Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-46
Az országgyűlés képviselőházának Jp6 ebben én, mint szintén szegény, egy húron pendülök vele és^ igen jó társaságban vagvok. A sajtószabadságról azt mondotta Petőfi Sándor (Weltner Jakab: Pláne ne idézzen!), aki a sajtószabadságot «Talpra magyar»-jáva.l terémtette meg... (Weltner Jakab: Nem úgy gondolta Petőfi! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Az elnöki villanycsengő megszólal.) Méltóztas* ség egy picit tanulni tőle. (Esztergályos János: Mi lenne, ha márvány-Kossuth be tudna ide jönni, képviselő úr?) Azt mondotta Petőfi, akinek «Talpra magyar»-ja teremtette meg a szabad sajtót, tessék megtanulni, ha nem tetszett eddig tudni.,. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán. — Az elnöki villanycsengő megszólal. — Felkiáltások a baloldalon: Ne zavarják a saját szónokukat!) Elég, ha a túloldal zavar, azt kérem, hogy ne zavarjanak a saját t. barátaim. (Zaj.) A sajtószabadságról beszélnék, ha önök kegyesek lesznek meghallgatni, mert én kegyes " voltam önöket végighallgatni. (Esztergályos János: Ivadyról kegyeskedjék beszélni! — Dinnyés Lajos közbeszól.) Hála Istennek, velem együtt egészséges ember. (Malasits Géza: Spirituszba tették a saját miniszterüket! — Dinnyés Lajos: Mi van Ivádyval?) Azt mondotta Petőfi, hogy az olyan nép, amelynek nincs sajtószabadsága ... (Dinnyés Lajos közbeszól.) Elnök: Dinnyés képviselő urat figyelmeztetem, ne szóljon folytonosan közbe, különben kénytelen leszek a kérjvLselő úrral szemben szigorúbban eljárni. (Esztergályos János: Nem tudja kibírni, hogy spirituszba tették Ivádyt! — Derültség.) Jánossy Gábor: Méltóztassék megengedni, hogy beszédemet zavartalanul folytathassam, (Malasits Géza: Tessék! — Szeder Ferenc: De okosan!) Azt mondotta Petőfi a sajtószabadságról, hogy amely népnek bár a zsebei tömve volnának arannyal, ezüsttel, drágaságokkal, de nincs szabadsága, annak a népnek koldus a neve, ellenben az a nép, amely nyomorog, éhezik és rongyos, de sajtószabadságot élvez, az gazdag, mert a jövendőt bírja örökül. (Weltner Jakab: Itt koldus a nép és sajtószabadsága sincsen!) Ezenkívül azt mondotta Deák Ferenc és ezt ajánlom a sajtó valamennyi orgánumának a figyelmébe, a haza bölcsének az intelmét, hogy: hazudni pedig nem szabad. (Zaj a széUőbaloldálon.) Laboulaye azt mondotta, akinek «Paris Amerikában» című művét ajánlom elolvasásra figyelmükbe, hogy a sajtónak az igazságot szabad csak megírni, a sajtónak az igazságot meg kell írnia, de csak esrész igazságot szabad megírnia, nem pedig féligazságokat. (Weltner Jakab: Jól nézne ki, ha megírná a^ egész-igazságokat!) Ezeknek előrebocsátása után, araivei tartozom az egészségemnek, (Weltner Jakab: Még csak az kellene nekünk, hogy az egész-igazságot megírjuk!) méltóztassék megengedni, hogy reflektáljak az előttem felszólalt kénviselőtársaim kijelentéseire, akik méltóztattak a magyar bíróságot is bírálat tárgyává tenni. (Szeder Ferenc: Olvassa ön a Népszavát?) A magyar bíróság elfogulatlansága, (Szeder Ferenc: Látszik!) törvénvalkalmazáisi eljárása minden krít J kán felül áll és a magyar bíróság ellen a mentelmi jog védelme alatt itt elhangzó támadások a magyar bíróság elfogulatlanságát, hótisztaságát, a magyar bírói palást fedh eteti en ségét nem érinthetik. (Ügy van! a jobboldalon. — Szeder Ferenc: Minden robbantást a szociáldemokraták nyakába akarnak varrni! Matuska nem volt szociáldemokrata, tudják önök is!) Elnök: Csendet kérek. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 február 5-én, pénteken. 131 Jánossy Gábor: Előbb ki tetszett adni^ a mérgét, ne tessék most folytatni, mert megárt az egészségének. Elnök: Szeder képviselő urat figyelmeztetem, maradjon csendben, ne szóljon közbe, különben kénytelen leszek a képviselő úrral szemben indítványt tenni. Jánossy Gábor: T. Képviselőház! A mentelmi jog, amely a törvényhozás tagjainak cselekvési és szólásszabadságát biztosítja, igen nagy közjogi jelentőséggel bír, s természetes, hogy a mentelmi jognak, az immunitásnak:,^ a törvényhozói sérthetetlenségnek, inviolabilitásnak megőrzése pártkülönbség nélkül minden törvényhozónak becsületbeli kötelessége, mert ez egyiik legfontosabb lalkotmánybiztosíték; azonban a mentelmi "-'oggal csak élni szabad, de visszaélni a köz rovására, a közérdek rovására nem szabad és nem lehet. E tekintetben én, t. Képviselőház, — most kénytelen vagyok idegen szót használni — olyan radikális és szélsőséges felfogáson vagyok, hogyha valamit mondok, mint törvényhozó, ha valamit írok, mint közügyíró. — előbb használtam ezt a kifejezést, mint Hegedűs Lóránt t. barátom a közíró kifejezést használta — én nem bújnék a mentelmi jog védelme alá és se mint képviselő, se mint publicista, se mint közügyíró, se mint újságíró... (Esztergályos János: Az egységespárt köpenyege alá bújna!) — ehhez semmi köze az egységespártnak — mondom, sohasem bújnék a mentelmi jog köpenyege alá, hanem mindig nyugodt lelkiismerettel állnék a, bíróság elé, mert aki igazságot ír, aki a jog és törvény alapján áll, az nyugodt és felemelt^ fej jel mehet mentelmi jog nélkül is a magyar bíróság elé és azzal, ha valakinek mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslata alapján felfüggesztik, amely bizottság párttekintetekre való figyelem nélkül a mentelmi jog védelmében jár el, mindig a tárgyilagos igazság alapján, — mondom, ha bárkinek felfüggesztik közülünk a mentelmi jogát, az az igazság tudatában nyugodtan bízhatja a maga ügyét, és igazságát a független és elfogulatlan magyar bíróság döntése alá. (Weltner Jakab: Maga. sem hiszi!) Azt csak bízza rám a képviselő úr, hogy mit hiszek. Hogy mit hiszek, azt nem kérdeni sem öntől, sem senkitől a világon. (Szeder Ferenc: Mégsem hiszi! — Weltner Jakab: Emelje már poharát!) En nem szoktam a parlament épületében elhangzó^ útszéli alantas megjegyzésekre és közbeszólásokra válaszolni, mert ez nem kocsma, hanem a magyar közélet temploma, amelyben úgy kell megjelennünk, beszélnünk, cselekednünk, gondolkodnunk és éreznünk, mintha templomban volnánk és a magyarok Istenéhez imádkoznánk, már tudniillik azoknak, akiknek egyáltalában van Istenük. (Kuna P. András közbeszól.) Csendet kérek, t. képviselőtársam. (Derültség.) Méltóztassék megengedni, hogy még egy megjegyzést tegyek arra az agyonbírált gabonajegyre, mert én magyarul mondom a boletta szót is. (Esztergályos János: Szégyenül -- Buchinger Manó: Szegy enli a saját gyermekét!) Elnök: Kérem, képviselő urak, ne személyeskedjenek! Jánossy Gábor: Szégyelje a képviselő úr ezt a közbeszólását és ezt az inszinuációt. (Kuna P. András: Szegy éljék az urak!) Ne helyeselj! (Derültség.) Annakidején, amikor a termelés válsága nemcsak megkezdődött, hanem nyakig benne voltunk a termelés válságában, akkor mindenkinek ebben az országban, nemcsak a törvény18
