Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-50

294 Az országgyűlés képviselőházának ügykörnek a honvédelmi minisztériumhoz való átviteléről beszéltek. Megnyugtathatom a t. Házat, hogy^ a rokkantak egyáltalában nem akarnak a népjóléti minisztérium hatásköréből kikerülni, mert nagyon jól tudják, hogy az ott gondozott 224.600 hadigondozott nemcsak a költ­ségvetésben oly szigorúan mért és nézetem sze­rint elégségesnek egyáltalában nem mondható rokkantjárulékban részesül, hanem a népjóléti minisztérium rendelkezésükre bocsátja a gyer­mekvédelemnek, a szegényügyi igazgatásnak és a kórházaknak minden támogatását, úgy­hogy ezeknek segélyezésében is a rokkantaknak mindenütt előnyük van. Hogy mennyire kel­lene a rokkantügyi hitelt felemelni, hogy csak a mai ellátást biztosítsuk a rokkantaknak, azt hiszem, felesleges reámutatni. 'Ne tévesszen meg senkit az, hogy itt visszaélések történnek, mert ' ezeknek a megismétlődését a miniszter­elnök úr erélye egyszer és mindenkorra ki fogja küszöbölni. Mint az órának a kerekei függnek össze egymással az egyes^ szociális igazgatási ágak: a gyermekvédelemnél az irányadó szempont az egészség védelme, viszont az állami gyermek­menhelyeken gondozott 39.000 elhagyott gyer­mek a legintenzívebb orvosi felügyelet alatt áll, az állami gyermekmenhelyek igazgatói mind orvosok, akiknek a kezei alatt működő gyermekkórházak minden tekintetben kiállják a szakkörök kritikáját. A gyermekvédelmet nem lehet a szegény­ügy rendezése nélkül elképzelni, mert a szegény szülők segélyezése visszahat az általuk eltar­tott gyermekekre és épp a legutóbbi időben jelent meg a 6000/1931. M. E. számú rendelke­zés, amely hivatva van a magyar szegényügyet éppúgy európai nívóra emelni, mint ahogy az a gyermekvédelemnél már régebben megtörtént. Az egészségvédelemmel, szegényüggyel és­gyermekvédelemmel a r legszorosabb kapcsolat­ban állanak az inségenyhítő akciók, ahol mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni. Az 1930/31. évben lebonyolított inség­akció folyamán 9.718.000 pengő állott az Ínsé­gesek rendelkezésére, amelyből az inségjárulé­kok csak 4,209 000 pengőt f fedeztek, ellenben a többit a községek és a társadalom, főként a Főméltóságú Asszony lelkes vezetésével r meg­indított társadalmi mozgalom biztosította. Hogy milyen jelentősége van az inségenyhítő mozgalomnak, fel kell tárnom azt a szomorú adatot, hogy Budapest székesfővárosában már több mint 60.000 ember részesül napi népkony­haellátásban, ruha- és egyéb segélyekben. Hiányai is vannak a népjóléti igazgatás­nak! Ezt nagyon jól tudom. Nincsen meg az a kerek egész, amely a szociálpolitikának egész terét felölelné. Csonka a minisztérium­nak egészségügyi szervezete: az iparegészség­ügy ma például a kereskedelemügyi miniszté­riumba tartozik, egyetlenegy orvos sincs alkal­mazva ebben a munkakörben, holott úgy . az egészségügyi személyzet, mint pedig az egész­ségügyi ártalmak következtében^ eljáró társa­dalombiztosítás ennek a minisztériumnak az ügykörébe tartozik. ••• Nemkülönben idevalók a hatósági orvosok kérdései, mert azok műkö­dése nem közbiztonsági, hanem közegészség­ügyi jellegű, tehát helytelen azokat a belügy­minisztérium hatáskörébe beosztani. Vagy a gyermekvédelmet nézzük. Itt van a legnagyobb megoszlás: az igazságügy, a belügy, a keres­kedelemügy, a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium mind foglalkozik gyermekvédelem­mel, holott tudomásom szerint az igazságügy­minisztérium már ismételten felajánlotta az ő 50. ülése 1932 február 17-én, szerdán. gyermekvédelmét a né ; pjóléti minisztériumnak, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban is legalább egy időben meg volt a hajlandó­ság, hogy az óvodai ügyet bocsássa át a nép­jóléti minisztériumhoz, ahova tartozik, de ez, mindezideig nem történt meg. Tudom jól, hogy a menekültek kérdése csak történeti fejlődésénél fogva maradt t a népjóléti minisztériumban. Hogy a népjóléti minisztérium mit tett a menekültek ^érdeké­ben, erre felhozom, hogy Magyarországra a háborút követő tíz évben 360.000 menekült jött be, akiknek nemcsak a mindennapi megélhe­tése, de még csak lakása sem volt biztosít­ható, így például 1920 októberében 4137 vagon­ban 16.500 menekült nyomorgott, akiket a nép­jóléti minisztérium juttatott fedél alá. Hogy hogyan történt ez az elhelyezés, arra^ talán a lakásépítés adatai nyújthatnak felvilágosítást. Ezek szerint az országban a legutóbbi időkig 2347 házat 6652 lakással építtetett a miniszté­rium, így lehetett csak elhelyezni a menekül­teket, hogy bárhol súlyosabb megrázkódtatá­sok lettek volna. Ezzel az építkezési munkával elérte a népjóléti minisztérium, hogy bár a munkanélküliségi küzdelem nem tartozik ^ a hatáskörébe, a munkások ezreinek adott ezál­tal kenyeret. Az állami építkezések megszüli tével pedig a Lakásépítési Állandó Bizottság révén nyújt építési segélyt és a legutolsó év­ben összesen 1804 háznak 2077 lakással való felépítését biztosította és a folyamatban levő építkezésekkel ad munkaalkalmat még a mai legsúlyosabb gazdasági viszonyok közepette is. Az ország közegészségügye az utolsó évtized­ben kétségtelenül sokat fejlődött, ebben a nép­jóléti minisztérium közegészségügyi osztályá­nak Scholtz Kornél államtitkár vezetése alatt nagy része és érdeme van. A népjóléti minisz­térium érdeme, hogy nagy nyomorúságunk elle­nére is épültek kórházak, üdülőtelepek és ki­szélesedett az anya- és csecsemővédelem. Avagy létesült volna-e az 1925 : XXXI. te. alapján^ a m. kir. Közegészségügyi Intézet, ha nincs nép­jóléti minisztérium, amelynek orvosi kara kül­földi tanulmányútjain jutott közeli kapcsolatba azokkal a körökkel, amelyek azután a Rocke­feller-alapítványt Magyarországnak is meg­szerezték. Ezzel aztán megvalósult nagy higié­nikusunknak, Fodor Józsefnek már közel 60 év előtt hangoztatott az a javaslata, hogy köz­egészségtani tanszékkel kapcsolatban országos észlelő és kutató intézet állíttassák fel. Meg­győződésem, hogy ez az intézet a népjóléti és munkaügyi minisztérium felállítása nélkül nem létesült volna. r . Az Országos Közegészségügyi Intézet a ki­váló, a külföldön is ismert Johann Béla pro­fesszor igazgatása alatt, máris hasznos műkö­dést fejt ki, mert folyik az orvosok, nevezetesen a hatósági orvosok szakszerű kiképzése; ennek keretében van megszervezve az egész országra kiterjedő járványvédelem. Ezen intézet áldásos hatása agyonsanyargatottságunk e szomorú idejében is észrevehető, mert az egészségügy gyakorlati életbeléptetésének egyik nélkülöz­hetetlen tényezőjévé vált. Összefoglalva az elmondottakat, azt hiszem, sikerült megvilágítanom azt, hogy a népjóléti minisztériumba tartozó ügyágak nemcsak nél­külözhetetlenek, hanem azokat egymástól elvá­lasztani lehetetlenség. Ha széttörnők azokat ré­szekre, úgy megszűnne az. az összműködés, amelyik kívánatos és szükséges, hogy ilyen nagy szociális problémákkal foglalkozó intéz­mény eredményes működést fejtsen ki, a szét­tördelt ügyágak pedig egymásról mitsem tudva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom