Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

34 Az országgyűlés képviselőházának J, utasítást adott volna, vagy meg nem engedett kiadásokra utasítást adott volna. A menekültügyi hitelt a miniszter diszkrecionális bizalmi hitelnek tekintette s abból az ő utasítására történtek olyan kiadások s kiutalások, melyeket bizalmas természetükre tekintettel valótlan adatokat tartalmazó hivatalos iratokba kellett elrejteni. Mindezek a kiadások azonban a néhai miniszter utasítására s tudtával történtek. Ha a hitelátruházások kérése nem történt meg, az az illető osztályfőnökök hivatali mulasztása. Az előadottak alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő, mint a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium politikai államtitkára, hivatali szolgálatának tartama alatt köztisztviselő volt és nyugdíj tényleges szolgálatával kapcsolatban fennállott fegyelmi felelősségét nem szüntette meg. Megállapította, hogy azok a hivatali szabálytalanságok, cselekmények és mulasztások, melyek miatt illetékes fegyelmi hatósága, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ellene fegyelmi ^ eljárást kíván lefolytatni, hivatali működésével szoros összefüggésben^ vannak, azok az ő adminisztratív hivatali tevékenységével kapcsolatosak és azok fegyemi vétség megállapítására alkalmasak lehetnek. Végül megállapította, hogy arra, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő a fegyelmi vád tárgyává tenni szándékolt hivatali szabálytalanságokat, cselekményeket és mulasztásokat hivatali hatáskörében mint tényleges szolgálatban állott államtitkár elkövette, a megkeresés tartalma, a közölt iratok nyomatékos gyanúokot szolgáltatnak és azok fegyelmi eljárással tisztázhatók. Nem tehette magáévá a mentelmi bizottság Dréhr Imre országgyűlési képviselőnek azt az álláspontját, hogy az ellene emelt fegyelmi vádak parlamenti bizottság által tisztáztassanak, mert a vádak a fentiek szerint az ő adminisztrációs, hivatali, tehát köztisztviselői tevékenységére vonatkoznak s a parlamentig bizottság ilyen természetű vádak tisztázására nem alkalmas, de határozatának' szankciója sem volna. (Ügy van! Ügy van! .jobbfelől. — Bródy Ernő: Hogyne volna!) Különben is a parlament köztisztviselőket és így államtitkárokat nem vonhat felelősségre. (Felkiáltások jobb felől: Vagy a bíróság!) Legfeljebb a minisztert utasíthatja a parlament, hogy az illető tisztviselők ellen szabályszerű fegyelmi eljárást indítson és azokat fegyelmileg vonja felelősségre, de maga a parlament parlamenti bizottság útján sem . ítélkezhetik tisztviselők felett. (Fábián Béla: Nem is! Nem mondja senki!) Minthogy pedig a jelen esetben a népjóléti miniszter fegyelmi eljárást kíván indítani és azért intézte a Képviselőházhoz a megkeresést (Andaházi Kasnya Béla: Akkor meg miért hallgatták ki előbb?), ennek a parlamenti bizottság' által adandó utasításnak célja és értelme nincs, mert hiszen a népjóléti miniszter utasítás nélkül is folytatna a fegyelmi eljárást a tisztviselők ellen, és így a parlamenti bizottság kiküldésének jogalapja és célja sincs. (Bródy Ernő: Jogalapja? — Rassay Károly: Célja sincs? Világosan akarunk látni! — Zaj a baloldalon.) Egyébként is közjogi elvünk, hogy senkit illetékes bíráiától elvonni nem lehet. (Propper Sándor: Éppen ezt akarják elérni!) A köztisztviselő elsősorban saját fegyelmi hatóságának felel. (Felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon; Tussolás!) Ha az illeté3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. kes fegyelmi hatóság és bíróság úgy találja, hogy fegyelmi úton az ügy el nem intézhető,... (Sándor Pál: Eltussolás az egész! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert előadó:... mert a fegyelmi eljárás során megállapítható tényállás más cselekmény, esetleg büntetendő cselekmény jelenségeit is tünteti fel, kötelessége, hivatali kötelessége, eskü alatti kötelessége, hogy az illetékes büntető hatósághoz tegye át az iratokat. Minthogy az előadottak szerint a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tuss'olás!) fegyelmi vétség nyomatékos gyanúja forog fenn, az összefüggés a panaszolt fegyelmi vétség és a nevezett országgyűlési képviselő személye között nem kétséges és zaklatás esete nem látszik fennforogni; (Sándor Pál: Bűnbakkeresése!^ minthogy továbbá közérdek, hogy a vád tárgyává tenni szándékolt hivatali szabálytalanságok, cselekmények és mulasztások elsősorban az arra illetékes fegyelmi hatóság előtt tisztáztassanak, ami a bűnvádi eljárás megindításának — a^ fegyelmi eljárás eredményéhez képest — egyáltalában nem akadálya: ennek következtében a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függeszsze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Tisztelettel bejelentem még a i Háznak, hogy két kisebbségi vélemény adatott be, amelyeket a kisebbségi véleményt benyújtó képviselő urak lesznek valószínűleg szívesek ^mertetni Azonkívül egy különvélemény is adatott be, amely különvéleménynek az a lényege, hogy Dréhr Imre (Rassay Károly: Hát nem ismerteti az, aki beadta?) mint politikai államtitkár nem köztisztviselő, tehát fegyelmi úton felelősségre nem vonható, (Rassay Károly: Ismertesse az, aki beadta!) ellenben, ha bűnügy forog fenn, akkor méltóztassék az illetékes bűnvádi hatósághoz az iratokat áttétetni. (Andaházi Kasnya Béla: Nem lehet purifikálás örve alatt elkenni a dolgokat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert előadó: Amennyiben a képviselő urak kívánják, hogy a különvéleményt részletesen ismertessem, ezt készséggel megteszem. (Rassay Károly: Majd ismerteti az,_ aki beadta!) A házszabályok szerint erre nincs joga a különvélemény előadójának. (Zaj. — Elnök csenget. — Andaházi Kasnya Béla: Testhez álló házszabály!) Ezek alapján tisztelettel kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi János képviselő urat, mint a^ sorrendben első kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Tisztelettel kérem beszédidőmnek 15 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabításhoiz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Az előadó úr javaslatával szemben kérem, méltóztassanak a Pakots József és Kun Béla képviselőtársaimmal együttesen beadott kisebbségi véleményt magukévá tenni. Ebben a kérdésben, amelyben a Ház bölcsesége hivatott dönteni, szigorúan elválasztandó a népjóléti minisztériumban történt visszaélések ügye és a mentelmi jog kér-