Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-45
1Ö2 Az országgyűlés képviselőházának l h 5, Ha ezt Propper képviselő úr egy népgyűlésen mondotta, akkor sem követett el sem nemzetgyalázást, sem pedig a magyar állam megbecsülése ellen nem vétett, mert olyan tényeket állított, amilyeneket itt a Házban egészen különféle pártállású képviselőktől igen sokszor hallottunk. De ettől eltekintve, már csak azért sem ajánlom ennek a képviselőnek a kiadását, mert azon a gyűlésen, amelyen ők beszéltek, a helyiség kicsisége folytán annyira összetorlódott a közönség, hogy ott nyugodt tárgyalásról szó sem lehetett. Olyan zaj és lárma volt abban a helyiségben, hogy az emberek egymás szavát sem értették meg, úgyhogy az előadó is csak nagy nehezen tudott szavainak érvényt szerezni. Gyorsíró nem volt jelen, hanem a rendőrtisztviselő .saját feljegyzései alapján tette meg jelentését. Mármost valószínű, sőt egészen bizonyos, hogy abban a zajban, amely abban a helyiségben volt, a rendőrtisztviselő nem hallotta jól, hogy mit mondott a képviselő. Hallott valamit a panamákról, hallott valamit arról 'beszélni, hogy panamákban fuldoklik ez vagy amaz, de az összefüggést nem találta meg. Leírta és abból a körülbelül ötnegyedórás ib eszedből egyes kiszakított mondatokat tett azután feljelentés tárgyává. Ha bármelyik képviselőnek egy-egy gyűlésen elmondott beszédeit analizáljuk, akkor még a legszelídebb kormánypárti képviselőnek beszédeiben is találunk olyat, ami az összefüggésből, az egészből kiragadva alkalmas arra, hogy annak alapján hűn vádi eljárást indítsunk ellene. Ebben az esetben ugyanaz történt. Egyórás beszédből a rendőrtisztviselő kiragadott egészen önkényesen az összefüggésből egy-két mondatot, azután azt az egy-két mondatot tette feljelentés tárgyává, amit, jelzem, nem is hallhatott az ott lévő zaj miatt. Ez szolgáltatott okot arra, hogy a képviselőt adjuk ki a bíróságnak és olyan körülmények közé hozzuk, hogy bizonyítani se tudja igazát. Még -ennél is nehezebb elhinni, hogy Pakot'S Jórsef képviselő úr azt állította volna, hogy Magyarországon a kereszt furkósbot lett, a templom pedig kortestanya. Lehet, hogy ezt mondotta, hiszen én is mondottam már, hogy nein szabad tűrni, hogy a kereszt furkósbot legyen és a templomból kortestanyát csináljanak, amint számtalanszor tapasztaltuk az elmúlt 12 év alatt, hogy igenis a keresztből furkósbot lett, templomból pedig kortestanya. Lehet tehát, hogy Pakots József képviselő úr ilyesvalamit mondottezen a gyűlésen, de ahogy én Pakots József képviselő urat ismerem és ahugy, azt hiszem, a Ház minden tagja ismeri, ő sokkal fejlettebb ízlésű ember, sokkal nagyobb a műveltsége, semhogy ilyen egészen alpári kijelentést tegyen, hogy a kereszt furkósbot lett is a templom kortestanya. Ilyen általános kijelentéseket fegyelmezett szónok nem tesz és ilyet feltételezni sem lehet Pakots «József képviselő úrról. T. Képviselőház! Annál is inkább fenntartom javaslatomat, hogy az előadó úr javaslatával szemben ezt a képviselőt ne szolgáltassuk ki, mert isinerem a népgyűlések egész technikáját, hiszen magam is rengeteg népgyűlésen veszek részt. Egy időben belügyminiszteri rendelőt jelent meg arról, hogy a népgyűléseken hites gyorsíróknak kell jelen lenniök, mert 'tgyes törvényszéki tárgyalásokon bebizonyult, hogy a rendőrség egyoldalú bemondása alapján bíró elé állították a szónokot és a bíróság ülése 1932 február' U-én, csütörtökön. a tanuk egymással ellenkező vallomása következtében kénytelen volt a vádlottat felmenteni. Egy ideig meg is történt, hogy a gyorsírók eljöttek a népgyűlésekre, ott helyet foglaltak és leírták azt, amit az előadó mondott; és mindazokról a gyűlésekről, amelyeken gyorsíró volt jelen, egyetlenegy feljelentés sem érkezett a bíróságokhoz és pedig azért nem, mert a gyorsíró mégis a beszédet összefüggésszerűen írja le. Ott azonban, ahol egy nagy gyűlésen megjelenik, mondjuk egy rendőrkapitány, megjelenik egy fiatal rendőrfogalmazó, ez a rendőrtisztviselő addig, amíg a szónok általánosságban beszél és olyat nem mond, ami az ő fülét érzékenyen érinti, oda sem hederít, amint azonban a szónok a többi elmondottakkal összefüggésben egy keményebb szót mond, azt azonnal feljegyzi. Azután megint megy a vita tovább. Egyórás beszédből, az egész beszéd összefüggéséből kiragadni egypár mondatot, és ennek alapján valakit bíróság elé állítani, ez szerintem politikai üldözés. Ilyen politikai üldözéshez a Ház ne adja oda magát. Ezen a gyűlésen nem lehet tisztán megállapítani, hogy a képviselők mit mondottak. En ismervén ezeket a képviselő urakat, merem állítani, hogy ezt ilyen összefüggéstelenül nem is mondották, nem is mondhatták, mert fegyelmezett szónok ilyet nem mond. Itt tisztán a rendőrség önkényes feljegyzéseivel állunk szemben^ ez pedig nem lehet ok arra, hogy képviselőt bíróság elé állítsanak. Éppen ennél az oknál fogva az előadó javaslatával szemben javaslom, hogy a Ház se Propper Sándor, se Pakots József képviselő urakat ne adja ki. (Helyeslés a szélsőbáloldalon,) Elnök: Kíván valaki szólni? (Kabók Lajos szólásra jelentkezik.) Kabók képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Ami a beszédeknek a mentelmi bizottság jelentésében foglalt ú. n. inkriminált részét illeti, ha felteszem azt, hogy tényleg elmondották ezt nevezett képviselőtársaim, akkor is azt kell mondanom, hogy ők nem tettek olyan kijelentést, amely alkalmul szolgálhatna arra, hogy a Képviselőház mentelmi jogukat felfüggessze. Mert ha képviselők mentelmi jogát ilyesmiért is felfüggesztik, ebből kétséget kizáróan az ütközik ki, hogy itt politikai üldözésről van szó. Mert mi van ebben a jelentésben 1 ? (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon. Kabók Lajos: A jelentésben az van, hogy Propper Sándor azt állította, hogy (olvassa): «Gerinces parlamentre van szükség, amelyben nem ülnek kinevezett szolgabírák és főispánok és nem ülhetnek olyanok, akik fuldokolnak t a panamákban.» Ebben az állításban a valóság megtalálható, mert ebben a parlamentben igenis ülnek szolgabírák, igenis ülnek főispánok. (Meskó Zoltán: Volt szolgabírák és volt főispánok! Most már csak képviselők! Isten ments, hogy aktív szolgabírák üljenek itt mellettünk! — Esztergályos János: Ha rajtuk múlnék, akkor maradnának szolgabírák is és képviselők is! — Zaj.) Teljesen felesleges annak magyarázata, hogy mit jelent az, ha egy képviselő azelőtt főszolgabíró vagy főispán volt. A dolog lényege az, hogy igenis sokszor tapasztalhattuk, hogy ennek a parlamentnek nincs gerince és tényleg szüksége, van ennek az országnak olyan gerinces parlamentre,
