Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

Az országgyűlés képviselőházának US. izgatás bűntettének jelenségeit látszik feltüntetni: «Hiszen a kormány tisztára a nagyagráriusok, a nagyipar és a nagybankok kormánya. Amit tesz, ezeknek az osztályoknak az érdekében teszi.» «Bolétát ad a nagybirtokosnak, aki ezzel_ a bolétával fizeti ki az adóját és azonfelül még szép summa pénzt is kap. A szegény emberek kenyeréből vesznek el még egy darabot, az utolsót, hogy több jusson a nagybirtokosoknak.» «Az egész bolétarendszer tipikusan a vagyonos osztályok önzésének terméke, az éhező imilliók vakmerő kihívása» «... az eladatlan munkaerő tulajdonosainak támogatásáról tudni sem akarnak.» «Ezért mondjuk és állítjuk, hogy a bolétarendszer az osztályönzés terméke. A rendszert kell tehát megbuktatni, hogy kenyérhez és szabadsághoz jusson az ország népe.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 :XIV. te. 35. $-a

f értelmében Farkas Istvánt, imint. a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Kertész Miklós. Kertész Miklós: T. Képviselőház! A páriámért napok óta ügyészi megkereséseket tárgyal, ügyészi megkeresések alapján mentelmi jog felfüggesztése dolgában hoz határozatokat. Az ügyész ezekben a megkeresésekben és ezeket megelőzően cikkeket vesz bírálat alá, szavakat mérlegel, mondatokat kritizál és a saját belső érzésének megfelelően, az ő lojalitásának megfelelően igyekszik a cikkeknek megállapításaiból és a büntetőtörvénykönyv paragrafusaiból olyan konklúziókra jutni, hogy ilyen előterjesztésekkel kell azután idejönnie a parlament elé. Fel kell vetnem a kérdést, igen t. Képviselőház, hogy vájjon gátat emelhet-e a parlament az ilyen ügyészi megkeresések elé, igen vagy nem? Az én szerény vélemény szerint a parlamentnek nemcsak joga, hanem kötelessége is gátat emelni az ilyen kiadatási szándékok elé akkor, ha úgy látja, hogy itt nem Lűnvádi cselekményekről, nem a büntetőtörvénykönyvbe ütköző dolgokról van szó, hanem politikai ellenfelekkel szemben való politikai vitákról. Köteles gátat emelni a parlament akkor, ha azt látja és úgy érzi, hogy az ellenfeleknek ebben a politikai vitájában nem veheti igénybe a hatalmon lévő többségi párt az üldözésnek és a megfélemlítésnek eszközeit és mindenekfelett parancsolóan köteles gátat emelni a Képviselőház akkor, ha abban a kérdésben, amely itt az ellenfelek között vita tárgyát képezte, az események utólag az ellenfélnek, tehát a jelen esetben nekünk igazat adnak. Igen t. Képviselőház! Legyen szabad emlékeztetnem arra, hogy a jelenlegi kormány a Népszövetség itt időző bizottságának r adott nyilatkozatában éppen az itt inkriminált boletta-ügyben a következő nyilatkozatot tette (olvassa): «A kormány támogatásával az utóbbi években oly intézkedések valósultak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV, ülése 1932 február 12-én, pénteken, 211 meg, amelyek a belföldi búzaár fenntartására és egyidejűleg a kivitel előmozdítására irányultak. Ezek az intézkedések oly időben tétettek, amikor az volt a feltevés, hogy a búzapiacon uralkodó depresszió nem lesz hosszú tartamú. Az árakban tényleg bekövetkezett állandó hanyatlás s a búzatermelés mai általános kilátásai mellett azonban a^ kormány kénytelen volt arra a^ következtetésre jutni, hogy a búza belföldi árának mesterséges fenntartására irányuló törekvését fel kell adni

% A magyar kormánynak ennélfogva az a^ szándéka, hogy a Futára részvénytársaságnál vállalt érdekeltségének lebonyolítására mielőbb intézkedéseket tegyen »; hogy a boletta-alapot a folyó pénzügyi év végével megszüntesse.» Igen t- Képviselőház! Emlékezzünk vissza arra, hogy ezen áldatlan boletta-ügy körül nem volt odaát sem olyan egyhangú a lelkesedés; odaát is volt nyugtaliankodás, odaát is háborogtak a kedélyek, odaát is volt egy periódus, amikor a többségi párt tagjai úgy érezték, hogy szembe kell fordulniuk ezzel a tervvel és ezzel a gondolattal. Ebben az öszszefüggésben bátor vagyok itt utalni arra, — noha ez már egy későbbi, néhány perc múlva inkriminálandó cikk anyagára vonatkozik r

— hogy 1930 június hó 25-én az egységes párt berkeiben már úgyszólván - palotaforradalom tört ki a boletta-ügy ben és csak a közben megérkezett miniszterelnök, az akkori miniszterelnök, simította el ezeket a lázongásokat és elégedetlenséget; elejtette az őrlési jegyre vonatkozó intézkedést, ellenben ugyancsak az ő intézkedésére történt e helyett a kávénak, a dohánynak, a postatarifának és a fűszerek vámjának felemelése. T. uraim, önök akkor berzenkedtek, lázongtak, úgy érezték, hogy lelkiismeretük parancsát követve tiltakozniuk kell egy olyan rendszabály ellen, amely ellen mi kezdettől fogva a tiltakozás és az elutasítás álláspontján voltunk. Itt a minap a boletta-ügyek tárgyalása kapcsán azt mondotta Váry Albert t. képviselőtársam, hogy maga is úgy érzi, hogy meglehetősen anakronisztikus dolog ezekről a kérdésekről itt most tárgyalni. (Váry Albert: így van!) Azt kell mondanom tehát, igen t. Képviselőház: az urak ne szegyeijék azt, hogy annak idején más álláspontjuk volt, mint amilyen álláspontra később a vezérük iránti lojalitásból helyezkedtek, viszont ne akarjanak a mi számunkra hurkot fonni abból, hogy mi kezdettől^ fogva az ellenállás és az ellenzés r álláspontján voltunk ezzel a szerencsétlen és áldatlan boletta-dologgal szemben, és az ügyészi megkeresésekkel szemben helyezkedjenek egy magasabbrendü álláspontra, mert nézetem szerint sehol sincs törvény arra, hogy minden ügyészi megkeresésnek eleget kell tenni. A törvényhozás felette áll a törvény végrehajtásával foglalkozó közegeknek és én nagyon kérem az ország parlamentjét, hogy legalább ezekben az ügyekben, és ez vonatkozik úgy a most tárgyalt 80., mint a 83. számú ügyre, amelyekre felszólalásom egyaránt szól, — méltóztassék egyszer emberi gesztust mutatni, álláspontra helyezkedve, hogy itt nem. bűnvádilag üldözendő cselekedetről, hanem politikai ellenféllel :• lefolytatott vitáról van^ szó. A helyzet megváltozott, a politikai ellenfélnek igazat adott az idő, következésképpen a megtorlás és az üldözés tárgytalan, időszerűtlen, és így megakadályozandó. 29