Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-53
406 Az országgyűlés képviselőházának 58. ülése 1982^ február 23-án, kedden. elmondottak alapián a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon A szónokot számosan üdvözlik. — Farkasfalvi Farkas Géza: Meggyőződésem, hogv Eber Antal velünk fog dolgozni!) FUnftk^Szólásra következik? Petrovics György .iegvző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: T. Ház! Előttem szólott igen t képviselőtársam ebben a7 előttünk fekvő javaslatban bizonyos agrárpolitikai elgondolást vagy koncepciót lát és ebből a szempontból teszi magáévá a ïavaslatban fogalt rendelkezéseket. Annak ellenére, hogy számo r s megállapításával egyetértek, ebben a konzekvencialevonásban nem tudok vele, egyetérteni, mert én éppen azt hiányolom ebben a javallatban, hogy akkor, amikor 12 évi rögtönzés, kankodás, tervszerűtlen és céltalan gazdasági improvizáció után már a végveszély 24-ik órájában élünk és már tényleg nagyobb szükség volna rá. mint valaha volt. hogy egy egysége^ gazdasági elgondolás keretében véerre legalább is hozzálássunk ezeknek a bajoknak orvoslásához, akkor ahelyett, hop-v egy pozitív, konkrét gyakorlati és megvaló°ítható gazdává ci programmal, gazdasági javaslattal találnék macinkat izemben. úíból a 1 * élet elé állított akadállval- óiból az élet útjába állított drótsövénnyel találjuk magunkat, szemben, amely nem előbbre vi^z, hanem hátráltat a szabad mozgásban és nem — mint Marton Béla t. barátom mondotta — eerv agrárpolitikai elgondolás megvalósítására szolgál hanem a szabad akaratból, az önkéntps tevékenység révén netalán més megvalósítható agrárpolitikai válttá«oknak útjába is mesterkélt akadályokat álHt. Igen t- Ház! Teljes mértékben átérzem, hogy igen is szükség van ecv messzemenő, jó 1 átgondolt- pénzügyileg is alátámasztott és a gvakorlati helyzettel mindenképnen számoló agrárreformprogrammra, amelynek hiánva miatt jntottunk oda ahol ma vagyunk. De méltóztassék mep'ensredni. hogy az ilyen mesterkélt akadályokat felállító, tisztán negatív, preventív elgondolásokkal szemben én a magam récéről az élet szabad út-^át még mindig elébe helyezzem az ilyen mesterkélt erőszakolt negatívumoknak. Az én igen t és szeretett pártvezérem. Gaal Gaston t ^képviselőtársam beszélt itt számos olyan kérdésről, amelvpknek hí** nváf érzi pKhprr a javaslatban, amehr konkrét elgondolások h ián va miatt nem tudja ezt a javaslatot elfogadni TTgy érzem, io-en t Ház hop-y nem lehet ennek a Képviselőháznak tovább késlekednie abban a tekintetben, hosrv véare ezeknek a kérdéseknek megoldásához konkrét és pozitív formában nekifogjon. Méltóztassék csak mee-nézni- mi történik az agrárválsággal kapcsolatban az efész világon. Az Eszakameríkai Egyesült Államok már 1928-ban előre látták, hogy mi fog bekövetkezni. Hoover elnök már 1928-ban felállított egy^agrár^zanálási programmot, amely részben bevált, részben nem vált be. de mégis egységes elgondolás keretén belül iparkodik a farmerek sorsán segíteni és enyhíteni. Méltóztassék mefné7,ni, Németországban egyrészt a vámtételek célszerű és okos preventív felállításával, másrészt — bizonvára méltóztattak hallani — az úgynevezett^ Othilfe formájában nyújtott földteherrendezéssel — abban a Németországban, ahol a mezőgazdaság csak törpe töredéke a nemzet lakosságának — minő messzemenő, erélyes és • a magyar kormányintézkedéseken mes"ze túlmenő, előrelátó és helyes intézkedések tétettek már eddig is a mezőgazdasági válság enyhítése érdekében. Az egész francia közélet most már másfél év óta egy agrárszanálás jegyében zajlik. Kor mányok buknak meg és kormányok alakulnak, mind úgyszólván kizárólag az agrárkérdések jegyében. Ugyanakkor pedig mi itt Magyarországon hónapok óta hiába sürgetjük azt, hogy legalább valamilyen konkrét elgondolást halljunk, legalább közöltessék velünk, hogy tulajdonképpen mit is szándékozik ez a kormány a mezőgazdasági válság ügyében cselekedni. Csak éppen legutóbb, abban az Angliában, ahol a lakosságnak c^ak hét százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, olyan szép és dicséretreméltó agrárszanálási programmot dolgozott ki ez a túlnyomórészt ipari és gyári Anglia, ahol a lakosságnak 92%-a nem 'mezőgazdaságból él, amiért azt kell mondanom, hogy mi, agrár ^Magyarország, irigykedhetünk erre az Angliára, amelynek kormánya ilyen agrármegértéssel kezeli ezeket a kérdéseket. Igen t, Ház, még a szomszéd Románia is elébünk kanyarodott ezen a téren. Ott is a földteherrende^és kérdéseivel legalább is konkréten és komolyan foglalkoznak, mi pedig itt állunk, most már az új kormány is körülbelül hét vagy nyolc hónapja és még egy gondo^tot nem árult el arról, hogy mit szándékozik a végveszélynek ebben az órájában cselekedni. Ez az első agrártermészetű Javaslat, amely itt előttünk fekszik és Gaal Gaston t. barátom éppen most mondotta el. hogy az agrárérdekeltségek uni sono tiltakoztak az agrárkér déseknek ilyen szellem'ben való kezelése ellen. T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy ta^n egészen röviden, — és ne méltóztassék ezt talán a tárgytól való eltérésnek tekinteni — úgyszólván csak távirati stílusban megpróbáljam felsorolni azokat a legsürgősebb természetű agrárszaná ] ási intézkedéseket, amelyekre tiszteletteljes r véleményem szerint szükség volna, mert úgy,érzem, hogy nem elég az, hogy itt negatív kritikákkal kifogásoljuk a kormány működését. Mi igenis, hajlandók vagyunk pozitív elgondolásokkal is szolgálni, (Hallmk! Halljuk! jnbbfelől) hajlandók vagyunk az igen t. tú T oldalon becsületesen agrárius irányban dolgozni akaró képviselőtársainkkal a legkomolyabban együttdolgozni (Elénk helyeslés jobbfelol) innen az ellenzéki padokból is. Mi nem vagyunk hajlandók semmiféle koncentrációban ré c ztvenni. mert ez végeredményben nem jelentene mást. mint a programmok összekeverését, olyan konfúziót. — nem fúziót '— mint amilyen sajnos, az egy Q égespárt berkeiben is létrejött annak ideién azért, mert az agrárprogramm mellé sok minden egyebet is kevertek abba a pohárba. Ismétlem, nem vagyunk hajlandók semmiféle koncentrációkra, nem törekszünk arra, hogy akár eltávolítsuk a jelenlegi kormányt, akár & helyébe kerüljünk, mi e^y tisztességes agrárnrogramm megvalósítására törekszünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy röviden elmondiam azokat a gondolatokat, amelyeket nemcsak mint gyakorlatilag megvalósítható, hanem mint sürgősen megvalósítandó és talán már bizonyos mértékig elkésett intézkedéseket vagyok kénytelen megjelölni akkor, amikor itt — érzem, a válságnak egy nagyon tragikus pillanatában — felszólalok. Az igen t, kormány az elmúlt nyolc hónap alatt nagy erőfeszítéseket tett abban a tekintetben, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsa. Részben adóemelésekkel, részben költségleszállításokkal, napiron tényleg létesített is egy látszategyensúlyt. A sajnálatos valóság azonban az, hogy ez az egyensúly csak pa-
