Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-49

256 Àz országgyűlés képviselőházának hány munkáltató gondoskodott arról, hogy munkásaiknak, akik arra kényszerültek, hogy a magukkai vitt kis elemózsiát az üzemben fogyasszák el, az üzemben étkezőhelyiség is álljon rendelkezésére. Azt sem volna felesleges megtudni, hogy hány üzemben vannak megfelelő öltözőhelyiségek. Szóval olyan adatgyűjtéseket célzok, amelyek igenis nemcsak a munkásság szempontjából, hanem általában a modern iparűzés szempontjából is igen fontosak és ma már elkerülhetetlenül szükségesek. Ebben a tekintetben nem ismerek gátló körülményeket. A tőke hiába áll elő azzal, hogy ezek megkövetelése megdrágítja a termelést, mert a tőkének szerintem másutt kell takarékoskodnia: lejjebb kell szállni a rendkívül magas vezérigazgatói és igazgatói fizetésekről, lejjebb kell szállítani az évenként fizetendő tantiémeket és ezek lejjebbszállításából kikerülj az az összeg, amellyel a munkásság egészségügyi, higiéniai követelményeit lehet szolgálni és a munkásvédő-berendezéseket tökéletesebben megvalósítani. T. Hú«! Nem volna utolsórendű dolog megtudni azt sem, hány üzemben tesznek eleget a balesetelhárító követelményeknek, mert ezeknek nyilvántartásával rá lehetne szorítani azokat a munkáltatókat, akik hanyagok és a védőberendezések felállítását elmulasztják, ezeknek felállítására. Ezzel sok ipari üzemi balesetnek lehetne az elejét venni és azokat el lehetne kerülni. T. Képviselőház! Ezek azok a szempontok, amelyeket nem találok meg ebben a miniszterelnöki jelentésben és azt épp ezért kifogásolom. Azt hiszem, az elmondottakból is világosan kiderül, hegy helyes az a követelés, hogy ezeknek az adatoknak gyűjtése nem történhetik a miniszterelnökség keretében, egy politikai minisztériumban, egyrészt politikai szempontok miatt, de legfőbbképpen azért nem, mert ha nem gyűjtetnek össze ezek az adatok a r gazdasági szakminisztériumban, ezt a gazdasági szakminisztérium igenis hiányolja és^ szükséges esetekben nem állanak rendelkezésére ezek az adatok. Erre feleletül talán azt a választ kaphatom, hogy be lehet kérni ezeket az adatokat a miniszterelnökségTŐl. Ez azonban hátráltatja. az ügyvitelt. Tessék elképzelni egy nagy munkásviszályt, ahol sok ezer munkás érdeke van veszélyeztetve, vagy egy egész nagy közgazdasági kérdés van veszélyeztetve. Amíg ilyenkor megindul a hivatalos minisztériumi átiratozás, és amíg megérkezik a válasz, addig az egész kérdés vagy megöregszik, vagy a kibontakozás nehezebbé válik. Nekem már volt alkalmam tapasztalni a minisztériumi hivatalos bürokratikus nehézkes lépéseket és megmozdulásokat. Ilyen esetekben fürgeségre, gyorsaságra van szükség a munkások szempontjából, a termelés szempontjából és egy nagy, fontos közgazdasági kérdés megoldása szempontjából. Azt hiszem, ezek az indokok tényleg elfogadhatók, ezek tényleg olyanok, ^ amelyeknek mindenki alávetheti magát. (Mojzes János: Kivéve a Statisztikai Hivatalt!) Azt hiszem, hogy azok is, amiket hiányoltam ebben a munkatervben, olyanok, amelyeknek minden indokoltsága megvan. Azért tértem ki csupán ezekre a részletekre, mert a házszabályok nem adnak módot arra, hogy más területeket is bevilágíthattam volna, a házszabályok csak igen rövid időt szabnak meg a jelentés tárgyalására és ezt a rövid^ időt úgy iparkodtam felhasználni, hogy legalább ezt a kérdést világítsam meg olyan módon, hogy az érthetővé váljék. 4-9. illése 1932 február 16-án, hedaeú. Az elmondott indokok alapján a jelentést nem vehetem tudomásul. Elnök: Szólásra következik? Petrovies György jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Képviselőház! A mostani súlyos időkben, amikor a gazdasági viszonyok napról-napra változnak, a statisztikának sokkai nagyobb jelentősége van, mint normális időkben. Éppen azért, mert a gazdasági viszonyok ily gyors változáson mennek keresztül, fontos az, hogy a statisztika nyomon kövesse ezeket a változásokat és pontos képet adjon az egész fejlődésről. Sajnos, még mindig azt kell mondanunk, hogy ezen a téren nagyon sok hiány van. Igen kívánatos volna, — és ez főképpen az első és a legfontosabb kérés — hogy a statisztikai munkálatok gyorsíttassanak. Ez különösen kívánatos az előbb említett okoknál fogva is. Hiszen rá kell mutatnom arra, hogy csak a napokban kézbesítették a Ház tagjainak az iparfelügyeletről szóló jelentést, azt hiszem, az 1929. évről, vagy még régebbi időről. Azt hiszem, körülbelül kár a papirosért, ha azt ma bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. Éppen csak annyi jelentősége van ennek, hogy a folytonosságát megtartja és az adatok kiegészíthetők a régebbi könyvek alapján. Ezekből a jelentésekből azonban valamit elbírálni, valami következtetést levonni csak úgy lehet, ha azok kellő időben állanak az érdeklődők rendelkezésére. Nekem alkalmam van látni, hogy külföldön milyen nagy súlyt helyeznek ezekre a statisztikákra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal milyen nagy fontosságot tulajdonít a statisztikai adatgyűjtéseknek és hogy éppen ezekből a statisztikai adatgyűjtésekből milyen sokat lehet tanulni, milyen nagy áttekintést lehet szerezni, míg ezeknek hiánya lehetetlenné teszi a szakszerű munkálkodást. Csak rá kivánok mutatni ezzel kapcsolatban arra, hogy a Fővárosi Statisztikai Hivatal mennyivel mozgékonyabb, mennyivel gyorsabb, mennyivel részletesebb és a gyakorlati élettel összefüggőbb munkát végez, míg az Állami Statisztikai Hivatalnál — nem a hivatal hibájából — ez a munka nem megy olyan gyors ütemben és nem alkalmazkodik az élethez úgy, mint ahogy ez a fővárosnál már a gyakorlatban keresztülment. Rá kell mutatnom arra is, hogy a gazdaságkonjunktúra-kutató bizottság jelentései milyen nagy szolgálatot tesznek ma a köznek. Csodálatos az a gyorsaság, az az ügyesség és az a nagy anyaghalmazat, amelyet ezekben a kiadmányokban látunk, úgyhogy kívánatos, hogy ennek az intézménynek támogatására a kormány sokkal nagyobb összeget fordítson s tegye lehetővé, hogy azok a gyakorlati szakemberek, akik ezzel a munkával hozzáértéssel foglalkoznak, ezt a tevékenységet ki tudják bővíteni és ezek a kiadmányok ne ilyen nagy időközökben jelenjenek meg, hanem jelenjenek meg legalábbis havonta, amikor az érdeklődők ezeknek igen nagy hasznát tudják venni. Azok a jelentések, amelyek ennek a testületnek kiadásában megjelentek például az üzletek forgalmáról, a csődökről és hasonló szakirányú kutatásokról, feltűnést keltettek minden téren, ahol ezt a kérdést szakszerűen vizsgálják. Ugyanezt látjuk az egyéb kiadmányokban is, amelyek összefoglaló képet adnak az ország gazdasági helyzetéről, a pénzügyi forgalomról és egyéb vonatkozású kérdésekről. Nagyon szeretnénk tehát, ha a Sta-