Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

134 -4.2 országgyűlés képviselőházának 4,6. ülése 1932 február 5-én, pénteken. mányzatot minden eszközzel megbuktassa? Melyik társadalmi réteg az, amely ezzel a kormányzattal és annak ténykedéseivel meg van elégedve?, Es kérdem, hogy olyan viszonyok között, mint amilyenek ma ebben az országban uralkodnak, lehet-e gyengébb kritikát gyakorolni, mint amilyen kritika ebben a mondatban kifejezésre^ jutott? Lehet-e ennél kevesebbet mondani, és lehet-e olyan ügyészség, amely, ha valóban pártatlanul fogja fel a imaga hivatását, ezért sajtópert indítson? Lehet-e parlament, amelynek mentelmi bizottsága a parlament tagját ilyen enyhe, ilyen tárgyilagos megállapításokért ki akarja szolgáltatni ügyészek haragjának, ügyészek bosszújának, ügyészek közönséges, léleknélküli bürokráciájának? De, t. Ház, még ennél is cifrább és furcsább r az, amit a harmadik cikkben kifogás tárgyává tettek. Ebben a harmadik cikkben az ügyész a következő két mondatot inkriminálta ( olvassa).\ «A hódmezővásárhelyi ipartestület nagygyűlése egyhangúlag elfogadta a Bethlenkormány vád alá helyezését célzó indítványt. — Nem adóemelésekre van szükség, hanem arra, hogy a magyar nép a demokrácia útjára lépjen, vegye birtokába ezt az országot, amelyet ma grófok és a bankok birtokolnak.» r Szóval t. Ház, a magyar népnek a demokrácia útjára lépve nem szabad az ország birtokba vevését megkísérelnie. Inkriminálandóbüntetendő cselekmény a magyar ügyész szerint az. ha demokratikus úton kívánja az országnak valamelyik társadalmi rétege, vagy valamely pártjaa hatalmat megszerezni. A Ház mai többségéből Összeült mentelmi bizottságnak és a bizottság előadójának felfogása szerint büntetendő cselekmény az, ha a nép a demokrácia útján óhajtja itt a hatalmat megszerezni. Kérdem én, t. Ház; mi büntetendő, mi kivetendő és mi inkriminálandó van abban, ha a nép alkotmányos módon, törvényes eszközökkel, a demokrácia útjára térve, — ahogy a cikk szószerint megállapítja — ezen az úton és ezen a módon kíván politikailag szervezkedni, ezen a módon kívánja a többséget megszerezni? Kérdem, szabad-e az üldöztetés, a bosszúállás terén elmenni odáig, hogy ilyen cikket inkrimináljanak, hogy képviselőt ki akarjanak szolgáltatni, amikor egy ilyen mondat, hogy a demokrácia útján, a demokrácia eszközével és segítségevei kívánjuk a többséget megszerezni. — ha bármi más állana ebben a cikkben — egymaga is megszabja és meghatározza a cikk tendenciáját, megmondja 69 meghatározza, hogy voltakép nem büntetendő és nem üldözendő úton óhajtják politikai érvényesüló,úket és óhajtják ezt az érvényesülést megszerezni. Kérdem a t. Háztól, hol van itt az osztály gyűlöletre való izgatás, kérdem, miben meríti ki az^ ilyen cikk t a büntetőtörvényköiiyv 172. §-ában megállapított és meghatározott osztály gyűlöletre való izgatást? Kérdem a t. Háztól, hogy valóban az a szándéka-e ennek a többségnek, ennek a parlamentnek, hogy az alkotmányba és alkotmányosságba vetett hitet teljesen ki akarja irtani a magyar népből? Kérdem, hogy valóban az erőszak imádatát akarják-e beleplántálni ennek az országnak a dolgozó népébe, anarchizmusra vagy politikai vendettára, vérbosszúra akarják-e nevelni akkor, amikor megtiltják, hogy egyetlen szót írjon cikkeiben, vagy mondjon gyűlésein? Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni! Buchinger Manó: Azonnal befejezem. Kérdem csak, bogy ha mi, szociáldemokraták, történetesen ezt a cikket, amelyért az előadó úr ki akarja adatni és ki akarja szolgáltatni a cikkírót, illetve a szerzőt, kinyomatjuk német, francia és angol nyelven, kiadjuk külföldön, terjesztjük, htadd lássa a nyugat, hadd lássa a világ, hogy mit nem szabad itt, mit inkriminálnak, mit tiltanak itt, miért üldöznek itt embereket, kérdem én akkor, kit lehet nemzetgyalázással illetni és vádolni: a szociáldemokrata pártot-e, vagy egy ilyen kormányzatot, egy ilyen r

parlamenti többséget, amely reakciós dühöngésében már nem ismer határt? Elnök: A képviselő úr a parlamenti többséget nemzetgyalázással^ vádolta mea;. ezért másodszor is rendreutasítom és figyelmeztetem, hogyha így folytatja, kénytelen leszek megvonni a szót. Buchinger Manó: Azt kívánom még csak megjegyezni, hogy legalább is a látszatot őrizzék meg, a törvényességnek, a pártatlanságnak, az objektivitásnak látszatát őrizzék meg és intsék le azt a túlbuzgóságot, amely az ilyen ügyészi megnyilatkozásban, az ilyen mentelmi bizottságban és annak előadójában is megnyilvánul, (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) lássák be, ihogy itt a legnyilvánvalóbb zaklatásról van szó és utasítsák el az előadó úr javaslatát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél! T. Ház! (Halljuk! Balljuk!) Javaslom, méltóztassanak elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát. Mi nem ítélkezünk az előttünk lévő ügyben, (Ügy van! Ügy van jobbfelől!) majd a bíróság ítélkezni fog. Örömmel hallom, Ihogy egy hasonló ügyben a győri törvényszék már felmentő ítéletet hozott. Majd! ebben az ügyben is a bíróság valószínűleg felmentő ítéletet fog hozni, (Esztergályos János: Nincs más dolga a Képviselőháznak?) amennyiben úgy fogja találni, hogy izgatás vétsége fenn nem forog. Az előttünk fekvő tényállás szerint azonban az izgatásra alapos gyanú van, ez a közlemény az izgatás tényálladékát kimeríteni látszik. Minthogy zaklatás esete fenn nem forog, javaslom, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Esztergályos János: Éhség! Tönkremiennek a kisemberek!) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t.. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva ez ügyből kiífolyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése ugyancsak Weltner Jakab képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 39.) Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 94301931. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mienitelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 11.226/10—1931. számú megkeresése szerint a budapesti kir. ügyészség indítványára ellene, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1931. évi szeptember hó 12. napjáról keltezett 210. számában «A szenvedő anyák és asszonyok a BetMen-kormány vád alá helyezését követelik» feliratú cikk tartalma az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző a magyar állam és a ma-