Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-30

Az országgyűlés képviselőházának 30. ugyan beígérnek, de amelyről tudjuk, hogy éppen úgy, nem fog (bekövetkezni, mint ahogy nem következett he eddig sem egyetlen egy at­rocitás alkalmával sem. (Peyer Károly: Kér­dés, hogy Magasházyt letartóztatják-e, vagy nem? Meg Shvoy tábornokot! — Maíasits Géza: Dehogy tartóztatják le! — vitéz Kenyeres Já­nos^ Mit csinált Magasházy? Becsületes, tisz­tességes ember! — Maíasits Géza: Kérdezzék meg Vannayt, megmondja! — Jánossy Gábor: Tisztességes embert senkit sem tartóztattak le! — Peyer Károly: Egyelőre csak kihallgatták! Miért kell a Margit-kőrútra vinni a polgári foglyokat? Mi jogon? Perrendellenes dolog! — Jánossy Gábor: Talán szabadon eregessék Őket? — Peyer Károly: Nem, de ott van a gyűj­tőfogház ezek számára! — Maíasits Géza: Hol­napután kinn sétálnak! — Gál Jenő: Az a kér­dés, mennyi napidíjat kapnak!) Ugyanazt a jelenséget észleljük ennél a bűncselekménynél is, amelyet a legutóbbi tizenkét év alatt tör­tént hasonló bűncselekményeknél mindenkor láttunk: először nagy robajjal megindul az ak­ció, majd néhány nap után kezdődik az eltus­solás, vagy a kibontakozás munkája. így lát­tuk ezt a lefolyt tizenkét esztendő alatt min­den bűncselekménynél. (Fábián Béla: Hazafias felbuzdulás!) Emlékeztetem a t. Házat arra, hogy amikor a frankhamisítás kipattant, akkor az első pillanatban nagy volt az ijedtség, a következő napokban azonban az akkori kor­mány belügyminisztere, Rakovszky, összeült a tettesekkel, hogy a kibontakozás módozatait valahogy megbeszéljék. (Rubinek István: Ez nem igaz!) Semmi kétségem nincs, ho^y most is meg fogják tárgyalni a kibontakozás mód­szereit és csak néhány odadobott emberen próbálja majd végrehajtani az államhatalom a maga büntetéseit, anélkül azonban, hogy a tu­tajdonképeni megtorlás bekövetkeznél. Elnök: Képviselő úr, én ebben a kérdésben Pakots József képviselő úrnak adtam napirend előtti felszólalásra engedélyt. A képviselő úr­nak nem adtam; a képviselő úr nem is kért. A képviselő úr a tárgyhoz iratkozott fel, tessék a tárgyhoz beszélni. (Farkas István: Arról be­szél! — Malasics Géza: Hozzátartozik! — Peyer Károly: Az ország hitelének rontása! — Er­délyi Aladár: De fáj egyszerre! Ez a dolog nem tartozik a napirendhez, mert amidőn ezt a tárgyat először napirendre tűztük, ennek a dolognak még híre sem volt! Tessék folytatni! (Erdélyi Aladár: De sokszor reklamáltuk mi ezt! — Büchler József: A rendszer oszlopai vol­tak!) Büchler képviselő úr, maradjon csend­ben ! Györki Imre: Napirenden a kormány je­lentése szerepel és a kormány jelentésével kap­csolatos kritikámhoz és az ebből levonandó konzekvenciákhoz feltétlenül hozzátartozik az is, hogy a helyzet jellemzéséül erről néhány szó­^ a] megemlékezzem. Láttuk azt is, t. Képviselőház, hogy akik a frankhamisításban részt vettek, azok miár mind visszakerültek állásaikba, azok már mind ál­lami dotációt élveznek. Wiiidischgraetz herceg­nek pedig megvették az erdejét, hogy így sza­nálják. (Erdélyi Aladár: Ki pártolja mégis Windischgraetz herceget?) Önök pártolják, t. képviselőtársam. (Erdélyi Aladár: Azt ugyau megköszöni, ahogy mi pártoljuk!) Vázsonyi Vilmos egyik merénylője gazdasági tiszt lett, (Zaj a .jobboldalon, — Fábián Béla: Akkor leta­gadták, amikor én interpelláltam!) a másik merénylője útbiztos lett, a harmadik nemzeti ülése 1931 december 1-én, kedden. 69 hőst pedig leventeoktatóvá tették meg, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert a le­venteoktatást nem tudják másképpen... Elnök: A képviselő urat újra figyelmezte­tem, hogy térjen a tárgyra, mert különben meg fogom a képviselő úrtól a szót vonni. (Helyes­lés a jobboldalon.— Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Friedrich István: Mi fogunk ezzel a svindlivel foglalkozni.) Friedrich István képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! (Zaj a szélső­baloldalon.) Csendet kérek! (Büchler József: Bizalom kérdése az egész és joga van a szónok­nak arról beszélni, amiről akar!) Büchler kép­viselő úrnak pedig nincs joga most semmiről sem beszélni-! (Peyer Károly: Benne van a létszám, a leventeköltség és a naplopók! Erről lehet be­szélni!) Peyer képviselő urat kérem, őrizze meg higgadtságát. (Peyer Károly: Az elnök pedig a pártatlanságát őrizze meg. A szónokok itt a királykérdésről és mindenről beszéltek a je­lentéssel kapcsolatban. Minden idetartozik, ami ehhez a bukott, korrupt rendszerhez tarto­zik!) Peyer képviselő urat rendreutasítom és újra figyelmeztetem, méltóztassék nyugodtsá­gát megőrizni. (Zaj balfelől.) Kérem a képvi­selő urakat, hagyják a szónokot beszélni; eddig nem én vontam meg a szót tőle, hanem a kép­viselő urak. (Peyer Károly: Remélem nem is fogja megvonni! — Friedrich István: Ezek vol­tak mindig a legmegbízhatóbb elemek! — Foly­tonos" zaj balfelől.) Kérem a képviselő ura­kat, méltóztassanak csendben maradni, a szónoknak csak pár percnyi ideje van, hagy­ják beszélni! (Peyer Károly: Addig az elnök legyen türelemmel! — Propper Sándor: Ne töltse ki az időt az elnök!) Csendet kérek! Györki Imre: T. Képviselőház! Lehet-e hinni olyan rendszerben, mint a mai, amely megtűri azt, hogy a Somogyinak és Bacsónak gyilkosai most is állami szolgálatban legyenek s az egyik a katonaságnál, a másik a csendőr­ségnél teljesítsen szolgálatot? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások a jobboldalon.) Lehet-e hinni olyan rendszernek a rendteremtésében, amely a múlt eiMus idején behozott ide ebbe a Házba törvényhozónak egy harminckétszeres gyilkost és nem volt senki, aki ezt az urat ebből a Házból eltávolította volna. Elnök: A képviselő urat ezért a kijelenté­séért rendreutasítom. (Helyeslés" a jobboldalon. — Egy hang balfelől: Nem is jött be!) Györki Imre: • Önöknek, t. tulsóoldal és t. kormány, nincs erkölcsi jogosultságuk arra, hogy ezek felett ítéletet és bírálatot mondhas­sanak. (Derültség és zaj jobbfelől. — Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért a kijelenté­séért rendreutasítom. Ha a képviselő úr még egy sértést használ, kénytelen leszek a men­telmi bizottság elé utasítani. (Helyeslés jobb­felől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Györki Imre: Ezeknek az állítólagos despe­rádóknak, akik most a margitkörúti fogházban vannak ... (Erdélyi Aladár: Csak állítólagos! — Farkas István: Igen! Az önök barátai! — Elénk ellenmondások jobbfelől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: ... ezeknek köszönhetik önök és a kormányuk a hatalmat, (Ügy van! a szélső­baloldalon.) ezek kísérték önöket és kormányu­kat és a letűnt, kormány tagjait a diadalmas szegedi úttól Siófokon keresztül egészen Buda­pestig. (Ügy van! Ügy van! — Ta,ps a szélsőbal-, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom