminiszter úrnak tényleg ez a felfog kérdésről, az ő felfogásával szemben milyen felfogást vallanak a közigazgatási hatóságok. (Esztergályos János: Azok azt mondják, hogy a miniszter Budapesten úr, ők ottan urak!) A tiszai közép járás főszolgabírája például azt mondja, amikor bejelentik a pártszervezet megalakulását (olvassa): «A kérelmet elutasítom. — Indokok: Azért kellett nevezett kérelmét elutasítanom, mert a kérelem aláírói személyükben nem nyújtanak garanciát arra, hogy a megalakítandó pártban nem fognak-e különösen a mostani nehéz gazdasági helyzetben a fennálló törvényes rend felforgatására irányuló tevékenységet folytatni.» Feltételezi tehát a főszolgabíró úr, hogy itt természetszerűleg nem lehet más, mint a fennálló társadalmi rend felforgatására irányuló törekvés és tendencia, ennélfogva betiltja a megalakulást, és hogy nyomatékot adjon ennek a közigazgatási ténykedésének, 7 embert mindjárt el is ítél tiltott gyűlés tartása címén. A jászsági alsójárás főszolgabírája január 22-én adta ki a következő véghatározatot (olvassa): «A bejelentést tudomásul nem veszem és az összejöveteleket betiltom. A bejelentést nem vettem tudomásul és az összejöveteleket is betiltottam, mert nem engedhetem meg, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között párt alakuljon, a kedélyeket izgassák, ami esetleg a község lakosainak beláthatatlan károkat okozna. Nem engedhetem meg továbbá, hogy összejöveteleket magánlakásban tartsanak, mert annak ellenőrzése úgyszólván lehetetlen.» A jászsági alsó jár ás főszolgabírája iigyancsak január 22-én egy más pártszervezetre vonatkozólag ugyanilyen határozatot hozott, ezt tehát nem olvasom fel. A dadái felsőjárás főszolgabírája^ február 11-én tiszanagy falusi lakosok kérelmére a következő véghatározatot hozta (olvassa): «Folyamodókat kérelmükkel elutasítom. A szociáldemokrata párt megalakulását tudomásul nem veszem, a párt működését betiltom. — Megokolás: Nem vehetem tudomásul a párt megalakulását, mert a bejelentést hatan írták alá, ilyen kevésszámú párttaggal pedig pártot sem megalakítani, sem fenntartani nem lehet, hanem ehhez legalább negyven tag aláírása szükséges, miért is annak működését is be kellett tiltanom.» A jászsági felsőjárás főszolgabírája hosszú megokolással tiltotta r be a szociáldemokrata pártszervezet működését. Ezt csak azért olvasom fel, hogy a gyorsírói jegyzeteken keresztül belekerüljön a magyar közvéleménybe, hogy lássák majd valamikor, hogy a magyar közigazgatási tisztviselők mennyire nem ismerték és nem tudták, legalább is írásban, használni a magyar nyelvet; felolvasom ezt, hogy rávilágítsak arra a magyartalanságra, amely a közigazgatási kiadványokban szerepel, túl azokon az ostobaságokon, amelyekkel a szociáldemokrata pártszervezet működésének betiltását megokolják. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. • Szeder Ferenc: Azt mondja, ez a véghatározat (olvassa): „Mielőtt a kérelemben megnevezett jászfelsőszentgyörgyi lakosok a fenti pártszervezet megalakulását elhatározták volna, de azután is Jászfelsőszentgyörgy községben rendőrhatósági engedély nélkül politikai gyűlést tartottak. Ezen tettükkel kihágást követtek el, mert rendőrhatósági engedély nélküli gyű65