Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-39
Az országgyűlés képviselőházának 39 a szélsőbaloldalon.) Természetes, hogy ez a puccs előttünk, a belügyminiszter úr előtt és előttem, ném volt máról holnapra felfedezett valami, mi igenis tudtuk, hogy hónapok óta készülnek arra, nagyon jól tudtuk, mi a szándékuk, és mi hagytuk őket dolgozni, mert tudni akartuk, kik azok, akik rendezik ezeket a dolgokat, mert nem képzeltük el, hogy kisembereknek jusson az eszébe, hogy az államhatalmat átvegyék. (Zaj.) Én a magam részéről ezt válaszolom, de mielőtt felszólalásomat befejezném, még megjegyzem, hogy nem vagyok titkos társaság tagja. Megjegyzem, hogy senki titkos társaságnak nem is lehet tagja, aki a hadsereg tagja, mert hiszen benne van esküjében, hogy semmiféle titkos társaságnak nem lehet tagja. (Büchler József: Ezért van közünk a dologhoz. — Egy hang balfelől: A régiben van benne!) A mostaniban is benne van. A szolgálati szabályzat első része változatlan. Ennek következtében csak azt mondom, hogy ez az ügy, úgy a polgári, mint ,a katonai bíróság előtt van. Nines titkolni valónk ebben a jkérdésben Schill tábornok halálának körülményei körül sem, aki egy rangjának megfelelő cellában volt elhelyezve és aki, ahogy én tájékozva vagyok, nagyon is nyugodtan viselte el sorsát mindaddig, amíg hivatalosan nem tudatták vele, hogy letartóztatása végleges. Azt mondják, hogy itt valami titkos levélről van szó. Bejelenthetem, hogy Schill tábornok úrnak egyik ruhadarabjában találtak egy levelet. Nem vagyok pontosan tájékozva, feljegyzés volt-e az vagy levél, amelyben ő leírja cselekményének indokát és tudatja családjával, hogy kit tart annak, aki őt erre a tévútra vezette. (Halljuk! Halljuk!) Ö meg is nevezi Tóth vívómestert, aki nézetem szerint anélkül, hogy prejudikálnék, ennek az egész szervezkedésnek Spiritus rector-a. Ez a Tóth vívómester volt az, aki Schill tábornok úrral egy kadetiskolába járt annak idején é& aki külfödi összeköttetéseire hivatkozva — nemcsak janán, de más Összeköttetéseire hivatkozva (Farkas István: Hitlerre is hivatkozva!) — úgy állította be az egész kérdést, hogy Magyarország sorsa függ attól, hogy a cselekvés mezejére lépjen ez a kis összeesküvő társaság. Sajnos, ezek a naiv, — részben fantaszta, részben naiv — emberek magyarán mondva bedőltek. De mondom, az egész ügy úgy a katonai, mint a polgári bíróság előtt van. Ennek az ügynek lezárása nem reám, mint miniszterre tartozik, hanem^ a bíróságra a független magyar bíróságra és a katonai bíróságra és éppen ezért, mert nem tartom magamat illetékesnek — és ezt hangsúlyozom — ebben az ügyben részletfelvilágosításokat adni, különösen olyan vonatkozásban, amely az ügv menetét quasi befolyásolhatná (Élénk helyeslés a jobboldalon-), méltóztassék ezt a rövidre szabott válaszomat tudomásulvenni abban az elgondolásban, hogy igenis, úgy a magyar független bíróság, mint a katonai bíróság .tudni foerja kötelességét. (Élénk helyeslés és trips a jobboldalon. — Vázsonyi János; A Kovács Testvérek és Dőhmel-ügy aktáit is elő kell venni, mert ezek az ügyek is összefüggnek ezzel! — (Zaj.) Elnök: Az interpelláció képviselő urat a viszopválasz joga megireti! Györki Imre: T. Ház! Már interpellációm megindokolásánál hangoztattam azt, hogy nem akarok olyan részletekre térni, amelyek bírói ülése 1931 december 16-án, szerdán, 485 megítélés tárgyát képezik, tehát helytelen volt a t. honvédelmi miniszter úrnak interpellációmra adott válaszának végső megállapítása, hogy azért burkolódzik megint homályba, mert a független magyar bíróság kezébe van letéve az ügy, tehát további nyilatkozatot ebben az ügyben nem ad. Azok a kérdések, amelyeket én feltettem, csak olyan kérdések voltak, amelyeknek semmi közük nincs a bírói megítéléshez, ezekre tehát nyugodtan felelhetett volna a t. miniszter úr és nyugodtan adhatta volna meg a szükséges felvilágosításokat. De a legszomorúbb és legsúlyosabb a honvédelmi miniszter úrnak az a megállapítása, hogy ők hónapok óta tudtak arról, hogy ilyen puccs készült (Felkiáltások a jobboldalon: Miért szomorú ez?) és hónapok óta figyelték ezeket az eseményeket. Ezzel kapcsolatosan beszédének utolsó mondatában azt mondotta: fáj, hogy ezek a fantaszta^ és naiv emberek bedőltek ilyen dolognak. Hát micsoda lelkiismeretlenség kell ahhoz, tudják, hogy hónapok óta folyik egy ilyen puccsra való összeesküvés és mégis hagyják, hogy ezek a fantaszta és naiv emberek belerohanjanak vesztükbe és a halálba menjenek, mint ahogyan az ennek a szerencsétlen tábornoknak esete igazolja. Ha igaz az, hogy csak arról van szó, amit a honvédelmi miniszter úr nekünk bead, micsoda lelkiismeretlenség kell ehhez 1 ? Hát hol vagyunk? Most igazolódik be a honvédelmi miniszter úr nyilatkozatából az, amit mi évek óta hangoztatunk ezekről a padokról, hogy a kommunista vagy baloldali ilyen különféle puccsterveket mesterségesen tenyésztette ki az államrendőrség politikai akciója (Úgy van! tlgy van! a szélsőbaloldalon), mert beleékelődött a különféle emberekkel a kitenyésztett puccsba, azsanprovokatőrökkel duzzasztotta, majd amikor hatalmi szempontból szükség volt annak leleplezésére, jött a leleplezés és ezeket az embereket hosszú és kínos szenvedéseknek tették ki. Elnök: A képviselő úr az államrendőrséget azzal gyanúsítja meg, hogy kötelességét megszegte és törvényellenesen járt el. Ezért rendreutasítom. Györki Imre: Dehogy beszéltem én erről, t. elnök úr! (Kabók Lajos: Puccsokat csinálnak mesterségesen!) Naivitás feltételezni azt, hogy én erről beszéltem. Elnök: Ezért a sértő kifejezéséért most másodszor is rendreutasítom a képviselő urat és figyelmeztetem, hogy amikor én sértő kifejezéséért rendreutasítottam, elnöki jogkörömben jártam el. Györki Imre: Ismétlem, roppant szomorú államhatalmi szempontból és erkölcsi korlátok közé nem szorítható az a gesztus, amelyet itt látunk a honvédelmi miniszter úr részérói, aki azt mondja, tudtak róla és mégis hagyták kitervelni és kitermelni ezt az összeesküvést, hogy megtudják, kik állottak annak hátamögött. Hát a lelkiismerete nem szólalt meg a miniszter úrnak bajtársaival szembeni ilyen eljárás ellen? (Felkiáltások jobbfelől: Figyelmeztette!) Kellő időben kellett volna a szükséges intézkedéseket megtenni, (Felkiáltások jobbfelől és középen: Kellő időben megtették!) nem pedig odáig hagyni menni a dolgot, mint ahogyan történt, (Felkiáltások jobbfelől: Kellő 'időben intézkedtek!) hogy a letartóztatást követő napra volt tervezve, hogy kirobban a puccs és elfogják a kormány tagjait, elfognak jobboldali és baloldali embereket. Még szomorúbb az a megállapítás, amelyet
