Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-54

Az országgyűlés képviselőházának 5í. méltóztassék ezt a» állami üzemet megszün­tetni. De ha méltóztatik tűrni azt, hogy egy ki­zárólag állami üzemben 15*14% a kezelési és kereskedői marge minden haszon nélkül, (Büchler József: Lehetetlen dolog!) akkor azt kérdezem: milyen számítás és milyen árelem­zés alapján méltóztatott a magánvállalatokra és az összes vállalatokra vonatkozólag ezt a marge-ot 12 fillérben megállapítani! (Kun Béla: Milyen gazdálkodás! Fejétvesztett gaz­dálkodás!) Ne méltóztassék félreérteni. En sem azt nem állítom, hogy ez a marge kicsi, sem azt nem állítom, hogy ez a marge nagy. Rendelkezésemre állanak ugyan az adatok, hogy a marge úgy Bécsben, mint Berlinben a szabadforgalomban, szervezet útján, — mert ott nincsen hatósági intervenció — lényege­sen magasabb, mint nálunk, különösen Ber­linben, de én erre nem hivatkozom, hanem azt kérdezem, lehet-e akkor, amikor nagy­kereskedői és kiskereskedői vállalatokról van szó, lehet-e akkor, amikor ezer és ezer ,kis­fűszerkereskedő megélhetéséről van szó, le­het-e akkor, amikor nagyvállalatok fennállá­sáról van szó, a kalapból kihúzni egy számot és ezeknek a bruttó költségeit és nyereségeit egyszerűen egy kalapból kihúzott számmal 12 fillérben megállapítani? Összefér-e ez még azokkal a fogalmakkal, amelyeket nekünk mindannyiunknak a gazdasági élet szabadsá­gáról kell táplálnunk? En, ismételten, teljesen meg tudom érteni, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ebben a helyzetben ilyen intervencionista lépésre ha­tározta el magát, bár ezt szerintem — ismét­lem — előbb másnak kellett volna megelőz­nie. De a kereskedelemügyi miniszter úr, aki­nek kötelessége volna a kereskedelem érde­keire figyelemmel lenni, akinek azonban közreműködését ebben a rendeletben nem lát­tam, legalább közreműködésének soha semmi nyomát sem tapasztaltam, felállított egy r ár­vizsgáló bizottságot, hogy az ezentúl az áru­cikkek árát pontos árelemzés útján álla­pítsa meg és felölelje mindazokat a kérdése­ket, amelyek éppen ezt a kérdést eldöntik. Most azt vagyok bátor a mélyen t. földmíve­lésügyi miniszter úrtól kérni: ha ő vállalja a felelősséget az ilyen intervencionimusért — és ő ártatlan benne, hogy vállalnia kell, mert az ő helyén, ahogyan a helyzetet találta, va­lóban mást nem tehetett,' minthogy közbe­lépett, — ha azt a megnyugtatást akarja szol­gáltatni az ország gazdasági életének, hogy az ilyen életbevágó- kérdések nem kalapból ki­húzott számokkal intéztetnek el, akkor mél­tóztassék ezt a matériát átadni ennek a keres­kedelemügyi miniszter úr által felállított ár­vizsgáló bizottságnak, tessék annak az ár­vizsgáló bizottságnak megállapítania azt, hogy vájjon ez a marge megfelelő-e, vagy milyen marge lenne megfelelő a minimális haszon al­kalmazásával. En beleegyezem abba, hogy a mai viszo­nyok között minimális haszon állapíttassék meg, mégpedig annak figyelembe vételével, hogy a rezsit hogyan és mikép kellene csök­kenteni, de objektív árelemzés, objektív vizs­gálat alapján. Mert az, hogy két évvel ezelőtt­ről van a Pénzintézeti Központnak egy jelen­tése, amely nem 12 fillér mellett, hanem ellen­kezőleg, sokkal nagyobb marge mellett bizo­nyít, az, hogy a miniszter úrnak magának van egy üzeme, amely az államháztartás nagy ká­rára még 15" 14 fillért tart szükségesnek, ezek a megállapítások nem szolgálhatnak alapul ütése 1Ù32 február EJ^-én, szerdán. 457 arra, hogy a gazdasági életbe ilyen mély és erős belenyúlás történhessék. Az én tiszteletteljes kérésem tehát az, hogy ezeket a kérdéseket — ha már okvetlenül szük­ségesek a gazdasági életbe való belenyúlások — azzal a nagy komolysággal és lelkiismere­tességgel kezeljék, amelyet igényel az a szörnyű gondolat, hogy egy kormány legyen az, amely termelői és fogyasztói árakat meg­állapít. Ennek a komolyságnak nélkülözhe­tetlen korolláriuma az, hogy legyen egy ob­jektív fórum, legyen egy olyan megbízható bizottság, amely az árelemzés összes alkatele­meit és tényezőit valóban megvizsgálja, hogyha már el kell tűrnünk az intervener onizmúst, leg­alább legyen az a meggyőződésünk, hogy ez nem házszámok alapján, nem véletlenül ki­ragadott számadatok alapján, hanem gondos és alapos kimunkálás és tanulmányok alapján történt. Erre vonatkozott az én tiszteletteljes inter­pellációm és ezt a kérést vagyok bátor az igen t. földmívelésügyi miniszter úrhoz intézni. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólani-. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi minisz­ter: Igen t. Ház! Azt hiszem, nem méltóztat­nak tőlem kívánni, hogy azokat az indokokat, amelyeket Büchler képviselő úr interpelláció­jára elmondottam, megismételjem, úgyhogy kiragadom az igen t. képviselő úr interpellá­ciójából azokat a kérdéseket, amelyekre iménti válaszomban nem tértem ki. Elsősor­ban is azt méltóztatott^ imputálni, hogy a földmívelésügyi minisztérium nem tett meg minden lehetőt arra, hogy az egyezkedési tár­gyalások meginduljanak — azt hiszem, így méltóztatott érteni — és nem vett a kezébe minden legitim eszközt, hogy ne kerüljön sor arra, hogy ez az ármegállapítás rendeleti úton történjék. Tévedni méltóztatik, mert —- még elődöm — ezt a kérdést január 25-én és 26-án kezébe vette és ő már mindenáron azon volt, hogy az akkori 6 filléres hirtelen áresés ne egészen a termelő kárára történjék, hanem bizonyos megosztással és bizonyos belátással osztassék el a három érdekelt, a termelő, a vállalat és a fogyasztó között. Akkor ez nem sikerült En akkor a rendelet értelmében kijelöltem a tej vállalatok, a termelők és a fogyasztók kö­zül két-két megbízottat, kineveztem ezen bizott­ság elnökét és evvel a bizottsággal először egyezkedési tárgyalást indíttattam meg; amikor pedig ez eredményre nem vezetett, akkor ezek az urak ármegállapító bizottsággá alakultak és az ármegállapító bizottság, tekintetbe véve úgy a termelők mint a vállalatok és a fogyasz­tók érdekét, véleményes jelentést tett hozzám, amely véleményes jelentés ármegállapításom­nál száz százalékig jutott kifejezésre, ök is 20 fillérben állapították meg ab Budapest a ter­melői árat, a fogyasztási árat pedig 32 fillér­ben. Az interpelláló képviselő úr tehát tévedés­ben van, mert én ezt nem hasszámszerűleg mondottam, hanem elfogadtam annak a bizott­ságnak a véleményét, amely minden érdekelt­ségből alakult, mert magam is úgy láttam, hogy körülbelül ez jár az igazság útján. Kétségtelenül áll az, hogy körülbelül 0*8 fillér az, amivel a vállalatok kalkulációi sze­rint magasabb rezsit mutatnak ki, mint ez a 12 filléres Spannung. Már előbbi válaszomban megmondottam, hogy ezt tudatosan nem vettem tekintetbe, mert úgy az Országos Tejszövetkezeti Központnál, mint máshol, igenis szükségesek bizonyos leépítések, szükséges a rezsinek bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom