Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

16Ô Äz országgyűlés képviselőházának 1*7. T. Képviselőház! A házszabályok 53. §-ának (2.) bekezdése akként intézkedik, hogy az egyes bizottságok elnökei kötelesek az illető bizottságot ülésre összehivni, ha azt a bizottságnak legalább két tagja kívánja, de nem mondja ki azt, hogy az ilyen esetekben az elnök mennyi idő alatt tartozik az összehívás iránt intézkedni. Minthogy a házszabályok idevonatkozólag direkt rendelkezéseket nem tartalmaznak, per analogiam a házszabályok 188. §-ának (6) bekezdése volna alkalmazható s így javaslom, hogy méltóztassék a házszabályok 187. §-a alapján, mint elvi jelentőségű határozatott kimondani, hogy a fenti esetben a bizottság ülését a bizottság elnöke a hozzá intézett írott nyilatkozat átnyujtásának napjára következő négy nap valamelyikére köteles kitűzni. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy azt határozatként mondom ki. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Hunyady Ferenc képviselő úr a spanyolországi üldözések tárgyában napirendelőtti felszólalásra kért^ tőlem engedélyt. Az engedélyt a, képviselő úrnak megadtam s így gróf Hunyady Ferenc képviselő urat illeti a szó. Gr. Hunyady Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A lelkiismeret szabadsága a háború előtt egész Európában, sőt mondhatnám az egész művelt világon általánosan el volt ismerve és az ebből folyó vallásszabadságot is elvileg .mindenütt, gyakorlatilag pedig majdnem mindenütt szabadon lehetett érvényesíteni. Különösen az ú. n. szabadgondolkodók voltak azok, akik szinte féltékenységgel őrködtek afelett, hogy ez ellen a tantétel ellen sehol se köyettessék el semmiféle visszaélés. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) mert hiszen a maguk eredményének tekintették a lelkiismereti és vallásszabadságnak a kivívását. Mégis sajnálatos tény, hogy most a háború utáni évtizedben a külföldön ez, az azelőtt nem vitatott jogszabály több helyen megrendült és hogy éppen olyan államokban, amelyek saját magukról azt mondják, hogy a szabadgondolkodó tanok végső konzekvenciáit alkalmazzák, a vallásszabadságot többé nem úgy értelmezik, mint azelőtt. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Régen a vallásszabadság tétele az volt, hogy bárki tartozhat bármilyen valláshoz és azt szabadon gyakorolhatja, ha az az illető állam törvényeivel nincs egyenes összeütközésben. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ma azonban gyakorlatilag sok helyen úgy állunk, hogy az, aki nyugodtan és békességesen élni akar, aki világi szempontból a maga jövőjét meg akarja alapozni, sőt sajnos, némely helyen, ha egyáltalában élni akar, nem tartozhatik egy vallásfelekezethez sem, nem vallhatja magát vallásfelekezete hívének és nem vehet részt annak szertartásaiban. (Egy hang a jobboldalon: Elég szomorú.) Ez a vallásüldöző felfogás mindenfelé a szociális forradalmak következményeképen lépett fel. Azt hiszem azonban, hogy ma már egy bizonyos történelmi távlatból megállapíthatjuk,... (Buchinger Manó: A szociális forradalmakat pedig a grófok csinálják, — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a középen: A zsidók, a kommunisták! — Elnök csenget. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Patacsi Dénes: Ez a szabadgondolkozás! — Ivóródi Katona Jáülése 1932 február il-én, csütörtökön. nos: A zsidók csinálják a forradalmat! — Buchinger Manó: A kizsákmányoló grófok. -~ Esztergályos János: Pfuj! Milyen 1920-as évi hangok megint! Pfuj, szégyeljék magukat az urak. — Elnök folytonosan csenget. Esztergályos János: Pfuj szégyeljék magukat! Téglássy Béla: Maguk szégyeljék magukat! — Esztergályos János: Ezek orgoványi hangok! Pfuj! Elnök folytonosan csenget. — Esztergályos János: Az orgoványi és tolvajosi erdőihangok életrekeltek,) Elnök: Esztergályos képviselő úr ne személyeskedjen, hanem maradjon csendben. A képviselő urat a parlamenti illembe ütköző kifejezésért rendreutasítom. (Zaj.) Képviselő urak maradjanak csendben. Gr. Hunyady Ferenc: Hálával emlékezem meg arról, hogy zsidó vallású képviselőtársaim ebben a tüntetésben a mi oldalunkon vesznek részt. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Buchinger képviselőtársamnak pedig azt mondom, hogy méltóztassék visszaemlékezni arra az időre, amikor a kommunista forradalomnak érthető, de mindenképen elitélendő reakciójaképpen az önök elvtársai voltak üldöztetéseknek kitéve. Akkor bizony jól esett, ha külföldi intervenció történt s akkor Önök tapsoltak, ha a külföldi szolidaritás megszólalt mellettük. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy, amikor most saját hibájukon kívül, a mi hitsorsosaink és barátaink üldöztetéseknek vannak kitéve, (Ügy van! Ügy van!

r a jobb- és baloldalon.) nui ugyanennél az oknál fogva a nemzetközi szolidaritás hangját szólaltatjuk meg. (Buchinger Manó: Ez ellen semmi kifogásom. En csak az ellen szóltam. hogy ön nem akarja elismerni, hogy a szociális forradalmat az ön osztálya csinálta. — Téglássy Béla: Minek jött haza, nem hívta senki!) Elnök: Maradjanak csendben a képviselő urak; nincs ok az izgalomra. (Téglássy Béla: Maguk csinálták! — Pakots József: Ne magukozzon, kikérem magamnak! — Téglássy Béla: Ki van adva! — Pakots József: Tessék tisztességes hangot használni!) Képviselő urak, ne személyeskedjenek, maradjanak csendben és tartózkodjanak a közbeszólásoktól Gr. Hunyady Ferenc: Ez a vallásüldöző felfogás ugyan mindenfelé a szociális forradalmak nyomán szokott fellépni, de azt hiszem, bizonyos perspektíva távlatából megállapíthatjuk, hogy ez a szociális forradalom egyetlen államban sem vezetett sem a szegényebb néposztályok életstandardjának emelésére, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) .sem jogainak szaporítására, hanem kulturértékeket semmisített meg és lelkiekben súlyos destrukciót okozott. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) De nemcsak következményképpen jár az ilyen vallásüldözés a szociális forradalom után, hanem a szociális forradalom előőrsnek is a vallástalanságot szokta előreküldeni olyan államokban, amelyeknek rendszere ellen tör. Ha egyáltalában okunk van aggodalommal tekinteni a nagy, németbirodalom felé, akkor azért van, mert ott nemcsak a baloldalon, a Liga der Gottlosen kommunista izgatása folyik, hanem a szélsőbaloldalon is vannak elemek, amelyek bizonyos ábrándképek hajhászása közben megfeledkeznek a valláserkölcsi alapról (Ügy van! Ügy van! a jobbés a baloldalon.) és ha jobbról, balról egyaránt döngetik a társadalmi rend pilléreit, akkor aggodalommal kell tekinteni e felé az ál-