Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-54
430 Az országgyűlés képviselőházának Kérem, képviselő urak, ne izgassák fel magukat és ne tegyék lehetetlenné a tárgyalást. (Esztergályos János: Tíz éven keresztül figyelmeztettük a kormányzatot! — Egy hang jobbfelől: Miért volt itt? Maga is itt volt? — Esztergályos János: En támadtam önöket!) A képviselő urak nem határozhatnak a feloszlatás kérdésében. Esztergályos képviselő úr közbeszólások alakjában folyton a feloszlatásról beszél, pedig ez most nem tartozik sem a képviselő úrra, sem a Házra. Itt nincs másról szó, mint arról, hogy a mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Ez nem ad okot arra, hogy a képviselő urak ilyen izgalomba jöjjenek. (Esztergályos János: De kérem elnök úr, mi itt tíz esztendőn keresztül követeltük, hogy tisztességes rendszer legyen, hogy segítsenek a népen, és napról napra botrányok, kövér, hízott disznó botrányok kerülnek a Ház elé. — Jánossy Gábor: Az a botrány, amit önök csinálnak!) őrizzék meg a képviselő urak a tanácskozás nyugodtságát és a Képviselőház méltóságát. (Malasits Géza közbeszól.) Kérem, képviselő urak, olyan tárgyra kívánok rátérni, amely, meg vagyok róla győződve, a képviselő urak kegyeletes érzésével fog találkozni. Kérem tehát a képviselő urakat, méltóztassanak legalább ebből az alkalomból nyugodtan, zaj nélkül meghallgatni. T. Képviselőház! A magyar állam ügyeinek vezetői sorából, abból a nemzedékből, amely a kiegyezés utáni Nagy-Magyarország épületét megalkotta és fenntartotta, ismét kidőlt egy férfiú, akinek haláláról megilletődéssel kell e helyről megemlékeznem. (A Ház tagjai felállanak és így hallgatják végig a parentátíiót.) Lukács László volt miniszterelnök, többszörös pénzügyminiszter folyó hó 23-án, rövid betegség után, 83 éves korában elhunyt. Több évtizedre terjedő, munkában és érdemekben gazdag közéleti pálya ért elhunytával véget s ha a múlt politikai küzdelmeinek gyakran ádáz harcában igen sokszor állott is támadások kereszttüzében, ma, alig két évtized távlatában, népszerűségre nem törekvő alakja úgy áll a nemzet közvéleménye^ előtt, mint aki^ lelkiismeretes, komoly és értékes szaktudásával, munkájában és alkotásaiban hazája érdekeit eredményesen szolgálta. Már törvényhozói működésének megkezdésekor jelentős részt vett a törvényhozás munkájában. 1893-ban pénzügyminiszteri államtitkárrá neveztetett ki, majd két évvel azután a pénzügyi tárca vezetését vette át. Több mint tíz esztendeig tartó pénzügyminiszteri működése alatt bőven nyílt alkalma, hogy szaktudtását, szervezőerejét maradandó alkotásokkal megörökítse. Az összeomlást követő évek óta nem vett ugyan aktív részt közéletünk törvényhozói munkásságában, de igen értékes s az ország határain túl is méltányolt és elismert nagy közgazdasági es pénzügyi szaktudását mindig szívesen bocsátotta nehéz helyzetben levő hazája sorsának javítására. A háború előtti nehéz közjogi harcokban, amíg egyrészről az uralkodó bizalmát és nagyrabecsülését bírta, r addig másrészről a monarchia másik államával szemben Magyarország gazdasági, pénzügyi és alkotmányos jogainak megvédése érdekében nagy pénzügyi és gazdasági felkészültséggel, gyakorlati és elméleti tudással, szívósan, csüggedés nélkül . ülése 193% február 2^-én, szerdáit. és eredményesen harcolt és dolgoztatott hazája érdekében. Emlékét és részvétünket a mai ülésünk jegyzőkönyvébe foglaljuk s kegyeletünk látható jeleként ravatalára a Ház koszorúját elhelyezzük. Méltóztatnak indítványomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Bemutatom a t. Háznak Almásy Alajos gróf képviselő úr levelét, amelyben egészségi okokból ötheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni?. (Igen.) A Ház a kért szabadságot megadja. Bejelentem a t. Háznak, hogy Kóródi Katona János képviselő úr a jugoszláv határon az utóbbi időben történt atrocitások ügyében napirendelőtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam, őt illeti a szó. (Buchinger Manó: Jobb volna, ha a választójogról beszélne! Fontosabb, sürgősebb, az ország is inkább ezt várja! — Jánossy Gábor: Üldözött magyarokról \fog beszélni! — Buchinger Manó: Jobban érdekli, mint ilyen ideráncigáit dolog! — Berki Gyula: Meginvitálom titkos szavazás mellett, jöjjön a kerületembe! — Jánossy Gábor: Üldözött magyarokról fog beszélni! — Nagy zaj) Csendet kérek! (Buchinger Manó: Maguk üldözik a magyar népet! — Folytonos nagy zaj. — Elnök csenget. — Berki Gyula: A maguk elvbarátai felakasztották a Dunántúlon a magyar földmíveseket! A maguk elvbarátai: Kun fi úr, Pogány úr és a többiek! — Folytonos nagy zaj. — Elnök csenget. — Farkas István: Eleget felakasztottak maguk! Most is akasztják napról-napra. Éheztetik őket! — Berki Gyula: Ordítson csak, ordítson! — Buchinger Manó: A magyar nép jogait veszik el!) Kérem, képviselő urak, ezzel a szenvedélyes, indulatos, személyeskedő szóváltással, akármilyen nagy baj van az országban, nem segítenek! (Buchinger Manó: A választójoggal segítenek! — Farkas István: Ez a parlament, ez a kormány nem tud segtíeni! Ez csak kimélyíti a bajokat!) Kérem a képviselő urat, tessék beszédét megkezdeni. Kóródi Katona János: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy pártkülönbség nélkül... (Farkas István: Stréberkedés az egész! — Buchinger Manó: Nem kivánosi arra úgy sem senki! Az ország a választójogi reformot kívánja!) Elnök: Kérem, képviselő úr, ez napirendelőtti felszólalás. Itt nem lehet a választójog kérdéséről határozni! (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Halljuk Kóródit! Halljuk! Halljuk) Kóródi Katona János: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy pártkülönbség nélkül mindenkinek figyelmét, aki ennek a Háznak tagja, figyelmét felhívjam olyan körülményekre, amelyek felett napirendre nem térhetünk. Nem elég, hogy a megszállott területeken az ottani magyarságot másodrendű polgárokként kezelik, (Farkas István: Itthon is az! A magyar paraszt, a magyar nép itt is másodrendű polgár! Nincs titkos választójog! Statárium van! — Malasits Géza: Kivétel nélkül másodrendű polgárok! — Elnök csenget.) hanem ezenkívül az utóbbi időben magyar állampolgárokkal is olyan sérelmek történtek, amelyeket, hangsúlyozom, pártkülönbség nélkül kell elítélnünk. A trianoni békeszerződés következtében ennek a szerencsétlen országnak olyan határa