Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1931 december ll-én

t pénteken. 327 lentékeny száma mind azt bizonyítja, hogy a törvényjavaslat megfelelt céljának, legfeljebb arról lehet szó, hogy a mostani anyagi helyzetben kevés volt ez a segítség, kevés volt az anyagi eszköz, de maga a rendszer és az elgondolás mindenképpen helyesnek bizonyult, és ha lehetséges, ezen a részen ugyanilyen módszereket folytatni, azt továbbra is szükségesnek tartom. Minthogy azonban itt tulajdonképpen nem erről van szó, hanem arról, hogy a már felépített ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök kifizethetők legyenek s az iparosok nagy tömege az őt terhelő kezesség alól felszabaduljon, ezt a törvényjavaslatot erre a célra feltétlenül szükségesnek és hasznosnak tartom és kérem, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván még valaki szólnil (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Minthogy az előadó úr sem kíván szólni, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Friedrich István: Nem vagyunk határozatképesek! — Szakács Andor szólásra jelentkezik.) Szakács Andor képviselő úr szólani kíván? Szakács Andor: A határozatképesség megállapítását kérem. Elnök: Nem lehet kérni szavazás közben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Még nincs szavazás!) A házszabályok értelmében minden szónok beszéde elején kérheti a tanácskozóképességet, a határozóképesség megállapítását pedig a kérdés feltevéséhez való hozzászólás címén lehet kérni. (Farkas István: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—5. szakaszokat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Farkas István képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. Farkas István: T. Ház! Tisztelettel bejelentem, hogy a budapesti kir. törvényszéknek B. XXXV. 856/8/1931. számú, B. XXXV. 12.334/3/1931. számú, B. XXXV. 12.335/3/1931. számú és B. XXXV. 2458/8/1931. számú végzéseivel mentelmi jogomat megsértve látom. Megsértve látom pedig azért, mert a sajtótörvény egyenes megkerülésével, mellékúton arra akart engem a törvényszék kényszeríteni, hogy szerkesztői minőségemet átváltoztatva, mint tanú tegyek vallomást bizonyos cikkek írójára vonatkozólag, amire én nem voltam hajlandó, mert a sajtótörvény egyenesen és világosan elrendeli és körülírja azt, hogy a felelős szerkesztő miként köteles a sajtótörvény értelmében eljárni. A budapesti királyi törvényszék ezt megkerülte és mert nem mentem a tárgyalásra és nem tanúskodtam, ezért minden egyes esetben, négyszer 300—300 P-re ítélt. (Felkiáltások a baloldalon; Hallatlan!) Tiltakozom ez ellen, mert egyenes kijátszása a sajtótörvénynek. Bejelentem mentelmi jogom megsértését. Elnök: A mentelmi jog megsértésének bejelentése kiadatik a mentelmi bizottságnak. Büehler József képviselő úr személyes megtámadtatás címén szólásra kért és kapott engedélyt. Büchler József: T. Ház! A múltkor, 1931 november 12-én Marton Béla képviselő úr beszédében a szociáldemokrata pártot aposztrofálta és azt állította, amikor itt Gaal Gaston képviselőtársam és a többi független kisgazdapárti képviselő urak megtámadták őt, azért, mert nem egészen tiszta választáson jött be ide a Képviselőházba, hogy ő igenis a választók minden rétegét képviseli, bizalmukat bírja és azt állította, hogy a szociáldemokratapárt is támogatta őt, sőt nemcsak hogy támogatta, hanem üdvözölte is megválasztása után. A szociáldemokratapárt dehonesztálónak tartja azt, ha Marton Béla urat támogatta volna az albertiirsai választásnál. Elnök: Figyelmeztetem képviselő urat, méltóztassék az ilyen sértő kifejezésektől tartózkodni. Büchler József: Ez nem Marton Béla szemé íyét illeti, hanem az egységespártot, a,z egységespárti .képviselőjelölteket nem támogattuk, nem támogatjuk és remélem, hogy a jövőben sem fogjuk támogatni. Marton Béla úr valótlant mondott, amikor azt mondotta, hogy a szociáldemokratapárt részéről őt üdvözölték. Tudni kell azt, hogy egy Revuczky Béla nevű emberről van szó, akiről ő úgy beszélt, mint aki a független kisgazdapárt képviselőjelöltje volt. Ha pedig Revuczky Béla a független kisgazdapárt képviselőjelöltje volt, akkor a szociáldemokratapárt részéről Revuczky Béla nem üdvözölhette Marton Béla urat. Éppen ezért kijelentem: valótlanság az, hogy a szociáldemokratapárt őt üdvözölte volna, mert ez a Revuczky Béla körülbelül kilenc esztendő óta nem is tagja a szociáldemokratapártnak, hanem valamelyik más pártnak, azt hiszem, a független kisgazdapárt tagja, tehát Marton Béla urat nem is üdvözölhette a szociáldemokratapárt részéről. Szükségesnek tartottam ezt helyreigazítani és kijelenteni, hogy valótlanság az, amit itt Marton Béla képviselő úr mondott. Elnök: Napirend szerint következik a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 111, 115). Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, bejelentem a t Háznak, hogy az igazságügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottként dr. Vladár Gábor miniszteri tanácsos urat jelentette be. Méltóztassék ezt tudomásul venni. Krüger Aladár képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Ház! Az 1920. évi XXXVI. tc.-ben kezdeményezett (Felkiáltások a baloldalon: Hol u kisgazda miniszter? — Büchler József: Most földbirtokreformról van szó, illenék itt ülnie!) földbirtokrendezés az úrbéri rendezés óta a legjelentősebb politikai esemény. (Vázsonyi János: Nagyon feleslegesek ezek a bársonyszékek!) A földbirtokpolitika célja mindenütt a földbirtok egészségesebb megoszlása. Ez az egészséges megoszlás Magyarországon elsősorban szükségesé vált, mert az úrbéri rendezés óta a földbirtokrendezés terén lényegesebb lépés nem történt, már pedig Magyarországon, amely eminenter mezőgazdasági állani, az egészséges földbirtokpolitikának alapja, az okszerű földbirtokmegoszlás. Erre szükség van nemcsak a folyton szaporodó földmíves népesség eltartása szempontjából, nemcsak abból a szempontból, hogy a kisgazda mi