Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-50
292 Az országgyűlés képviselőházának hoz. (Folytonos zaj. — Kabók Lajos közbeszól.) Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Reisinger Ferenc: Jól néz ki ez az egész rendszer!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni 1 Pakots József jegyző (olvassa): «Interpelláció az összkormányhoz. Miért nem fizetik ki a debreceni Horthy Miklós-kórház átalakítási munkálatait végző debreceni iparosok számláit, mikor ezek a munkák már 1930. évi szeptember havában befejezést nyertek?- A jótállási idő is lejárt, ennek dacára a számlák még kifizetetlenek. # Ezzel szemben a kormány közegei végrehajtásokat eszközölnek ugyanezen iparosokkal szemben adóhátralékuk miatt. Megtéríti-e a kormány a késedelmes fizetéssel járó kamatveszteségeket!-» Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellációkra. Következik Szeder képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Pakots József jegyző: Törölve van! Elnök: A jegyző úr jelentése szerint az interpelláció töröltetett. Következik Homonnay Tivadar képviselő úr interpellációja, (Homonnay Tivadar: Töröltem!) minthogy azonban a kellő időben bejelentett, az elnök úr hozzájárulásával a sorrend megváltoztatásával, helyébe Téglássy Béla képviselő úr sürgős interpellációja lép, kérem a jegyző rarat, szíveskedjék azt felolvasni. Pakots József jegyző: (olvassa): «Sürgős interpelláció a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök úrhoz. Már ismételten felmerült az a gondolat, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium — a Képviselőház, valamint egyes napilapok részéről ért súlyos támadások következtében — szüntettessék meg. Minthogy ennek az intézménynek a további fennmaradását már közegészségügyi és orvosi szempontból is rendkívül fontosnak tartom, tisztelettel kérdem a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök urat, hajlandó-e erre vonatkozólag megnyugtató kjelentéseket tenni?.» Elnök: A képviselő úr jelen van? (Felkiáltások: Igen!) Akkor a képviselő urat illeti a szó. Téglássy Béla: T. Ház! Mielőtt bejegyzett interpellációm elmondásához kezdenék, tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta^ s így a .képviselő úrnak félóra áll rendelkezésére. Téglássy Béla: T. Ház! Interpellációmmal kapcsolatosan a «Népszava» vasárnapi számában minden alapot nélkülöző, teljesen ferde beállítású és rosszindulatú kommüniké jelent meg. Nem tudom, hogy ki lehetett a Népszava szerkesztőségének ez a kitűnő informátora, azonban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy információja minden megbízható és komoly alapot nélkülöz és kommünikéje teljesen téves beállítású. Az informátor úrnak állításai teljesen alaptalanok azért, mert elsősorban nem napirend előtti felszólalást, hanem sürgős interpellációt jegyeztem be a Ház naplójába; másodsorban nem a népjóléti minisztérium 0. ülése 1932 február 17-én, szerdán. megszüntetése mellett, hanem pontosan ellenkező értelemben, a népjóléti minisztérium bizonyos átszervezésekkel való meghagyása érdekében jegyeztem be sürgős interpellációmat; harmadsorban pedig kijelentem, hogy & miniszterelnök úr ennek a sürgős interpellációnak elmondására semmi néven nevezendő megbízást vagy megrendelést nem adott, mert hiszen sürgős interpellációmat^ saját elhatározásomból jegyeztem be a Ház naplójába. (Kabók Lajos: Miért kell ezt külön igazolni?) Ezeknek szíves tudomásulvétele után áttérek interpellációm anyagára. T. Ház! A magyar orvosi karnak régi kívánsága volt, hogy az orvosi közegészségügyi kérdések önálló minisztérium hatáskörébe utaltassanak át. Az orvosi karnak ez az óhaja és kívánsága 1918-ban valóra is vált. A minisztérium munkaköre főleg Vass József elgondolásának megfelelően alakult ki, úgy hogy halála óta szinte állandóan napirenden van az a kérdés a sajtóban és a parlamentben, hogy indokolt-e még egyáltalában a népjóléti minisztérium további fenntartása. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A szónok urat nem hallják a gyorsírók sem. Téglássy Béla: Ha a társadalmi problémák kialakulását vizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy az utóbbi évtizedekben a szociális problémák kerültek mindenütt a politikai feladatok homlokterébe. Ez volt az oka annak, hogy a különböző államok egymásután állították fel a szociális, népjóléti vagy munkaügyi minisztériumokat és hivatalokat. A kormányzatnak mindenütt az volt a törekvése, hogy a munkás teljes tudatában legyen munkája értékének, mert csakis így válhatik a maga és az állam hasznára. Így kerül a munka és jólét egymással vonatkozásba! Kifejezésre jut ez a minisztérium elnevezésében is, mert népjóléti és munkaügyi minisztériumnak nevezték el az állam nagy gépezetének azt a részét, amely a munkának minél tökéletesebb biztosítását r iparkodik elérni intézményeivel és rendelkezéseivel s amelynek feladata •' a munka ' végzésében egyrészről az állam javát szem előtt tartani, de másrészről az is, hogy a munkát végző érdekét, jólétét, egészségét gondozza. A jólét és az egészség olyan közelfekvő valami, hogy egészség nélkül jólétet elképzelni nem is lehet. • T. Ház! A népjóléti minisztérium az utóbbi időkben igen sokat szerepel a sajtóban és a parlamentben. Csakhogy míg a régebbi időkben a minisztérium szereplése rendszerint olyan egészségügyi vagy szociális reformok megvalósításával függött össze, amelyekre a külföld is felfigyelt, addig legújabban állandó támadásoknak a célpontja és pedig az ott elkövetett szabálytalanságok miatt. Bármily sajnálatosak és elszomorítóak ezek az események, megbízom a miniszterelnök úr erélyében és puritánságában, aki a nála megszokott eréllyel és higgadt objektív mérlegeléssel ennek a kelevénynek a kiirtását sikerrel fogja befejezni. Ami engem felszólalásra késztet ez f ügyben, nem személyi természetű, hanem ennél sokkal fontosabb, az ország r egészségügyének és szociális életének a védelme. Felszólalásomban nem leszek tekintettel személyekre, nem leszek tekintettel különböző r intrikákra, hanem egyedül az ország érdeke és az igazság keresése vezet. Először is vizsgálni akarom, hogy a népjóléti minisztérium hogyan teljesítette eddig kötelességét és hivatását.