Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

Az országgyűlés képviselőházának J+5. amely a nép érdekeit igazán szívén viseli ós olyan törvényalkotásokkal foglalkozik, me­lyek a nép érdekeit szolgálják, nem pedig azok ellen alkotja meg a törvényeket. Panamáknak egész soráról hallottunk. A legutóbbi időben valósággal az egész orszá­got elárasztja az a panamavád, amely főkép­pen a népjóléti minisztériummal kapcsolatban egyre erőteljesebben ütközik ki. Miért javasolja tehát ilyen körülmények között a mentelmi bizottság azt, hogy, a neve­zett képviselő urak mentelmi jogát a Képvi­selőház függessze fel? Szerintem, ha ezt a ha­tározatot meghozza a Képviselőház, akkor nem tesz egyebet, mint hogy az igazmondást teszi lehetetlenné, mert nem lehet megmondani a valóságot, hiszen a valóság kijelentése azzal a konzekvenciával jár, hogy politikailag Ül­dözik azt a képviselőt és bíróság elé citálják. vagyis nincs meg a képviselőnek az a lehető­sége, hogy parlamenten kívül is bírálatot gyakoroljon egyrészt a parlamentről magáról, másrészt a parlament működéséről és össze­tételéről. Ami a kijelentéseknek azít a részét illeti, amelyet Pakots .képviselő úr állítólag tett, hogy a templom kortestanya, erre azt kell mondanom, nem egyszer történt már meg, hogy igenis az egyház felhasználta a szószéket. arra, hogy onnan korteskedjék, hogy a szó­székre felvigye a politikát s a politikával együtt a gyűlölködést, az osztályok közötti gyűlölködést. Ennélfogva itt is, ha megtörtént ez a ki­jelentés, akkor nem történt egyéb, (Weltner Jakab: Minden vasárnap prédikálnak!) mint a valóság megmondása, de úgylátszik, Ma­gyarországon a valóságot megmondani nem szabad, mert azt, aki megmondja, üldözik, a mentelmi bizottság javaslata szerint kiszolgál­tatják a bíróságnak, vagyis politikai üldözés­ben részesítik. Igenis állítom, hogy a templo­mot nagyon gyakran kortestanyának használ­ják fel és az Isten szolgája... (Egy hang a középen; Honnét tudja'? Maga nem is jár templomba! — Weltner Jakab: Rádión közve­títik!) Nagyon jól tudom, mert hallgatom azo­kat a beszédeket, amelyek a rádió útján min­den ember füléhez eljutnak és ezekből a beszé­dekből igenis meg lehet állapítani, hogy a pa­pok a templomot, a szószéket kortestanyává teszik meg, felviszik a szószékre a politikát és amikor ezt valaki megmondja, akkor azt poli­tikai üldözésben részesítik. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassék általánosítani; mégsem lehet lelké­szekről ilyen általános feltevés alapján ilyet állítani. (Jánossy Gábor: Nem lehet általáno­sítani! — Weltner Jakab: Minden vasárnap hallgathatja rádión! — Jánossy Gábor: Én nem rádión hallgatom, hanem elmegyek a templomba! — Weltner Jakab: Jól teszi, ma­gának kell az! — Buchinger Manó: Ha temp­lomba jár, akkor pláne nem tagadhatja le! — Jánossy Gábor: Én ósdi ember vagyok: templomba járok! — Weltner Jakab: Stimmt! — Buchinger Manó: Ha nem mondja, akkor is tudjuk! — Weltner Jakab: Sokkal öregebb a koránál!) Csendet kérek, képviselő urak. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Ezek sze­rint a mentelmi bizottság javaslata azt jelenti, hogy a szólásszabadságot béklyóba verik és hogy az igazságot ebben az országban meg­mondani nem szabad, mert ha ez megtörténik, akkor a mentelmi bizottság javaslata alapján a legmesszebbmenő politikai üldözésben ré­szesítik azt a képviselőt, aki ezt az állítást ése 1932 február J+-én, csütörtökön. 103 tette. (Jánossy Gábor: Igazmondásért senkit sem üldöznek!) Itt van a tényállás. Hát nem igaz az, hogy ezek a dolgok megtörténtek? (Farkas István: Itt a Házban is« üldözik az embereket az igazmondásért, hát még kint! — Weltner Jakab; Csak az áíszenteskedők bün­tetlenek! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassanak folytonosan közbeszólni! Kabók Lajos: Nincs tény, amelynek valódi­ságát jobban lehetne bizonyítani, mint éppen a jelentésben foglalt állítólagos kijelentések va­lódiságát. Ha tehát ez így van, akkor igenis teljes joggal állithatom azt, hogy nálunk Ma­gyarországon igazat mondani nem szabad, mert — mint a példa mutatja — betörik érte az ember fejét. (Jánossy Gáoor: Hazudni nem szabad: Deák Ferenc mondta!) Mint ahogy a jelentés szerint is most képviselőtársaim mentelmi jogának felfüggesztésére tesz javas­latot a mentelmi bizottság. Én tisztelettel azt kérem a Képviselőháztól, hogy mégis csak helyezkedjék arra az állás­pontra, hogy ily módon az igazmondást lehe tétlenné tenni nem szabad, mert ha ilyen dol­gok történnek az országban, akkor el kell tűrni azt az igazmondást, amely ezeket a tényeket megállapítja, s éppen ezért nem szabad olyan súlyos büntetésben, olyan politikai üldözésben részesíteni az illetőket. Ennélfogva tisztelettel arra kérem a Kép­viselőházat, hogy a mentelmi bizottság javas­latát ne fogadja el, vagyis Propper Sándor és Pakots József képviselő urak mentelmi jogát ne függessze fél. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bezárom, és a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottságnak azon javaslatát, hogy a Ház Propper Sándor és Pakots József képviselő urak mentelmi jogiát ezen ügyben függessze fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akit a men­telmi bizottság javaslatát elfogadják, szíves­kedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát Propper Sándor és Pakots Jó­zsef képviselő urak mentelmi jogát ezen üst­ből kifolyólag felfüggesztette. (Kabók Lajos: Nem háborog a lelkiismeretük? — (Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentésé­nek tárgyalása rágalmazás vétségével gyanú­sított Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 24.) Az előadó urat. illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7738/1931. f. ü. szám alatt Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető járásbíróság B. III. 9288/34—1928. számú megkeresése szerint ellene, Latinak Jenő feljelentésére büntető eljárást indított, mivel nevezett képviselő Budapesten, 1928. évi január hó 18-án más előtt azt állította róla, hogy: «Te voltál az, áki ia baloldalt há­romszor elárultad — igenis háromszor elárul­tad és pedig: 1. akkor, amikor a komáromi vá­lasztásnál az ellenzék közös jelöltjét, Benicziky Ödönt hátbatámadtad és ezáltal megakadályoz­tad, hogy ímegválasztassék; 2. ugyanezt tetted Debrecenben Györki Imrével; 3. most pedig be­léptél a Bipka-pártba. En szegény ember va­gyok és nem is kapok a Máv.-tól úgy, mint te másfélmilliárdos megrendelést; elárultad a bal­oldalt Debrecenben, Komáromban és a főváros-

Next

/
Oldalképek
Tartalom