Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-42
4 Az országgyűlés képviselőházának h% kijeiéntesnek súlyát és jelentőségét, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy volta' képpen milyen időkben történt ez a nyilatkozat. Megtörtént olyan időben, amikor az agrárárak katasztrofális zuhanása úgyszólván elmossa a magyar gazdasági élet jövője alól az egész talajt, magát az egész jövőt teszi kétségessé, végső pusztulással fenyegeti ennek az egész országnak, egész nemzetnek létezését. Történt ez a nyilatkozat, ez a szimpátianyilatkozat olyan időkben, amikor a magyar agrártermékek versenyképességüket a távolabb lévő országok viszonylataiban teljesen elvesztették és amikor ez a versenyképesség megszűnt. Amikor nekünk igazán csak a hozzánk közelebb álló szomszédos államokkal lehet kereskedelmet kezdenünk, lehet felesleges agrártermékeinket ott elhelyeznünk, akkor történik egy nyilatkozat egy olyan ország külügyminisztere részéről, amely ország, hogy csak két adatot említsek, egész búzabehozatalának 60%-át, egész lisztbehozatalának 43%-át Magyarországról importálja, Magyarországról hozza be; ilyen jelentőséggel bír Csehszlovákia, a mi legelemibb anyagi érdekeink szempontjából és amikor egy ilyen ország külügyminisztere, tehát legfelelősebb politikusa és államférfia nyújtja az ország felé kezét, akkor egyes felelőtlen, de a kormányhoz, a miniszterelnökhöz közelálló magyar politikusok holmi virulens magyaro fob iáról beszélnek, beszélnek a tűz és víz összeházasításáról akkor, amikor egy barátságos nyilatkozatra kellene nekik felelni. Amikor tehát Benes — megállapítható ezekből a szavakból — barátságosan a kezét nyújtja, akkor Bethlen István gróf bottal vág feléje. En remélem, t. Ház, hogy meghallják Bethlennek ezt a méregkeverését (Farkas István: Ez^ a saját érdekeibe ütközik!) nemcsak a munkások. —• mert ez nemcsak a szociáldemokrácia ügye — hanem meghallja a kisparasztság, meghallják az iparosok, a kereskedők is. meghallják mindazok, akik éheznek, pusztulnak, vesznek, akik üzleteikkel, apró vállalkozásaikkal, gazdaságaikkal tönkremennek, mert Bethlen István gróf, akárcsak a lillafüredi vadászatok alkalmából is, itt is a hősködés pózában akar mutatkozni. (Ügy van! Ügy van a szélsőbaloldalon, — Farkas István: Hogyan jön Bethlen István ahhoz, hogy a magyar külpolitikát képviselje? — Propper Sándor: Károlyi, úgy látszik, Bethlennél tartja az eszét!) Remélhetjük tehát, hogy ezt a magatartást meg fogják maguknak jegyezni az országban és reméljük azt is, hogy végre mégis csak akad elég erő ebben az országban is, hogy ezt a csúnya úrimulatságot elrontsák, reméljük, hamarosan elkövetkezik az az idő, amikor Bethlen István gróf is tapasztalja majd, hogy a botnak két vége van. Egyébként is rá kell mutatnom arra, hogy voltaképpen Bethlen István gróf milyen alapon, milyen jogon szerepel itt, mint külpolitikai Einzelreisender. (Derültség. — Jánossy Gábor: A hivatottság jogán!) Szeretnék erről valamelyes felvilágosítást kapni. (Malasits Géza: Ki adta neki a valutát? — Weltner Jakab: ötven pengőért nem lehet Rómába utazni!) Ki kell jelentenem, t. Ház, hogy nem állok egészen azoknak az álláspontján, akiknek az a felfogásuk, hogy Bethlen István közügyekben utazik, mert nekem az a tapasztalatom, hogy valahányszor eddig még Bethlen István külföldön utazott, magánügyben és magánérdekből utazott. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbáloldalon: Az ország pénzén!) Legfeljebb állami költségen ülése 1932 január lU-én, csütörtökön. utazott, de az országnak ebből semmi haszna nem volt, amint ezt az optáns kérdés világosan mutatja. Ezért kérdem a kormányelnök úrtól (Felkiáltások a bal- és a szlsőbaloldálon: Hol van a kormány'? Sörözik! — Derültség), aki a puritán előnevet szerezte itt meg magának és aki erre valószínűleg büszke is, nem tartja-e idejénvalónak azt, hogy ezentúl az ilyenfajta utazásból már az országnak is valami haszna lehessen és legyen. Különben is az a felfogásom, hogy ezt nem kell bizonyítani, hogy Bethlen István gróf alkalmatlan esetleges külpolitikai megbízatások vállalására és viselésére, megmutatta tíz esztendő alatt, hogy mit tud. Tíz esztendő alatt tönkretette és elpusztította az országot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon). Tíz év alatt csak rombolni tudott, azért semmi szükség, hogy az ilyen levitézlett politikusokat exponáítassák és az ilyen levitézlett politikusokat akarják megbízni a mi ügyeink vezetésével. Elnök: A képviselő úr sértő kifejezését fokozta, ezért másodszor is rendreutasítom. A képviselő úx az ismételt elnöki intelmet nem vette figyelembe, a szót tőle megvonom. (Farkas István: Mi az, hogy levitézlett? Nem r szé gyenli magát az elnök?) Farkas István képvi «elő urat az elnökkel szemben használt sértő kifejezése miatt rendreutasítom. (Farkas István: Az elnök legyen tárgyilagos és tartsa be a házszabályokat! — Esztergályos János: Pártelnök vagy házelnök?- — Rassay Károly: Mi az a sértő szó? — Györki Imre: Meg van oldva már a magyar külügyi politika! — Buchinger Manó: Tévedésből történhetett! — Nagy zaj.) A képviselő úrtól a szót megvontam, ennélfogva nincs joga beszélni. (Rassay Károly: Mi az a sértés? Tiszta abszurdum! így nem lehet tárgyalni! — Farkas István: Disznóság! Micsoda dolog ez! Menjen le onnan! Takarod jék le az elnöki székből! Szégyelje magát! Hitvány kreatúra!) Farkas István képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Farkas István: Jó, jó! Rendreutasíthat! — Pakots József: Kérem, már nem lehet beszélni sem? — Györki Imre: Mindig botrány van, ha elnököl! — Zaj.) Csendet kérek a baloldalon! (Farkas István: Indítványt fogunk bejegyezni, hogy hülyéket ne ültessenek az elnöki székbe.) Farkas István képviselő úr az elnökkel szemben a legsúlyosabb sértő kifejezést használta. Indítványozom, hogy ezért Farkas képviselő urat a mentelmi bizottság elé méltóztassék utasítani. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Farkas István képviselő urat az elnökkel szemben használt súlyosan sértő kifejezése miatt a mentelmi bizottsághoz utasítani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik a képviselő urat a mentelmi bizottsághoz kívánják utasítani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház Farkas képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pfuj! Nem szégyellik magukat? — Reisinger Ferenc: A retye-rutya szavazott! — Rassay Károly: Még mindig nem tudjuk, hogy mi az a sértő szó. — Friedrich István: Mondja meg, hogy mi volt a sértés? Magyarázatot kérünk! — Pakots József: Tessék megmagyarázni! Nekünk jogunk van itt beszélni! — Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) A házszabályokhoz csak a napirend megállapítása után adhatom meg a szót. (Kéthly Anna: A legkirívóbb külpolitikai taktikátlanság, amit az elnök úr elkövetett!) Jánossy képviselő urat illeti a szó. Kérem, méltóztassék beszédét megkezdeni! (Farkas István: A többség mindent megszavaz és ezen röhögnek!) Farkas képviselő urat újból