Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

Az országgyűlés képviselőházának £ü, ü lenben nem segített azokon, akik valójában segítségre szorultak volna: a szegény, egyszerű kisemtbereken és a törpebirtokosok sokezrein. Rámutattunk mi akkor arra a körülményre, hogy adópolitikánkban kell olyan lényeges átalakítást létrehoznunk, amely mentesíti a kisbirtokot a nagyon súlyos adófizetési kötelezettség alól és megszünteti azt a súlyos aránytalanságot, amely a nagybirtok, a nagyvagyon és a kisbirtok adója között fennáll. Mint segítséget ajánlottuk mi ezt, »em fogadták el, ragaszkodtak a boletta-rendszerhez, amelyet a Népszava cikke erőteljesen kifogásol és amelynek lélekharangját már az Önök oldaláról is meghúzták. Nincsen semmi értelme tehát, t. uraim, annak, hogy most amikor már sírba készülnek r fektetni r

SL bolettát, azért, mert a Népszava súlyos bírálattal illette a kormányzatnak ezt a működését, törvény^ elé citálják azokat, akik igazságosan, jogszerűen és szinte előxelátólag elmondották ezzel a kérdéssel kapcsolatban a véleményüket. Tudom, hogy Váry képviselőtársunk hivatalból minden ilyen ügynek védelmére kell, ő hivatalból maga elé rakja az aktákat, szedi sorra, rendre elő azokat és megteszi a javaslatait a mentelmi bizottság javaslata alapján. De most nem mint a mentelmi bizottság előadóját, hanem mint embert és mint képviselőt kérdem én Váry képviselőtársamat: igaza volt-e a Népszava cikkének, vagy nem volt igaza? (Farkas István: De mennyire! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igaza volt a Népszava cikkének, amikor ezeket megállapította a boletta kapcsán. (Kelemen Kornél: A bíróság dönti el!) Nem a bíróság. Miért kell ennek a bírósághoz kerülnie? (Farkas f István: Az ügyészség a miniszter fennhatósága alatt áll és utasításra jár el!) Most, amikor már a boletta után vagyunk, amikor látjuk annak teljes és tökéletes csődjét, én nem szeretnék senkinek sem alkalmat adni arra, hogy most a, boletta intézményéval kapcsolatban olyan véleményt mondhasson, amely szerint a Népszava által megállapított igazságok nem fedik a valóságot. Igenis fedik a valóságot, igenis sokkal súlyosabbakat mondottak szaktestületekben t a bolettával kapcsolatban, mint amiket a Népszava cikke megállapított éppen annak a társadalmi osztálynak érdekében, amelyet látszólag védeni akartak ezzel a boletta-rendszerrel. Mindezeknél az okoknál fogva tehát ismételten azt indítványozom, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben a Képviselőház ebből a mentelmi (megkereséséből kifolyólag Weltner Jakab képviselőtársunkat ne adja ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Farkas István! Farkas István: Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem a t. Házat, méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésnapon mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. (Kertész Miklós: Csak engedjék be holnap!) T. Ház! Legutóbbi ülésünkön Peyer Károly képviselő úr beszéde végén a házszabályok 193. §-ának második bekezdésébe ütköző nyilatkozatot tett. Peyer Károly képviselő urat nyilatkozatánajk megtételeért akkor nyomban rendreutasítottam. Minthogy később a gyorsírói feljegyzésekből arról győződtem meg, hogy az általam megtett rendreutasítás a nagy zaj miatt a gyorsírói feljegyzésekből kimaradt, ennélfogva intézkedni fogok aziránt, hogy a naplóKEPVISELQHÄZI tfAPLÓ. IV. ése 1932 február 4-én, csütörtökön. 115 bíráló bizottság a Ház .naplóját ilyen értelemben helyesbítse. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek -a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt mentelmi (bizottsági jelentések tárgyalása; 2. az egyes vármegyék területi változásáról szóló törvényjavaslat; 3. az igazságügyiminiszter úr jelentése Garai János budapesti lakos /által a Képviselőház sérelmére állítólag elkövetett 'becsületsértés vétségének megtorlása céljából a szükséges felhatalmazás^ megadása; 4. a számvizsgáló bizottság jelentése a» előző országgyűlés képviselőháza számvizsgáló bizottságának jelentése tárgyában; 5. az 1931/32. évi hivatalos statisztikai^ munkatervről a minszterelnök jelentésének tárgyalása és végül 6. a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Ház! Az elnök úr napirendi javaslatával szemben javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzessék ki Kéthly Anna és társai által a leszerelés kérdésében bejegyzett indítvány megokolása. (Zaj.) Két nappal ezelőtt nyitották meg Genfben azt a konferenciát, amely a fegyverkezés limitálásával és redukciójával foglalkozik. Minden emberséges embert megdöbbent az a tudat, hogy ez a konferencia nem a legkedvezőbb atmoszférában ült össze, mert a távol Keleten folyik az öldöklés, amely fogcsikorgatóan teszi gúny tárgyává a népszövetségi gondolatot. De ami még ennél is megdöbbentőbb mindnyájunk számára, ez az, hogy ez az öldöklés ott a távol Keleten, — mint ahogy Kertész Miklós képviselőtársunk az előbb egy mentelmi jog tárgyalásával kapcsolatosan imár rá is mutatott, — itt Európában is vér beborította a rossz lelkiismeret és a revans-gondolat őrültjének szemeit. Már számítgatják a térképeken a háborús fúriának lehető útjait és mindehhez veri a dobot a prostituált sajtó. A háttérben pedig a mások élete árán dicsőségre szomjazó militarizmus és a fegyvertgyártó iparok profitéhsége mozgatja a bábuk drótjait. Ebben a levegőben sokszorosan fontos az, hogy a konferenciára utazott delegátusok milyen utasítással fognak ott megjelenni. A magyar delegátusok elmentek errera konferenciára, de a közvélemény nincs tájékoztatva arról, milyen megbízatást vittek magukkal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Annak a diktátori elvnek alapján, ahogyan nálunk a belpolitikai kérdéseket intézik, ebben a kérdésben sem nem tájékoztatta, sem nem kérdezte meg a kormány a magyar közvéleményt. Igen, a külpolitika még sokkal inkább exkluzív úri mulatság nálunk, mint a belpolitikai ügyek (Büchler József : A grófok úri mulatsága! Más nem ember ebben az országban, csak az arisztokraták!) és így a kormány nem volt kíváncsi a közvéleményre sem a képviselők útján, sem pedig a parlamenten kívüli megnyilatkozások alakjában. A magyar delegáció elment (Büchler József: Kár arra költeni a pénzt!) és mi ebben a 16