Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-54
466 Az országgyűlés képviselőházának 5 Elnök: ... de ehhez nem szükséges az, hogy amit mond, az ellenkezzék a parlament méltóságával. Ha a képviselő úr valamilyen gravament kíván előadni, nem szükséges, hogy azt sértegetésekkel és személyeskedésekkel tegye. Szeder Ferenc: En nem akarok sértegetni senkit sem, de a tények, amelyeket felhozok, olyan felháborítóak, hogy az embert indulatba hozzák, amikor beszél róluk. Hiszen én a magyar történelem folyamán még nem találkoztam ilyen jelenségekkel, amilyenekkel most lépten-nyomon találkozunk, amikor politikusokként lépnek fel a közigazgatás alkalmazottai, azok az emberek, akiket mi tartunk el keserves adó filléreinkből és mert más politikai felfogást vallunk, mint az uralkodó hatalom, a legképtelenebb módon üldöznek és zaklatnak bennünket. (Jánossy Gábor: Eseteket! Eseteket!) Most már növök az esetekkel. (Jánossy Gábor: Csak jöjjön!) Jászalsószentgyörgyről, aláírva Balogh Imre, január 28-ról ezt írják (olvassa): «Amikor a postáról kihoztam a,csomagot, útközben a jászladányi csendőrség elvette tőlem és elvette a Népszava újságot is. Kérem, intézkedjenek minél gyorsabban, mert itt az embert az utcán kísérgetik állandóan és molesztálják a csendőrök.» (Felkiáltások a jobboldalon: Ennyi tortént?) t Bocsánatot kérek, de jövök mással is. Kisbaráthegyről, aláírva Fodor Géza és r Takács István, ezt írják (olvassa): «Legyen szíves nekünk vezetőségi tagoknak, minden egyesnek külön egy csendőr elleni önvédelmi igazolást küldeni — (Zaj.) szószerint így írják —, mert azzal fenyegetnek bennünket, hogy úgy viszszaverik a pofánkon a szőrt, hogy nem kell többet borotválkozni.» (Derültség. — Esztergályos János: Szabatos, magyaros és világos! A magyar csendőrszótárból való! — Kelemen Kornél: Ez biztosan költő! Zaj.) Nekem így írták szószerint. (Tovább olvassa): «Azt mondották a csendőrök, hogy ha nem fogok megnémulni, eljönnek értem éjjel 12 órakor, elvisznek magukkal és úgy agyonverik az alsófelemet, hogy 20 napi gyógyulásba kerül. Arra kérem önöket, hogy ha mégis történnék valami ezekből a fenyegetésekből, azonnal lépjenek közbe.« Tokaj, aláírva: Sári András. (Olvassa): «Az iratok megérkezését a csendőrök is tudomásul vették és néhány nap múlva, január 29-én este szolgálatonkívüli csendőrök meHelentek Gsegő elvtársunknál és elszedtek tőle mindenféle iratokat, amelyeket vissza sem adtak mindezideig. Azonkívül Pető Mihály elvtársnál is házkutatást tartottak és egyik elvtársunknak tanuk előtt kijelentették, hogy ha nem hagy fel a szociális propagandával, hát elteszik láb alól. Pető elvtársunk ellen pedig megindították a ki utasítási eljárást, azon a címien, hogy nem tudja családját eltartani.» (Jánossy Gábor: De igaz-e mindez! Büchler József: Biémes, ezt a cinizmust nem lehet eltűrni!) Tiszacsege, aláírva: ifj. Bucsai Péter. (Olvassa): «A mai napon felhívtak engem és édesapámat a faluházához és onnan átküldték a csendőri aktanyára. Ott egyenkint behívtak és engem elővettek vagy hatan, hogy miért voltam Debrecenben, tanulni? En azt mondottam nekik, ihogy munkát kerestem. Erre Fülöp nevű törzsőrmester azt mondotta, te büdös kommunista, kitől tanultál 1 ? Attól a kommunista hollótól és Szedertől? Megállj, mert kiírtunk a faluból! Fülöp törzsőrmester hatszor . ülése 1932 február. 2í-én, szerdán. ujjheggyel pofonvágott és kétszer f ököllel, hoary meg ne vérezzem. Ilyen garázdálkodásokat kell nekünk szenvedni és eltűrni. Kérjük önöket, értesítsenek, hogy jogosultak-e a csendőrök minket felhívni vagy nem, mert azt tapasztaltam, ha felmegvünk egyenkint, kipofoznak bennünket, és ha ezt tűrjük, teljesen elnyomnak bennünket.» Nagycsákány, aláírva: Tóth Jánosné. (Olvassa): «Tegnap ismét megjelentek nálunk a csendőrök — 14 darab — és 2 detektív. Összeforgattak mindent és elvittek minden Könyvet. Mi nem is voltunk itthon. A párt helyiségében is összeszedtek minden olvasni valót és elvittek 50 drb «Mezőgazdasági válság» és egyéb füzeteket. Aztán hajsza az eladott füzetek után. Ahol megtalálták, összeszedték, a névsort azonban nem találták, ezért csak 16 tagot tudtak a községházára citálni és ott faggattak és ijesztgettek bennünket. 14 felfegyverzett ember jön egypár fegyvertelen jóindulatú ember ellen! Ez igazán rájuk vall!« Jászapáti, aláírva: Bagi István. (Olvassa): «Vasárnap reggel a csendőrség Bódi és Barnabás elvtársunktól (Szakács Andor: Ugyanezt csinálják a Gaal Gaston-párti választókkal! — Tauffer Gábor: A polgári ellenzéknek nem engednek gyűlést tartanig — Zaj. — Elnök csenget.) mindenféle iratot és mást elvittek s ezenkívül még őt elhurcolták a főszolgabíró elé, aki ismételten kijelentette, hogy ezt a pártmegalakulást Jászapátin nem fogja megengedni és ezért Bódit és Barnabást hatóságilag letiltotta.» Harasztifalu, aláírva: Miklós Károly. (Olvassa): «A pinkamindszenti csendőrség tudomást szerzett a pártszervezetünk alakításáról és megjelent két csendőr a bírónál és odacitáltatták a fél falu embereit kihallgatás végett. De ez nem volt még elég, hanem egyes tagokat szuronyok között a falun végigkísérték, lakásról-lakásra és összeszedték, magukkal vitték az összes «Mit akarunk» című füzeteket és t egyéb füzeteket. Ez a komédia, amellyel fellázították teljesen a falut, két napig tartott. Különösen Varga nevű őrmester tett ki magáért.» Tolnaszecső, aláírva: Varga Géza. (Olvassa): «A csendőrhadjárat minket sem kímélt meg. Mire hazaértem, már itt is megtörtént a zaklatás. Tudniillik először, úgy délelőtt 10 óra tájban bejöttek a lakásomra két elöljáróval, rátörtek a feleségemre, hogy amik a szekrény fölött vannak iratok, azonnal vegye le. Erre a feleségem azt mondotta, hogy ő nincs arra felhatalmazva, hogy ezeket átadja. Azután elvitték a pártszervezet tagjainak a névsorát. Lakostól pedig a Népszava-naptárt, amit vissza sem adtak. Itt azt mondta a csendőr, hogy ezen véresszájú iratokat minek olvassuk, a parlamenti elvtársainkat pedig véresszájú _ fickóknak nevezte és azt mondotta, hogy majd adnak ők annak a Szeder Ferkónak és ellátják a baját. A vezető csendőr Schermann József őrmester volt.» Egerfarmos, aláírva: Tóth István. (Olvassa): «Minket a jegyző és a csendőr szorongat, még ami legfontosabb, hogv voltam háromszor felhíva és 25-én engem, Tóth Istvánt le is pofoztak. Kaptam öt pofont, három mellbevágást, sőt azzal biztatnak, hogy elaltatnak vagy ők, vagy pedig Pestre visznek és ott altatnak el.» Tard, aláírva: Béres Lajos- (Olvassa): «Cserépváralján Telekes Károlyt f. hó 24-én este 9 órakor a csendőrök megverték, mert elvtársunk annyit szólt, hogy másutt nem igen irkálják:
