Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-49
%ii: Az országgyűlés képviselőházának öreg emberek foglalták el helyeiket. Elfoglalták helyeiket az asszonyok, akik azelőtt otthon a háztartásban voltak elfoglalva. A nők bevonultak mindenhova. Gyermekek és asszonyok, akiknek eszük ágában sem volt azelőtt, hogy kenyérkereseti pályán működjenek, elfoglalták a férfiak helyeit. Ez az oka annak, hogy egymilliónál több munkahely van, mint békében volt. Ez az egyik oka az álláshalmozásnak és a szociális nyugtalanságnak. Ebben az országban húsz évvel ezelőtt 12%-ra rúgott a női alkalmazottak száma a munkahelyeken, a kenyérkeresők 12%-a volt nő, s ma már 32%-nál járunk. A nők minduntalan kiszorítják a férfiakat. Egyetlen európai államban sincs annyi női alkalmazott, női munkás, mint Magyarországon. Ez egy tervszerűtlenség, szabálytalanság, egy rendezetlen kérdés, amelynek rendezése szerintem ismét helyrehozná ennek a nemzetnek nagy kérdéseit. Egy további kérdés: beszélünk álláshalmozásról és nincs elég bátorságunk belenyúlni ezekbe a dolgokba. Hitem szerint módot kell találnunk arra, hogy az álláshalmozások és a több alkalmazás kérdéseit megoldjuk. Nem szabad a kérdést parlagon hevertetni, minél gyorsabban hozzá kell fogni a megoldáshoz, mert aki a tömegekkel érintkezik, az látj cl cl sok bajt, a sok nyugtalanságot, amely mind e kérdés rendezetlenségéből ered. Nincs rendjén az, hogy a gyár kapuja előtt a férfi ólálkodik és az asszony megy be a gyárba, az asszony kap kenyeret es munkát és a férfi végzi otthon a háztartási munkákat. Ez szabálytalanság és rendetlenség, amelyet orvosolni kell, amelybe bele kell nyúlni. Bele kell nyúlni a termelés kérdéseibe, mert nem szabad tűrnünk, hogy akkor, amikor a családanyák tódulnak a gyárakba, a férfiak ott ólálkodjanak .a gyárak körül. Ez szociális lehetetlenség, amely ilyen arányban csak ebben az országban van meg. Csupa probléma, csupa kérdés, amelyet a statisztika világánál meg lehet látni. De itt férfiak kellenek, akik bátran meg tudják fogni a dolgokat. Nem tanácstalanság, tervtelenség, hanem határozottság kell ahhoz, hogy ezeket à bajokat kigyomláljuk a, nemzet életéből. En hízom abban, hogy a kormány rá fog térni a cselekvés útjára és nem elégszik meg azzal, hogy a kérdéseket a Statisztikai Hivatal feltárja, hanem a kormány hozzá is lát a kérdések [megoldásához. Akkor a szociális bajok nagy része el fog majd tűnni a nemzet életéből. Mélyen t. Uraim! Pesten magában közel 20-000 tanult, intelligens ember járkál munka nélkül: nemcsak diákok, hanem felnőtt emberek is, akik 20—30 esztendeig voltak-kenyérkereső pályán és most ott vannak az utcára kitéve. Itt van a Statisztikai Hivatal adatgyűjtése, amely a népszámlálásra vonatkozik. A szellemi szükségmunkánál sok ezer embert lehetne kenyérhez juttatni az adatok feldolgozásával. Ha á főváros meg tudja csinálni, hogy esztendőnként feldolgoztatja az adatokat, akkor országos viszonylatban is meg kell adni a módot erre, hogy az állami statisztikai hivatal is feldolgozhassa az adatokat. Hiszen ezeken az adatokon múlik és épül fel a nemzet jövője. Jelszavakat, amelyek máról-holnapra kiemelik a nemzetet a semmiből, nem tudunk találni, hanem köveken, téglákon épül fel az épület, és aki nem ezt az utat követi, az rossz úton jár. Egyszer a takarmánykérdés megoldásához kell hozzáfogni, másszor a szociális bajokat U9. ülése 1932 február 16-án, kedden. kell orvosolni, egyszer a fehérhús kérdését kell megoldani, másszor a gyümölcstermelés kérdését. De aki mindent egyszerre akar megoldani, az lehetetlenre vállalkozik. Itt van Németország, amely egymásután meg tudja oldani az ő bajait. Olaszország is mintaképét adja annak, hogyan kell a bajokhoz hozzányúlni. Egyszer megoldja a búzakérdést, másszor a külföldi vendégek kérdését. Az egyik évben megoldja a gyümölcstermelés problémáját, a másik évben más problémát old meg. Ez a nemzet pedig egy évben mindent meg akar oldani, ez a nemzet minden évben mindenhez hozzáfog, de így nem mehet semmire. En tehát úgy érzem, hogy ennél a kérdésnél fel kell hívnunk a nemzet lelkiismeretét arra, hogy ezeknek a számoknak a világánál nyúljon hozzá a gyógyításhoz és ha az egyik esztendőben hozzáfogunk az egyik agrárkérdés megoldásához, a másik évben fogjunk hozzá a másik agrárprobléma megoldásához. Ez a nemzetépítő munka. Ez a javaslat lesz hivatva arra, nogy rámutasson a nemzet fájó pontjaira és rámutasson arra az útra, amelyen ennek a nemzetnek haladnia kell. Elmondottam egypár gondolatot, de be kell fejeznem, mert az elnök úr mindjárt reámszól. Befejezem tehát és arra kérem a t. Házat, tegye lehetővé, hogy a Statisztikai Hivatal, amelynek munkája eddig is nagyszabású és szép volt, kapjon felhatalmazást, utasítást arra, hogy különösen ezeket a fontos agrárkérdéseket vilá' gítsa meg a maga mélységes és tanulságos adataival, mert így hiszem, hogy a nemzet rá fog . térni az apró munkákra, a részletes munkatervek kidolgozására, mert csak részletekben lehet megmenteni a nemzetet és csak részletes munka alapján lehet a nemzetet felépíteni, polgárainak tisztességesebb sorsot biztosítani. Nem igaz, hogy a külföld segítsége nélkül nem térhetünk magunkhoz, az ősmagyar erő elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy bajaink nagy részétől megszabaduljunk, és ha ezt az utat ki tudjuk kutatni szorgalmas, becsületes, komoly tanulmányok alapján, ez lesz az az út, amelyen az agrártársadalom megtalálja a boldogulás útját. Tisztelettel elfogadom a javaslatot. (Helyeslés és taps a balközépen.) Elnök: Szólásra következik! Takách Géza jegyző: Peyer Károly! Elnök: A képviselő úr nincsen jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik 1 ? Takách Géza jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő munkatervben nem is az az érdekes, ami benne van ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Malasits Géza:... hanem az, ami belőle hiányzik. Szociális és gazdaságpolitikai vonatkozásiban a Központi Statisztikai Hivatal már évek óta kitaposott úton jár, semmi invenciót ebben a tekintetben nem tapasztalunk. Különösen rosszabbodtak az állapotok a Központi Statisztikai Hivatal ilyen irányú felvételei tekintetében, amikor a Statisztikai Hivatal a miniszterelnökség hatáskörébe került. A miniszterelnökség ezeket a kérdéseket tisztán politikai és hatalmi szemszögből nézi és természetes, hogy olyan felvételeket eszközöltet, és olyan felvételek feldolgozását hozza nyilvánosságra, amelyek politikájának legjobban és leginkább megfelelnek. Demográfiai, higiéniai, népegészségügyi felvételek alig eszközöltetnek és ha eszközöltetnek is, ezeknek eredményei alig kerülnek a nyilvánosság elé. E. tekintetben valóban
