Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

222 Az országgyűlés képviselőházának $ dásban, az ország pénzügyi gazdálkodásában is főelvnek azt kell felállítanunk, hogy kiadásainkat ^ a jövedelmekhez mérjük és azon túl ne menjünk. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tíz évig az ellenkezője történt!) -Természetes, hogy a csökkentést érvényesítő ezek az intézkedések igen kellemetlen, igen keserves, súlyos áldozatokat rónak az ország lakosságára. Másképpen ez el sem volna képzelhető. (Propper Sándor: Szép sintérmunka volt!) Mindazokat az intézkedéseket* amelyeket ebből a célból tettünk, nagyon érthetően és nagyon könnyen kritika tárgyává tehetik nemcsak a Ház túlsó oldalán ellenzéki szempontból, de bármelyik oldalon is. Hiszen ha egyes intézkedéseket külön kiragadunk és azoknak kihatását külön mérlegeljük; úgy mindegyiknél annak hátrányait, sőt az általa okozott károkat nagyon könnyű kidomborítani, mert ilyenek tényleg vannak. (Propper Sándor: Csak a dolgozókat nyomorították meg! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől és a középen.) A kormány azonban kénytelen a komplexumot a maga egészében nézni és az a meggyőződése, és pedig szilárd meggyőződése és eltökélt szándéka, hogy itt az inflációt minden áron el kell kerülni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mert semmiféle áldozat nem olyan nagy, amit az egyesektől ezen különböző intézkedések kívánnak, (Propper Sándor: Áldozzanak egyszer a magukéból! — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: Áldozzanak a sajátjukból! — Zaj. — Halíuk! Halljuk! jobbfelől és a középen.) mint amilyen nagy volna azon áldozat és azon károsodás az ország egyetemére és ennélfogva. minden egyes polgárára, (Ügy van! Ügy van! — Propper Sándor: A dolgozó rétegekre!) ha itt meginogna a pénzünk értéke és rácsúsznánk arra a lejtőre, az inflációs leitőre. ahol azután hogy hol volna a megállás (Ügy van! Ügy van!) és mi maradna az országnak és egyeseknek javából, vagyonából, ezt megmondani itt közöttünk senki sem tudja. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Senki sem beszél inflációról! — Magyar Pál: Csak a kormánypárt oldaláról jöttek ilyen szerencsétlen gondolatokkal! — Friedrich István: Mi nem akarunk inflációt! — Elnök csenget. — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Gaal Gaston igen t. képviselőtársam felszólalásában (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) az évi budgetet 5—600 millió pengőre gondolja leszállíthatónak. (Gaal Gaston: Csak azt is megbírjuk! — Halljuk! Halljuk!) Kénytelen vagyok kijelenteni t. kénviselőtársamnak, hogy nem vagyok képes felfogni, hogyan volna ez lehetséges; hogyan volna, lehetséges 500 milliós budget keretében az állami igazgatást ellátni, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Titkos választójoaot! -— Propper Sándor: Tiszta közéletet! — Zaj.) a gazdasági élet folytonosságát biztosítani. (Kun Béla: A kisgazdák, a kisiparosok a mai terheket sem bírják! Tönkremennek alatta!) Elnök: Csendet, kérek! (Gaal Gaston: 25-ben lehetséges volt? —• Peyer Károly: Az a többség, amely az adósságot csinálta, nem hozhatja rendbe az országpt! — Zaj. — Propper Sándor közbeszól.) Propoer képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Most, hogy a jövő évi költségvetés Összeállításán dolgozik a kormány, mindenesetre meg fogom . ülése 1981 december 9-én

} szerdán. kérni igen t. képviselőtársamat, hogy erre vonatkozó konkrét elgondolását legyen szíves velem közölni. {Tetszés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Gaal Gaston: Kék ceruzát kérek, majd én megcsinálom! Nagyon szívesen rendelkezésre állok! — Peyer Károly: A pocsékoláshoz is tapsoltak! — Propper Sándor: Tapsoltak Bethlen pocsékolásához!) Elnök: Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Gaal Gaston: Smith Jeremiás költségvetését tessék elővenni!) Gaal Gaston képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kun Béla közbeszól.) Kun Béla képviselő urat is kérem, maradjon csendben. (Gaal Gaston: Plain pouvoir-t kérek a kék ceruza részére!) Gaal Gaston képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne szóljon közbe. (Peyer Károly (a jobboldal felé): A 10 évi pocsékoláshoz is tapsoltak! — Büchler József: A kartellek rablógazdálkodásához is tapsoltak!) Büchler képviselő urat rendreutasítom. (Gaal Gaston: Álláshalmozók, kartell vezérek! Majd én leszállítom, csak tessék hozzá a. hatalmat megadni! — Kun Béla: Ott ülnek a kartellvezérek is!) Kun Béla képviselő urat másodszor figyelmeztetem, maradjon csendben. (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Hogy ezeket az intézkedéseket, amelyeket a kormány... (Büchler József közbeszól.) Elnök: Büchler képviselő urat sértő kifejezéséért másodszor is rendreutasítom. Ha így folytatja, szigorúbban lépek fel. (Zaj. — Peyer Károly: Rajtunk akarják a 800 milliót megkeresni? Nem fog sikerülni! Annyit nem lehet!) Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Hogy erre a lecsökkentett budgetszínvonalra juthassunk, kénytelen volt a kormány több súlyosan terhelő intézkedést tenni. Az egyik oldalon, a kiadások ^csökkentésénél kénytelen volt az Illetmények leszállításához hozzányúlni, a bevételek fokozásánál pedig kénytelen volt az adók felemeléséhez nyíilni. (Szeder Ferenc: Kipréselni az emberekből a velőt! — Peyer Károly: Minden kiló kenyérre egy kiló adó! — Szeder Ferenc: Mintha nem tudnák, hogy a vidéken mit csinálnak a falvakban!) Elnök: Szeder képviselő urat kérem, maradjon csendben! . Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Hogy ezek nélkül az intézkedések nélkül_ lehetetlen lett volna a budgetet lecsökkenteni, ezt, azt hiszem, felesleges részletesebben bizonyítani. (Propper Sándor: Üj tatárjárás!) Ha ezeket meg nem tesszük, akkor az állami deficit minden súlyos következményével együtt beállott volna. A kormánynak ezek az intézkedései a 33-as bizottsággal való beható és alános tárgvalások után történtek. Nem azért említeni a 33-as bizottságot, mintha a kormánvnak ezekre az intézkedésekre vonatkozó felelősségét a legkisebb mértékben is csökkenteni akarnám, mert természetesen ezekért a kiadott rendeletekért kizárólagosan és teljes mértékben a kormány felelős, örömmel regisztrálhatom azonban, hogy a 33-as bizottság a kormánynak igenis nagy segítségére és támogatására volt. (Farkas István: Az adóemelésnél, a kartellek képviselői! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Megköszöni az ország!) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! (Fafsonyi János közbeszól.) Vázistonyi képviselő urat is kérem, maradjon csendben! Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: A felületes szemlélő, aki .a személyeket nem is-