Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-53

Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1932. évi február hó 23-án, kedden, Almásy László és CzetUer Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Pakots József napirendeló'tti felszólalása Borah szenátor nyilatkozata tárgyában. — A társadalombiztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A iöldbirtokrendezés befeje­zése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928 : XLI. te. G. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Felszólaltak : Gaal Gaston, Marton Béla, Eckhardt Tibor, Berki Gyula, báró Inkey Pál. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Dréhr Imre felszólalása személyes kérdésben, — fegyelmi ítélete tárgyában. — Az interpellációs-konyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Lajos, vitéz Puryly Emil. Walko (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pataesi Dénes jegyző úr, a javaslatok mellett felszóla­lókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takáek Géza jegyző úr. Bejelentem a t. Háznak, hogy a kereskede­lemügyi miniszter úr a napirend-ink 6. és 7. pontjaként szereplő törvényjavaslatok, vala­mint napirendünk 8. pontját képező kereskede­lemügyi miniszteri jelentés tárgyalásának tar­tamára a házszabályok 142. §-ának második bekezdése alapján dr. Jezsovics János h. állam­titkár urat miniszteri megbízottként bejelen­tette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Somogy vármegye közönségének feliratát a községi háztartási tör­vényjavaslat tárgyalása érdekében, továbbá Borsod, Gömör és Kishont vármegyék kö­zönségének feliratát a háztulajdon túlterhelt volta, a forgalmi adó súlyos terhe és a magán­gazdaságok fizetőképességének biztosítása érde­kében, végül a Magyar Kathqlikus Nőegyesületek Orszá­gos Szövetségének ötvös Lajos képviselő úr ál­tal benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a halotthamvasztás^ tárgyában. (Esztergályos János: Székesfehérvár lesz az első a halottham­vasztóban.) Kérem a képviselő urat, ne tessék a tárgya­lást zavarni. A feliratokat és a kérvényt a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kér­vényi bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy Pakots József képviselő úr Borah szenátor nyilatkozata tár­KaPVlSELŐHÁZI NAPLÓ. IV. gyában napirendelőtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam s így Pakots József képviselő urat illeti a szó. Méltóztassék, Pakots képviselő úr, felszóla­lását megtenni. Pakots József: T. Ház! A világgazdasági földrengésben ez a csonka ország a lét és a nemlét örvénye felett függ. A. mély szakadék, amely egy nemzet sírját jelentheti, tizenkét év­vel ezelőtt nyilt meg és a trianoni sírásók vág­ták a történelem talajába. De a magyar nemzet nem akar eltemetkezni és ha magukat győzte­seknek nevező hatalmak meg nem értése, kö­zömbössége és históriai tudatlansága még to­vább is csonkaságra akar bennünket kárhoz­tatni, nekünk van egy szilárd bázisunk, ame­lyen megvetjük a lábunkat, és ez ezeréves nem­zeti multunk, a nyugati kultúráért elszenvedett mártíromságunk, őseinknek a keresztény civi­lizációért elfolyt vére és a nemzeti géniusznak, a magyar^ kultúrléleknek az elnyomatások év­százados éjszakáin át felcsillámló fénye. Es hiába Trianon és hiába vigasztalan testvérte­lenségünk a nagyvilágban, ez a fény áthatol időn és határokon, elzárt szíveken és agyvelő­kön, mint az^ elektromos hullám, hogy a mi er­kölcsi igazságunk tragikusan zengő dallamát meghallják a földön mindenütt. , T. Képviselőház! Tizeukétesztendős vigasz­talanságunkban a mi erkölcsi igazságunknak ezek a felvillanó fényjelei derítették fel két­ségbeesett lelkünk éjszakáit. (Mozgás. — Hall­juk! Halljuk!) Ilyen fényjel volt Lord Rother­mere-nek, Anglia nagy fiának mellénkállása a revízió kérdésében. (Ügy van! XJgy van!) és ilyen fényjel sugárzik át az öceánon egy nagy igazságos lélekből, Borah szenátornak egy nyi­latkozatából, (Élénk éljenzés a jobb és a bal­oldalon.) amelyben történelmi tanúságot tett a magyar ügy mellett. Az alig múlt évben, ok­tóber 28-án tette ezt a történelmi kijelentést Borah szenátor francia újságírók előtt, akik az akkori francia miniszterelnököt, Lavait, el­kísérték amerikai útjára. Washingtonban mon­dotta Borah szenátor francia újságírók előtt, — tömören kifejezve az egész magyar sorstra­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom