Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

220 Àz országgyűlés képviselőházának 4-8. ülése 1932 február 12'èn, pénteken. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. 10.481/5—1931. sz. megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon okból, hogy a «Népszava» poli­tikai napilap 1931. évi május hó 28-iki szá­mában «Amikor Buday nyilatkozatban köte­lezte^ magát arra, hogy többé nem politizál.» fő- és «A szerb barát és az ájtatos Buday» alcím alatt megjelent cikk következő részletei az 1914 :XLI. te. I. Vába ütköző, a 3. §. 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elköve­tett rágalmazás vétségének jelenségeit lát­szik feltüntetni: «... Usetty súlyos vádakat emelt Buday ellen, a többi között, hogy zsidóktól pénzt fogadott el» «... a magyarok megvetették őt és megszakították vele az érintkezést.» «... a főispán is» «... meg is tiltotta neki, hogy a községi képviselőtestületi üléseken részt ve­gyen.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kézira­tát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 :XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Ist­vánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az ösz­szefüggés a vélelmezett bűncselekmény és ne­vezett képviselő személye között nem kétsé­ges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. t Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben fügessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom; következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház & mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadta, ennélfogva ez ügy­ből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a 120. sz. mentelmi bizottsági jelentés a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 120.) Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8717/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.509/5—1931. sz. megkeresése rzerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon okból, hogy a «Népszava» című politikai napi­lap 1931. évi június hó 13-iki számában «Buday Dezső elvesztette rágalmazási pőrét Steinherz elvtársunkkal szemben» cím alatt megjelent cikk következő részletei az 1914: XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit láts_zik feltüntetni: «...Usetty Ferenc kellemetlen dolgokat te­rített ki a kurzus eme félelem- és gáncsnélküli lovagjáról az elmúlt "hetekben »megtartott tár­gyaláson.» «Pénteken dr. Fejős Imre büntető föllebbezési tanácsa foglalkozott az üggyel és helyt adva dr. Lukács Béla ügyvéd elvtárs vé­dőbeszédének, amely szerint a vádlott nem tett mást, mint rámutatott egy összeférhetetlen ösetre, Steinhf;rz elvtársat a rágalmazás vádja alól felmentette.» Marából a cikk további részéből megállapít­ható, hogy Steinherzet a bíróság becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 100 penffő pénzbüntetésre ítélte, alaposnak látszik tehát a panasz tárgyává tett cselekménv fenn­forgása A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte mes és a cikk kéziratát nem szol­gáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914: XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap fe­lelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett kép­viselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Farkas István országgyűlési kén­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben függesz­sze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom, következik a határozatho­zatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (loen!) A Ház elfogadja, ennélfogva ez ügyből ki­folyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a 121. számú mentelmi bizottsági jelentés Mojzes János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1300/1931. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy nevezett képviselő ellen a fentebb megjelölt vét­ség miatt a szekszárdi kir. törvényszék bajai ki­rendeltségénél ^ 12.222/12—1930. sz. alatt folya­matba tett eljárás lefolytatható legyen. Mojzes János országgyűlési képviselő' a vád tárgyává tett vétséget azáltal követte el, hogy: Bátmonostor községben, 1930. évi novem­ber hó 9. napján reggel a nagybaracskai kerü­let országgyűlési képviselőjének választása napján, a községháza előtt összegyűlt mintegy 10—15 főnyi választópolgárokból álló csoport előtt, gépkocsijával megállva, zsebéből német nyelven írott gépírásos levelet vett elő, azt né­met nyelven felolvasta, amely levélnek az volt a tártalma, hogy Wild József országgyűlési képviselőjelölt elíen az osztrák államügyészség és az osztrák katonai bíróság körözőlevelet bo­csátott ki, mert a háborií alatt jogtalanul 14 embert agyonlőtt. Ugyanezt megismételte ma­gyarul is, hozzátéve, hogy az északi harctéren visszavonulás alkalmával egy magyar szaká­csot sajátkezűleg lőtt agyon azért, mert elállta az utat és német nyelvű felhívásra nem tudott németül válaszolni. Azt is mondotta, hogy ő ezt nyilvánosságra hozhatná, de nem teszi, mert ő igazsággal^ akar győzni. Ezen cselekmény következtében rágalma­zás miatt feljelentést tett Wild József, később azonban a rágalmazás miatti feljelentését visz­szavonta, úgy, hogy a kir. ügyészség most csak a választójog szabad gyakorlata megsértésé­nek vétsége miatt kéri ki Mojzes János kép­viselő urat. Miután Wild József volt képviselő rágalmazás címén amiatt tett feljelentést, hogy a háború alatt jogtalanul 14 embert agyonlőtt és lelőtt egy magyar szakácsot azért, mert el­állta az utat és németnyelvű felhívásra nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom