Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

174 Az országgyűlés képviselőházának U7. azért, mintha az adózás tekintetében az eddigi kirívó és szörnyű egyenlőtlenséget valamiképpen jóvátenni igyekeztek volna, hanem azért, mert a birtokos- és tőkésosztályok további adóügyi kímélésével nem lehetett volna azokat a pénzügyi rendszabályokat meghozni, amelyekkel azt remélhette volna a rezsim, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága ezzel beéri. Ez és egyedül ez volt az oka annak, hogy megtették azt, amit 1930 novemberében reklamáltunk, amikor cikkírónk tiltakozott az ellen, hogy egyoldalú osztálypolitikát csinálnak, egyedül és kizárólagosan a munkásokat és az alkalmazottakat nyomorítják meg. Később keservesen, nagynehezen hozzányúltak egyéb rétegekhez is, de ugyanakkor még egyszer megduplázták, még egyszer megtetézték a munkások r és alkalmazottak adóját. Lehet-e ezek után azt mondani, hogy ezek a tényállítások és ezek a kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban túlmennek a tárgyilagos bírálat keretein? A tárgyilagosság mesgyéjéről elsősorban letért a miniszter, letért ez a parlament, amikor az adóügyi törvényhozásban tisztára osztályelfogultság alapján hozott döntéseket és javaslatokat. Téves és helytelen ennek a bejelentésnek az a megállapítása, mintha itt célzatosan szenvedély és gyűlölet felkeltésére irányuló kijelentések foglaltatnának. Az a helyzet, amelyet a parlament és a miniszter teremtett, valójában alkalmas volt szenvedélyek fekeltésére és ezeknek a szenvedélyeknek adott igen enyhe és igen tompított formában kifejezést a Népszava cikkírója. A cikk egyáltalában nem ment túl a tárgyilagos ' bírálat határán, akik ennek ellenkezőjét látják, azok a politikai zaklatás terére lépnek, mivel pedig ehhez a Képviselőház segédkezet nem nyújthat, kérem, hogy Farkas István mentelmi jogát a Ház ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! Az előttünk fekvő jelentésben tárgyalt cikk a tárgyilagosság határán túlmegy, úgy állítja be, úgy aposztrofálja a kormányt, mintha csak a dolgozókat adóztatná és mintha csak a fixfizetésűek volnának a dolgozók. Szembeállítj szabadpályán kínlódó, vergődő, éhező embereket a ^fixfizetésűekkel. A valóság az, hogy a kormány igyekszik egyformán adóztatni mindenkit, azonban tökéletes, bölcseleti értelemben vett igazságos adózás a világon sehol sincs. A kritika jogos, azonban a kritikának határait túllépni nem szabad. Ez a kritika, amely a cikkben foglaltatik, a jogos kritika határán túlmegy, osztálygyűlölet keltésére alkalmas és így a bűncselekmény alapos gyanúja fennforog; zaklatás esetét megállapítani pedig nem lehet, javaslom tehát, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon. — Esztergályos János: A képviselő úr nem ügy ész jelölt? — Zaj.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén... (Kabók Lajos: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Még nem tettem fel a kérdést. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Kabók Lajos: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) A kérdés feltevéséhez Kabók képviselő úr kért szót! ülése 1932 február 11-én, csütörtökön. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem az elnök urat, miután határozatot kell hozni, szíveskedjék megállapítani a határozatképességet. (Purgty Emil földmívelésügyi miniszter a terembe lép. Elénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az ülés szemmelláthatólag határozatképes, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: ötvenen nem vagyunk!) a képviselő úr kívánságára mégis megszámláltatom a jelenlévő képviselő urakat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni. Héjj Imre jegyző (megszámlálva a képviselőket): Hatvan! Elnök: Hatvan képviselő úr van jelen, a Ház tehát határozatképes és így újból felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház à mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így ez ügyből kifoxyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik ugyancsak Farkas István képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 72) Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, a szó őt illeti. Krügcr Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8.008/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 12.165/3—1930. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930. évi augusztus hó 29-én megjelent számában «A munkásság és a munkanélküliség elleni akció» felirat alatt közzétett cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: «Csütörtökön délelőtt kétszáz munkanélkülit kardlappal oszlattak széjjel a Rákóczi téren.» «Csütörtökön délelőtt a téren időző munkások aktuális kérdésekről beszélgettek és a többi között szóba került közöttük a szeptember 1-i munkanélküli demonstráció is. A főkapitányság politikai főcsoportjának rengeteg pénzáldozat árán »megszervezett spiclihírszolgálatának egyik különítménye lelkendezve jelentette a főkapitányságnak, hogy a Rákóczi téren a munkanélküliek a szeptember 1-i fölvonulásról beszélgetnek. A főkapitányság intézkedésére azonnal egy szakasz rendőr érkezett egy felügyelő vezetésével a térre és anélkül, hogy egyetlen szóval felszólították volna az ott tartózkodó mintegy 200 munkást a távozásra, kardot rántottak és durva szitkokkal nekirohantak a munkásoknak. Gazemberek! Ki akartok menni az uccára? Majd adunk mi nektek szeptember 1-ét! Piszok kommunisták! Az ismert rendőri eréllyel történt oszlatás során a rendőrök egy kőmívesmunkást arculütöttek, egy jobb lábára béna munkást pedig összevertek. Egy munkásembert pedig, aki megjegyzést mert tenni arról a módszerről, amelyet a rendőrség jónak lát a munkanélküliekkel szemben alkalmazni, azonnal előállítottak a VIII. kerületi kapitányságra, ahol jegyzőkönyvet vettek fel az esetről és megindították ellene az eljárást. A rendőrség tehát megint fényes tanúbizonyságot szolgáltatott arról, hogy a munkanélküliség problémáját illetően valóban hivatása magaslatán áll.» Ezek a kitételek az 1921 : III. te. 6. $-ába ütköző sajtó útján elkövetett izgatás vétségének a jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem ne-