Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-49
Az országgyűlés képviselőházának 4-9. ülése 1932 február 16-án, kedden. 263 különbség nélkül mindannyian viseltetünk. {Helyeslés. — Tabódy Tibor: Egész Európában a legelső!) A vita folyamán összehasonlítás történt a központi statisztikai hivatal és a fővárosi statisztikai hivatal szakszerű munkássága közt, igen gyakran a központi statisztikai hivatal terhére. E tekintetben legyen szabad utalnom arra SJL általános takarékossági elvre, amelyet ennek a munkatervnek egybeállításánál a miniszterelnökségnek és ennek kapcsán a munkaprogramm lebonyolítását végző központi istatisztikai hivatalnak is követnie kell. A fővárosi statisztikai hivatal helyzete természetesen egészen másamért hiszen — ezt a főváros télies elismerésére mondom — a főváros törvényhatósága, közönsége anyagilag jobban dotálja és így mindenesetre lehetővé teszi olyan statisztikai ágak művelését is, olyan adatgyűjtések végrehajtását is, amelyek valóban a köz részére igen értékes adatokat szolgáltatnak. A magam részéről ezeket voltam bátor a vita folyamán felmerült észrevételekre^ megemlíteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék az előttünk fekvő munkaprogrammot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Az államtitkár úr óhajt szólni. Darányi Kálmán államtitkár: T. Kéüviselőház! Először is hálás köszönetet mondok azért, hogy az előttünk fekvő munkatervhez olyan behatóan, részletesen méltóztattak hozzászólni. Igazán megállaníthatom, hogy kétségkívül^ magas nívójú vita folyt ennél a kérdésnél, amelyre, őszintén szólva, nem is számíthattunk, mert rendesen igen röviden szokott a Képviselőház ezzel a kérdéssel foglalkozni. A jelenlegi munkatervben. amint méltóztatnak tudni, a Statisztikai Hivatal 1931/32 évi munkája rögzíttetik meg. Már a folyó év áprilisában abban a helyzetben leszünk, hogy az új, az 19P2/33. évi munkatervet tehessük le a Ház elé tárgyalás végett. Egyrészt az idő előrehaladottsága miatt, másrészt pedig éppen ebből a szempontból is méltóztassanak megengedni, hogy ne reflektáljak részletesen a most elhangzott felszólalásokra. Mindazokkal a kérdésekkel, amplyeket itt a Házban most különböző oldalakról felvetni méltóztattak, alkalma lesz az Országos Statisztikai Tanácsnak részletesen foglalkoznia és alkalma lesz dönteni afelett a kérdés felett, hogy az itt felvetett indítványokból melyek azok. amelyeket a fedezeti lehetőségek vonatkozásában be lehet állítani a következő évi statisztikai munkatervbe. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy néhány kérdésre mégis reflektáljak. Felszólalt t. képviselőtársaim közül néhányan szóvá méltóztattak tenni, hogy mi okból tartozik a Statisztikai Hivatal a miniszterelnökség alá és miért nem tartozik továbbra is, ahogy régen volt, a kereskedelmi minisztérium fennhatósága alá. Őszintén megvallva, csodálom, hogy ez a kérdés it vita tárgya lehet. Ezt a kérdést hosszadalmasan megvitatta a Ház 1929-ben. amikor megméltóztattak szavazni az 1929 :XIX. tc.-et, amely a miniszterelnökség hatáskörébe utalta a Statisztikai Hivatalt. A Statisztikai Hivatalnak a miniszterelnökség felügyelete alá vonása tulajdonképpen nem politikai szmpontokból történt, amint itt felszólalt képviselőtársaim közül többen méltóztattak említeni, hanem écpen a statisztikusok részéről, tehát azok részéről, akik tudományosan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nyilvánult meg az az óhaj, hogy nálunk Magyarországon is éppúgy, mint a legtöbb modern államban, közvetlenül a miniszterelnökség, illetőleg a minisztertanács felügyelete alá tartozzék a statisztikai szolgálat legfőbb irányítása és felügyelete. Hogy megemlítsem, legutóbb éppen Olaszország, Lettország, Törökország és Csehország rendezte a statisztikai szolgálat kérdését úgy, hogy a miniszterelnökség fennhatósága alá rendelték a Statisztikai Hivatalt. Ez egészen természetes, mert nem egy kormányzati ágnak, hanem valamennyi kormányzati ágnak kérdéseiről, dolgairól van szó a statisztikával kapcsolatban. Ezért tehát egy modern országban sokkal helyesebb, ha ennek a szolgálatnak irányítása és legfőbb felügyelete azon a helyen történik, ahonnan az egész kormányzatot vezetik, (Helyeslés jobb felől.) Azt méltóztattak felhozni ez ellen, hogy a miniszterelnökség talán politikai szempontokai vegyít a statisztikai szolgálatba. Ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanom, de rá kell mutatnom arra is, hogy nem ismeri a kérdést az, aki ilyen váddal előállhat. Azért nem ismeri, mert hiszen az Országos Statisztikai Tanács, amelyben a statisztikai tudományokkal foglalkozóknak igazán minden része, minden rétege képviselve van, foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen irányú legyen a statisztikai szolgálat; ez dönt ebben a kérdésben. Ebben az Országos Statisztikai Tanácsban képviselve van az Országos Szakszervezeti Tanács is, amelynek szintén igen jeles szerepe van — készséggel megállapítom — a statisztikai munkálatok felvételében, különösen a munkáskérdésekkel kapcsolatos statisztikáknál. Többen méltóztattak szóvátenni — mégpedig Kertész, Malasits, Kabók és Peyer képviselőtársaim — a munkanélküliség statisztikájának kérdését. Erre nézve legyen szabad előadnom azt, hogy mint egyes felszólaló képviselőtársaim szintén megállapították, a népszámlálási statisztika ad bizonyos képet a munkanélküliségről. Megengedem, hogy a helyzet azóta változott és folytonosan változik, de majdnem napról-napra változik. Hiába csinálunk ma egy felvételt, nagy kérdés, hogy az a felvétel egy hónap múlva már mennyire használható. (Kabók Lajos: Azt lehet állandóan nyilvántartani!) Állandóan fluktuáló statisztikát csinálni ideális volna talán, de amikor le kell vonni ezeknek a statisztikai adatoknak konzekvenciáit, •*- amire különösen Peyer képviselőtársam helyezett nagy súlyt — akkorra már ezek a konzekvenciák sem bírnak, sajnos, kellő értékkel. Rá kell azonban még mutatnom arra is, hogy egy ilyen fluktuáló statisztikai felvétel óriási költségbe is kerül. El kell ismernem itt azt, hogy mint érdekképviseleti statisztika, értékes adatokat szolgáltatnak erre éppen a szakszervezetek kimutatásai, bár ezek is aránylag csekély részét tudják kimutatni a munkanélkülieknek. Ami a munkabér-statisztikát illeti, amelyet a felszólaló képviselő urak nagy része szintén kívánt, erre nézve örömmel^ jelenthetem be azt, hogy a legközelebbi, tehát az 1932/33. évi statisztikai munkatervben szerepelni fog egy kérdőív, amely az ipari munkaviszonyakra és mnkásjóléti intézményekre vonatkozik. Azt is merem állítani, hogy az összes államok között a legmodernebb módon fogjuk ezt a kérdést megoldani. Már maga az a körülmény, hogy az általános kérdéseken kívül és az alkalmazottak létszámán kívül lesznek itt kérdésj csoportok a munkaidőre nézve is, amire nézve j 19 kérdés lesz, nagyobbrészt honorálja^ azokat ! a felszólalásokat, amelyeket itt méltóztattak ! hangoztatni. A munkabérre vonatkozólag szin; tén két kérdés van feltéve s ezenkívül benne