Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. Szólni az interpellációra a miniszterelnök úrnak (Kun Béla: Távollétükkel tündökölnek! — Esztergályos János: Hátha egy itt lesz közülük!), vagy a pénzügyminiszter úrnak, vagy a külügyminiszter úrnak. (Kun Béla: Osztálysorsolnak, hogy melyik miniszter legyen itt! — Zaj-) Elnök: Kérem, méltóztassanak meghallgatni a szónokot! (Esztergályos János: Illenék egy miniszternek itt lenni ilyenkor! — Jánossy Gábor: Majd megjön!) Farkas Tibor: Azt hiszem, azokat a képviselőtársaimat, akik némileg érdeklődnek a pénzügyi kérdések iránt, különösen lepte meg, hogy milyen nehézségekbe ütközik a képviselők részére feleletet kapni pénzügyi kérdésekre. A múlt héten végre sikerült összehivatni a pénzügyi bizottságot, ahol azután megállapodás is történt, hogy a pénzügyi bizottság folytatja tárgyalásait e hét első felében, a mai napig azonban a pénzügyi bizottságot nem hívták össze. (Jánossy Gábor: Beteg lett a pénzügyminiszter úr! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi van a zárszámadásokkal? — Gaál Gaston: Egész pénzügyünk beteg! — Jánossy Gábor: Majd meggyógyul mind a kettő! — Esztergályos János: Ügylátszik, Ivády betegségében szenved!) Elnök: Csendet kérek! Farkas Tibor: A beteg minisztert mindig helyettesítheti az államtitkár, annak semmi akadálya nincs, de a pénzügyminiszteri betegség semmiesetre sem lehet akadálya annak, hogy az ország, illetve elsősorban a képviselőház a beteg pénzügyekről felvilágosítást kapjon. Teleszky János volt pénzügyminiszter a kormány hivatalos kiküldöttjeként ment ki tárgyalni Londonba. (Gaal Gaston: Jelenleg bankár! — Jánossy Gábor: Bankár? Jó mesterség! En még nem próbáltam! — Eckhardt Tibor: Jobb, mint gazdának lenni,

r az bizonyos!) Visszaérkezése után jelentést tett a pénzügyminiszter úrnak; a lapok tudósításai szerint összehívta a bankérdekeltségeket és a bankérdekeltségeknek szintén beszámolt pénzügyi tárgyalásairól, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a terembe lép. — Fábián Béla: Van már egy miniszter. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Szép, hogy megjött!) En ezt nem kifogásolom, mert hiszen mindnyájan tudjuk azt, hogy a közelmúltban gyakran előfordult, hogy bizonyos szorosabb kapcsolat támadt a kormányzat és a bankok között; volt eset, hogy a bankok szolgáltak hitelükkel az államhitel javítására s voltak esetek, amikor az államnak kellett garanciát vállalnia egyes bankokért, ami esetleg kedvezőtlenebbül befolyásolta az állam hitelét. Ezt nem kifogásolom, de mindenesetre kifogásolom azt, hogy a törvényhozás nem kap illetékes helyről felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy a fontosabb pénzügyi vonatkozású kérdésekben hogyan is állunk? Bátor vagyok a Ház figyelmét felhívni arra, hogy nem is olyan régen, amikor ezek a szomorú állapotok napfényre kerültek, a legilletékesebb egyén, az akkori pénzügyminiszter részéről történt nyilatkozat arra nézve, hogy megállapodás van a külföldi tőkés csoportokkal — és ez a megállapodás írásba is foglaltatott, — amely 'megállapodás alapján szanáltatni fog a magyar pénzügyi helyzet, mert biztosítva van a külföldi kölcsön. Amikor a pénzügyminiszter úrtól ennek a megállapodásnak írásba foglalt szövegét kértük a bizottságban ülése 1932 február 18-án, csütörtökön. 363 és ha jól emlékszem, kértem itt a Házán is, erre vonatkozólag választ nem kaptunk és nem hiszem, hogy képviselő hivatalos minőségben ezt a megállapodást látta volna. (Gaal Gaston: De a bankárok látták!) En ezt csak azért tartom fontosnak, mert ilyen megállapodások azután később is jöttek létre. (Jánossy Gábor: Az a kérdés, hogy mi van benne!) Mindenesetre olyan információt szereztem, hogy a transzfermoratóriumra vonatkozó rendelet és annak kommünikéje abban a formában, amelyben kiadatott, tulajdonképen külföldről importáltatott (Gaal Gaston: A hitelezők egy része részéről!) és éppen ezért én annak tulajdonítom, hogy külföldön általános megnyugvást nem keltett, mert egyes érdekcsoportok kedvezményben részesültek, amit természetesen a kedvezményben nem részesültek joggal nehezményeztek. (Peyer Károly: Az A. és B. kasszát előre kielégítették. — Zaj.) Mindenesetre szerettem volna és meg is ragadtam az alkalmat, hogy a pénzügyminiszter úr részéről erre vonatkozólag felvilágosítást kapjak, ami részletes tájékoztató volna a képviselőháznak és a magyar közvéleménynek arról a. helyzetről, amely Amerikában bankkörökben előállt, azonkívül, ami a londoni pénzpiacon is bizonyos következményekkel járt a transzfermoratóriummal kapcsolatban.. Ügy vagyok értesülve, hogy egyes amerikai bankok részéről olyan lépés történt, amely bizonyos önvédelmi jellegű... (Gaal Gaston: Egyszóval barátságtalan gesztus!) mindenesetre nem egészen barátságos. (Peyer Károly: Lefoglalták a magyar követeléseket, mondjuk meg őszintén! — Ugy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon. — Jánossy Gábor: Talán csak szóbeszéd!) Szükségesnek tartom, hogy ezek a kérdések illetékes helyen, akár a képviselőház 'nyílt ülésén, akár pedig a pénzügyi bizottságban tárgyaltassanak, mert végre arra is visszaemlékezhetünk, azt hiszem, többen voltak képviselőtársaim közül, akik hallottak bizonyos összefüggést megállapítani a külföldi kedvező tárgyalások között és a felhatalmazási törvény között, vagyis hallották azt a nyilatkozatot, amely annakidején történt, hogy a külföld kívánja azt, hogy egy ilyen vonatkozású törvény, amely a kormányt azután felhatalmazza, ebben a törvényhozásban keresztülmenjen. (Mojzes János: Ez a szuverenitás!) Mindenesetre én helyesebbnek tartom azt, hogy a pénzügyi kérdések ne valami misztikus ködbe burkoltan tárgyaltassanak, hanem tisztán objektíven. Ha ezt nem tudja ez a képviselőház elérni, akkor a múlttal szemben tulajdonképpen semmiféle eredményt nem ér el és akkor ki van téve Magyarország annak, hogy a pénzügyi és gazdasági vonatkozású kérdésekben továbbra is úgy vezetik ezt az országot, mint eddig. (Esztergályos János: Ezt csinálták lü esztendőn át! — Gaal Gaston: Az orránál fogva vezették! — Esztergályos János: A falnak vitték!) Itt van például a számlák kifizetése. A számla megcsinálása tekintetében azonban az ország közvéleményét, a törvényhozást meg nem hallgatták. Én tisztán ebből a szempontból kívánom azt, hogy pénzügyi kérdéseket tárgyaljunk és erre vonatkozólag felvilágosításokat kapjunk, mert éppen azok a megállapítások, amelyek a múltban történtek, az úgynevezett transzfermoratóriummal, véleményem szerint, nem minden tekintetben jártak kedvező hatással. (Gaal Gaston: Pacsán már megkapták a felvilágosítást az adóvégrehajtásnál! Két halott! Azok már megkapták a