Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

Az országgyűlés képviselőházának US. izgatás bűntettének jelenségeit látszik feltün­tetni: «Hiszen a kormány tisztára a nagy­agráriusok, a nagyipar és a nagybankok kor­mánya. Amit tesz, ezeknek az osztályoknak az érdekében teszi.» «Bolétát ad a nagybirtokos­nak, aki ezzel_ a bolétával fizeti ki az adóját és azonfelül még szép summa pénzt is kap. A szegény emberek kenyeréből vesznek el még egy darabot, az utolsót, hogy több jusson a nagy­birtokosoknak.» «Az egész bolétarendszer tipi­kusan a vagyonos osztályok önzésének ter­méke, az éhező imilliók vakmerő kihívása» «... az eladatlan munkaerő tulajdonosainak tá­mogatásáról tudni sem akarnak.» «Ezért mond­juk és állítjuk, hogy a bolétarendszer az osz­tályönzés terméke. A rendszert kell tehát meg­buktatni, hogy kenyérhez és szabadsághoz jus­son az ország népe.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szol­gáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 :XIV. te. 35. $-a f értelmében Farkas Istvánt, imint. a lap fe­lelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zakla­tás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben füg­gessze fel. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Kertész Miklós. Kertész Miklós: T. Képviselőház! A páriá­mért napok óta ügyészi megkereséseket tár­gyal, ügyészi megkeresések alapján mentelmi jog felfüggesztése dolgában hoz határozato­kat. Az ügyész ezekben a megkeresésekben és ezeket megelőzően cikkeket vesz bírálat alá, szavakat mérlegel, mondatokat kritizál és a saját belső érzésének megfelelően, az ő lojali­tásának megfelelően igyekszik a cikkeknek megállapításaiból és a büntetőtörvénykönyv paragrafusaiból olyan konklúziókra jutni, hogy ilyen előterjesztésekkel kell azután ide­jönnie a parlament elé. Fel kell vetnem a kér­dést, igen t. Képviselőház, hogy vájjon gátat emelhet-e a parlament az ilyen ügyészi meg­keresések elé, igen vagy nem? Az én szerény vélemény szerint a parlamentnek nemcsak joga, hanem kötelessége is gátat emelni az ilyen kiadatási szándékok elé akkor, ha úgy látja, hogy itt nem Lűnvádi cselekményekről, nem a büntetőtörvénykönyvbe ütköző dolgok­ról van szó, hanem politikai ellenfelekkel szemben való politikai vitákról. Köteles gá­tat emelni a parlament akkor, ha azt látja és úgy érzi, hogy az ellenfeleknek ebben a po­litikai vitájában nem veheti igénybe a hatal­mon lévő többségi párt az üldözésnek és a megfélemlítésnek eszközeit és mindenekfelett parancsolóan köteles gátat emelni a Képviselő­ház akkor, ha abban a kérdésben, amely itt az ellenfelek között vita tárgyát képezte, az ese­mények utólag az ellenfélnek, tehát a jelen esetben nekünk igazat adnak. Igen t. Képviselőház! Legyen szabad em­lékeztetnem arra, hogy a jelenlegi kormány a Népszövetség itt időző bizottságának r adott nyilatkozatában éppen az itt inkriminált bo­letta-ügyben a következő nyilatkozatot tette (olvassa): «A kormány támogatásával az utóbbi években oly intézkedések valósultak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV, ülése 1932 február 12-én, pénteken, 211 meg, amelyek a belföldi búzaár fenntartására és egyidejűleg a kivitel előmozdítására irá­nyultak. Ezek az intézkedések oly időben té­tettek, amikor az volt a feltevés, hogy a búza­piacon uralkodó depresszió nem lesz hosszú tartamú. Az árakban tényleg bekövetkezett állandó hanyatlás s a búzatermelés mai álta­lános kilátásai mellett azonban a^ kormány kénytelen volt arra a^ következtetésre jutni, hogy a búza belföldi árának mesterséges fenn­tartására irányuló törekvését fel kell adni % A magyar kormánynak ennélfogva az a^ szán­déka, hogy a Futára részvénytársaságnál vál­lalt érdekeltségének lebonyolítására mielőbb intézkedéseket tegyen »; hogy a boletta-alapot a folyó pénzügyi év végével megszüntesse.» Igen t- Képviselőház! Emlékezzünk vissza arra, hogy ezen áldatlan boletta-ügy körül nem volt odaát sem olyan egyhangú a lel­kesedés; odaát is volt nyugtaliankodás, odaát is háborogtak a kedélyek, odaát is volt egy periódus, amikor a többségi párt tagjai úgy érezték, hogy szembe kell fordulniuk ezzel a tervvel és ezzel a gondolattal. Ebben az ösz­szefüggésben bátor vagyok itt utalni arra, — noha ez már egy későbbi, néhány perc múlva inkriminálandó cikk anyagára vonatkozik r — hogy 1930 június hó 25-én az egységes párt berkeiben már úgyszólván - palotaforrada­lom tört ki a boletta-ügy ben és csak a köz­ben megérkezett miniszterelnök, az akkori miniszterelnök, simította el ezeket a lázon­gásokat és elégedetlenséget; elejtette az őr­lési jegyre vonatkozó intézkedést, ellenben ugyancsak az ő intézkedésére történt e he­lyett a kávénak, a dohánynak, a postatarifá­nak és a fűszerek vámjának felemelése. T. uraim, önök akkor berzenkedtek, lázongtak, úgy érezték, hogy lelkiismeretük parancsát követve tiltakozniuk kell egy olyan rendsza­bály ellen, amely ellen mi kezdettől fogva a tiltakozás és az elutasítás álláspontján vol­tunk. Itt a minap a boletta-ügyek tárgyalása kapcsán azt mondotta Váry Albert t. képvi­selőtársam, hogy maga is úgy érzi, hogy meglehetősen anakronisztikus dolog ezekről a kérdésekről itt most tárgyalni. (Váry Albert: így van!) Azt kell mondanom tehát, igen t. Képviselőház: az urak ne szegyeijék azt, hogy annak idején más álláspontjuk volt, mint amilyen álláspontra később a ve­zérük iránti lojalitásból helyezkedtek, viszont ne akarjanak a mi számunkra hurkot fonni abból, hogy mi kezdettől^ fogva az ellenállás és az ellenzés r álláspontján voltunk ezzel a szerencsétlen és áldatlan boletta-dologgal szemben, és az ügyészi megkeresésekkel szemben helyezkedjenek egy magasabbrendü álláspontra, mert nézetem szerint sehol sincs törvény arra, hogy minden ügyészi megkere­sésnek eleget kell tenni. A törvényhozás fe­lette áll a törvény végrehajtásával foglal­kozó közegeknek és én nagyon kérem az or­szág parlamentjét, hogy legalább ezekben az ügyekben, és ez vonatkozik úgy a most tár­gyalt 80., mint a 83. számú ügyre, amelyekre felszólalásom egyaránt szól, — méltóztassék egyszer emberi gesztust mutatni, ál­láspontra helyezkedve, hogy itt nem. bűnvá­dilag üldözendő cselekedetről, hanem poli­tikai ellenféllel :• lefolytatott vitáról van^ szó. A helyzet megváltozott, a politikai ellenfélnek igazat adott az idő, következésképpen a meg­torlás és az üldözés tárgytalan, időszerűtlen, és így megakadályozandó. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom