Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

34 Az országgyűlés képviselőházának J, utasítást adott volna, vagy meg nem engedett kiadásokra utasítást adott volna. A mene­kültügyi hitelt a miniszter diszkrecionális bizalmi hitelnek tekintette s abból az ő utasítására történtek olyan kiadások s kiuta­lások, melyeket bizalmas természetükre tekin­tettel valótlan adatokat tartalmazó hivatalos iratokba kellett elrejteni. Mindezek a kiadá­sok azonban a néhai miniszter utasítására s tudtával történtek. Ha a hitelátruházások kérése nem történt meg, az az illető osztály­főnökök hivatali mulasztása. Az előadottak alapján a mentelmi bizott­ság megállapította, hogy Dréhr Imre nyugal­mazott államtitkár, országgyűlési képviselő, mint a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­térium politikai államtitkára, hivatali szolgá­latának tartama alatt köztisztviselő volt és nyugdíj tényleges szolgálatával kap­csolatban fennállott fegyelmi felelősségét nem szüntette meg. Megállapította, hogy azok a hi­vatali szabálytalanságok, cselekmények és mu­lasztások, melyek miatt illetékes fegyelmi ha­tósága, a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter ellene fegyelmi ^ eljárást kíván lefoly­tatni, hivatali működésével szoros összefüggés­ben^ vannak, azok az ő adminisztratív hivatali tevékenységével kapcsolatosak és azok fe­gyemi vétség megállapítására alkalmasak le­hetnek. Végül megállapította, hogy arra, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő a fegyelmi vád tárgyává tenni szándékolt hivatali sza­bálytalanságokat, cselekményeket és mulasztá­sokat hivatali hatáskörében mint tényleges szolgálatban állott államtitkár elkövette, a megkeresés tartalma, a közölt iratok nyomaté­kos gyanúokot szolgáltatnak és azok fegyelmi eljárással tisztázhatók. Nem tehette magáévá a mentelmi bizott­ság Dréhr Imre országgyűlési képviselőnek azt az álláspontját, hogy az ellene emelt fe­gyelmi vádak parlamenti bizottság által tisz­táztassanak, mert a vádak a fentiek szerint az ő adminisztrációs, hivatali, tehát köztiszt­viselői tevékenységére vonatkoznak s a parla­mentig bizottság ilyen természetű vádak tisz­tázására nem alkalmas, de határozatának' szankciója sem volna. (Ügy van! Ügy van! .jobbfelől. — Bródy Ernő: Hogyne volna!) Kü­lönben is a parlament köztisztviselőket és így államtitkárokat nem vonhat felelősségre. (Fel­kiáltások jobb felől: Vagy a bíróság!) Legfel­jebb a minisztert utasíthatja a parlament, hogy az illető tisztviselők ellen szabályszerű fegyelmi eljárást indítson és azokat fegyelmi­leg vonja felelősségre, de maga a parlament parlamenti bizottság útján sem . ítélkezhetik tisztviselők felett. (Fábián Béla: Nem is! Nem mondja senki!) Minthogy pedig a jelen esetben a népjóléti miniszter fegyelmi eljárást kíván indítani és azért intézte a Képviselőházhoz a megkeresést (Andaházi Kasnya Béla: Akkor meg miért hallgatták ki előbb?), ennek a parlamenti bi­zottság' által adandó utasításnak célja és ér­telme nincs, mert hiszen a népjóléti miniszter utasítás nélkül is folytatna a fegyelmi eljárást a tisztviselők ellen, és így a parlamenti bi­zottság kiküldésének jogalapja és célja sincs. (Bródy Ernő: Jogalapja? — Rassay Károly: Célja sincs? Világosan akarunk látni! — Zaj a baloldalon.) Egyébként is közjogi elvünk, hogy senkit illetékes bíráiától elvonni nem le­het. (Propper Sándor: Éppen ezt akarják el­érni!) A köztisztviselő elsősorban saját fe­gyelmi hatóságának felel. (Felkiáltások a bal­és a szélsőbaloldalon; Tussolás!) Ha az illeté­3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. kes fegyelmi hatóság és bíróság úgy találja, hogy fegyelmi úton az ügy el nem intézhető,... (Sándor Pál: Eltussolás az egész! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert előadó:... mert a fegyelmi el­járás során megállapítható tényállás más cse­lekmény, esetleg büntetendő cselekmény jelen­ségeit is tünteti fel, kötelessége, hivatali köte­lessége, eskü alatti kötelessége, hogy az illeté­kes büntető hatósághoz tegye át az iratokat. Minthogy az előadottak szerint a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tuss'olás!) fegyelmi vétség nyomatékos gyanúja forog fenn, az összefüg­gés a panaszolt fegyelmi vétség és a nevezett országgyűlési képviselő személye között nem kétséges és zaklatás esete nem látszik fennfo­rogni; (Sándor Pál: Bűnbakkeresése!^ mint­hogy továbbá közérdek, hogy a vád tárgyává tenni szándékolt hivatali szabálytalanságok, cselekmények és mulasztások elsősorban az arra illetékes fegyelmi hatóság előtt tisztáztas­sanak, ami a bűnvádi eljárás megindításának — a^ fegyelmi eljárás eredményéhez képest — egyáltalában nem akadálya: ennek következté­ben a mentelmi bizottság javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függesz­sze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Tisztelettel bejelentem még a i Háznak, hogy két kisebbségi vélemény adatott be, ame­lyeket a kisebbségi véleményt benyújtó képvi­selő urak lesznek valószínűleg szívesek ^mer­tetni Azonkívül egy különvélemény is adatott be, amely különvéleménynek az a lényege, hogy Dréhr Imre (Rassay Károly: Hát nem ismerteti az, aki beadta?) mint politikai ál­lamtitkár nem köztisztviselő, tehát fegyelmi úton felelősségre nem vonható, (Rassay Ká­roly: Ismertesse az, aki beadta!) ellenben, ha bűnügy forog fenn, akkor méltóztassék az il­letékes bűnvádi hatósághoz az iratokat átté­tetni. (Andaházi Kasnya Béla: Nem lehet purifikálás örve alatt elkenni a dolgokat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert előadó: Amennyiben a képvi­selő urak kívánják, hogy a különvéleményt részletesen ismertessem, ezt készséggel meg­teszem. (Rassay Károly: Majd ismerteti az,_ aki beadta!) A házszabályok szerint erre nincs joga a különvélemény előadójának. (Zaj. — Elnök csenget. — Andaházi Kasnya Béla: Testhez álló házszabály!) Ezek alapján tisztelettel kérem, hogy a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni méltóztas­sék. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a bal- és a szél­sőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi János képviselő urat, mint a^ sor­rendben első kisebbségi vélemény előadóját il­leti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Tisztelettel kérem beszédidőmnek 15 perccel való meghosszabbí­tását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabításhoiz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Az előadó úr javaslatával szemben kérem, méltóztassanak a Pakots József és Kun Béla képviselőtársaim­mal együttesen beadott kisebbségi véleményt magukévá tenni. Ebben a kérdésben, amelyben a Ház bölcsesége hivatott dönteni, szigorúan elválasztandó a népjóléti minisztériumban tör­tént visszaélések ügye és a mentelmi jog kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom