Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

140 .Az országgyűlés képviselőházának 4 a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény

t és gyanúsított képviselő személye között kétséges, mert a cikk a Szakszervezeti Tanácsnak 1930. évi augusztus hó 27-én megtartott szakszervezeti tanácsülésének lefolyásáról számol be, a cikkben foglaltak nem merítik ki a hivatkozott te. azon meghatározásának ismérveit, hogy a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt, különben is a cikkben tárgyalt főkapitányi rendeletet a belügyminiszter megváltoztatta és a munkásság felvonulását engedélyezte, a bizottság tehát zaklatás esetét látja fennforogni, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni % (Nem!) Ha senki szólni nena kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem?- (Igen!) A Ház elfogadta, ennélfogva Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik szintén Farkas István képviselő úr újabb 'mentelmi ügye. (írom. 42.) Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését t kérte, .mert a budapesti királyi büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a budapesti kir. ügyészség indítványára a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1930. évi szeptember hó 21-iki számában «Uj munkára —• előre!» feliratú cikk tartalma a büntető törvény 172. §-a második bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének ismérveit látszik feltüntetni. ' V

A kérdéses cikk egy hosszú vezércikk a Népszava politikai napilapban, amelynek egész tartalmát kifogásolja az ügyészség, különösen pedig a következőket (olvassa): «Ujat a többmunkának, a mélyebbre ágyazott és szélesebben hömpölygő munkának, a még magasabbrendű végső célunkat meg jobban megközelítő munkának értelmében. Minden pártgyűlés után azzal kell, pillanatnyi állomásozás után, újból nekiindulnunk, hogy megyünk tovább régi utunkon, amely visz előre új célok irányában éá visz közelebb végső célunk, az állam és a társadalom újjáalakítása felé. Elvtársak!» (Zaj,) Elnök: Csendet kérek! Nánássy Andor előadó: (tovább olvassa): «Bármely irányba vigyen is harcunk...» (Zaj.) Elnök: Farkas Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Nánássy Andor előadó: (tovább olvassa): «... bármely eszközökkel is küzdjünk, bármely fegyvereket forgassunk iis, egyet soha sem szabad elfelejtenünk, hogy harcunk osztályharc, amelyet a proletárság végső felszabadításáért vívunk, gazdasági kizsákmányoltságának és politikai elnyomottságának helyzetéből. A mi küzdelmünk nem egyszerű harc a nagyobb falat kenyérért, a jobb munkafeltételekért, a politikai helyzet t javulásáért. A mi küzdelmünknek világtörténelmi jelentősége van, mert azt ad neki hordozója: az egész világ proletársága, és azt ad neki végső célja: a világ megváltása az osztályuralom igájából.» «A nemzetközi szociáldemokrata pártmozgalom, amely a szó legideálisabb értelmében véve forradalmi jelentőségű, hatalmas, az egész 6. ülése 1932 február 5-én, pénteken. , világra kiterjedő, átfogó mozgalom: a mi mozgalmunkat is magában, foglalja és éppen úgy egy sorba állít minket sokkal előbbrehaladottabb szerencsésebb testvéreinkkel, mint a velünk egy vonalon szenvedő, bolsevista, fasiszta igán nyögő munkástársainkkal. Ez, ha nem is egysorsrajuttatás, de egysorba állítás, fölemelővé teszi számunkra a harcot^ és ami a fő, biztatóvá teszi a végső eredményt, illetve biztossá teszi egykor elkövetkezendő győzelmünket. Elvtársak! Ma a diktatúra komor sötétségében élünk...» «Mai küzdelmünk végtelenül szomorú és lehangoló volna, ha nem látnók és nem ösmernők a messze előttünk haladó más országok megtett útját és útközben vívott harcait. Kétségbe kellene esnünk a mi diktatúrás országunkra boruló vaksötét éjszaka fölött, ha nem tudnók, hogy körülöttünk olyan országok élnek és olyan országok proletárságával van egybefűzve harcunk és sorsunk, amelyet fölött régen ott ragyog már a politikai egyenjogúságnak, a politikai szabadjogoknak, a demokratikus berendezkedettségnek napsütése...» «Ez lesz a mi jövőnk és ez a jövő a jelen átkozott küzdelmeit magasztossá teszi részünkre, mert nemcsak azt láthatjuk belőle, hogy fenkölt, nemes célért harcolunk, hanem azt is, hogy ez a cél elérhető, mi több: elérése teljes bizonyossággál be is következik.» T. Ház! A cikk tovább is ilyen tartalmú. Mivel a királyi ügyészség és az illetékes bíróság az egész cikk tartalmát kifogásolta, — amint már az előbb jeleztem a cikk alá «A magyar .szociáldemokratapárt» van aláírva — az eljáró hatóság megkérdezte a szerkesztőséget, hogy ki a cikk írója s azt a feleletet^ kapta, hogy a cikk szerzőjét csak a bíróság előtt fogják megnevezni, ennek következtében tehát a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény s a gyanúsított képviselő személye között nem kétséges, mert a cikk egész tartalma kimeríti a fenthivathozott törvénycikkben foglalt osztályelleni izgatás bűntettének tényálladékait, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következikl Héjj Imre jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! A leghatározottabban tagadom, mintha ez a cikk a legkisebb mértékben is kimerítené az osztályelleni izgatás tényálladékát, mint ahogy^ ezt az ügyészség állítja és ahogy ezt az előadó úr igen gyönge megerőltetéssel próbálta bizonyítani. Ha ez a cikk osztályelleni izgatást tartalmaz, akkor el kell tiltani Magyarországon a szoeiáldemokratapárt működését, be kell zárni pártszervezeteinket, fel kell oszlatni a pártot és minket innen valamennyiünket ki kell hurcoltatni. Ez a közlemény a Népszava két oldalán megjelenő kiáltvány «A magyarországi szoeiáldemokratapárt» aláírással, egy országos pártgyűlés után jelent meg, amely országos pártgyűlésen a vidék és a főváros lakossága, a dolgozó nép mindem rétegének képviselői, adták- elő a maguk sérelmeit és panaszait és több napos tanácskozás eredményeként, amint ezt minden országos pártgyűlésünk után tenni