Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-30
7á Az országgyűlés képviselőházának tény azonban, hogy Hadik János úgy az Ümge. épületében és termében a dohánytermelők gyűlésén, mint pedig legutóbb Nyíregyházán igen éles támadást intézett a volt pénzügyminiszter úrral szemben és erre nem jelent meg cáfolat, illetőleg olyan cáfolatok és magyarázatok láttak napvilágot, amelyek semmiféle tekintetben nem tisztázzák a helyzetet és amelyekből még mindig nem lehet megállapítani, hogy történt-e itt hiba a Bataaf sehe részvénytársaság ajánlatával kapcsolatban, igen-e vagy nem? A 6-os bizottság azt állapítja meg, hogy itt igen nagy értékesíthetetlen készletek vannak, ugyanakkor javasolja a rigorózus beváltást és kilátásba helyezi a jövő évre a dohánytermő területek csökkentését és a beváltási árak leszállítását. Ezek mind mutatják azt, hogy a múltra vonatkozólag nem tudtunk készleteinken túladni és ezt ma és a jövőben fogjuk megsínyleni. Ez a termelési ág kénytelen volt nagy befektetéseket eszközölni, nagy kölcsönökkel dolgozni, éppen ezért nagyon sajnálom Vargha pénzügyminiszteri államtitkár úrnak azt a válaszát, amelyet a pártban adott, hogy igen, a dohánybeváltási árakat le kell szállítanunk arra a nívóra, amelyen azelőtt voltak és amely megfelelt körülbelül 3 mázsa búza árának, mert ugyanakkor elfelejtette az államtitkár úr ehhez azt is hozzátenni, hogy akkor természetesen ebből kifolyólag a cigaretták és szivarok, stb. árait is hasonló módon le kell szállítani. (Derültség.) Ezek árát fenntartani és a gazdáknak juttatandó dohánybeváltási árakat leszállítani, nem tartom teljesen igazságosnak. (Jánossy Gábor: Logika nem sok van benne!) Igen sok gazda kölcsönt vett fel, 40 ezer holdon folyik a dohánytermelés Magyarországon, tehát, ha ezek nagy része kénytelen lesz a dohánytermelést korlátozni vagy abbahagyni, akkor igen erősen fog emelkedni a munkanélküliség. Nem tudom, módja van-e a kormánynak vagy sem olyan dohányértékesítési szerződéseket kötni, mint a múltban. Ha nincs módjában, akkor még mindig helyesebbnek tartom azt, hogy a terület csökkenjen amint az értékesítés lehetővé válik, semmint, hogy a , beváltási árakat lényegesen leszorítsuk. Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje, szíveskedjék befejezni. Klein Antal: Befejezem. Még csak röviden azt akarom mondani, végtelenül meglepett engem az, hogy Sándor Pál, Eber Antal és velük együtt Wolff Károly képviselőtársam is kifogásolták azt, hogy a magyar kormány behozta a gazdamoratóriumot, mert ezt egyoldalúnak tartják és olyan adósvédelmi intézkedésnek, amely csak a gazdák érdekeit védi. Én igenis, a kormánynak ezt az intézkedését helyesnek és szükségesnek tartom (Élénk helyeslésed jobboldalon.) és úgy ezért, mint pedig egyéb ténykedéseiért, amelyeket e téren az igazságügyminiszter úr kifejtett a gazdák érdekében, a legmelegebb szívvel köszönetet mondok. (Helyeslés a jobboldalon.) Es nem helyeslem azt a régi állapotot, amely volt, amikor a gazdák birtokait, instrukcióit, felszereléseit egy : másután potomáron elárverezték és árverezési hiénák hullarablók módjára elvitték ezeket a berendezéseket. En ezt igazságtalannak és helytelennek tartom. lÜgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Kifogásolni azt a jogot, amelyet a másiknak adnak, nem szabad. Különösen Sándor Pál t. képviselőtársam volt az, aki megmutatta, hogy mint a merkantilérdekek képviselője, mindenkor a gazdák ér• 0. ülése 1931 december 1-én, kedden. dekében emelt szót itt, tehát nem tartom helyesnek, ha ezt ő kifogásolja. (Magyar Pál: Meglátja a képviselő úr, hogy végeredményben a gazdák fogják ennek a rendelkezésnek a hatását megsínyleni ! — Erdélyi Aladár: Hiszen mindig mi isszuk meg mindennek a levét! — Zaj.) Helytelen elvonni a gazdáktól azt a jogot, amelyet másutt helyesnek tartanának, tehát inkább arra törekedjünk, hogy úgy az ipar, mint a kereskedelem szintén ilyen jogokat kapjon, mert ez ugyanaz, mintha mi arra hivatkozva, hogy a vidéken nincs titkos választójogunk, azt követeinők, hogy ezért vegyék el Budapesttől is a titkosságot. (Magyar Pál: Inkább tegyék hitelképessé a gazdákat! Inkább hitelképességet kérünk, mint moratóriumot. ) Ugyanakkor megállapítom azt — beszédemet most már be kell fejeznem —, hogy a kormány adósyédelmi rendelete, amellyel megfékezte az árverési hiénák és hullarablók működését, a fedezeti elv bevezetése, a kamatmaximálás, az uzsorajavaslat, a részvényjog bejelentett revíziója, az össze férhetlenségí javaslat, s az álláshalmozások megszüntetése, mind olyan tények, amelyekért a kormányt elismerés illeti. (Kun Béla: Kégen kellett volna!) Sajnosán kell megállapítanom, hogy különböző helyekről, úgy künn, mint benn, ezek ellen megindult egy akció, amely azt a kezet, amely programúiba vette annak végrehajtását, meg akarja akadályozni. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Ez az emelet és gyakorlat közötti különbség!) Elnök:' Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak. (Meskó Zoltán: Meglesz az egész, nyugodt lehet, nem marad annyiban! — Magyar Pál: HégeAi igéri Meskó, hogy meglesz!) Méltóztassék lehetővé tenni, hogy a képviselő úr befejezze beszédét. Klein Antal: Ezek a pontok benn vannak a mi programmunkban, ezeknek megvalósítása ma igenis, időszerű. (Meskó Zoltán: Meglesz!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, maradjon csendben. Klein Antal: Mi ezeknek a programmpontoknak megakadályozásához semmi körülmények között nem fogunk hozzájárulni. Bízom abban, hogy az igazságügyminiszter úr ezen a megkezdett úton fog haladni és ezekkel a bejelentett javaslatokkal, mint a részvényjog reformja, az összeférhetlenségi javaslat és az álláishalmozások elleni javaslat, mielőbb idejön a kormány. Ebben a hitben tudomásul veszem és elfogadom a jelentést. (Élénk helyeslés jobbfelől, A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Brandt Vilmos jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Előttem szólott Klein Antal igen t. képviselőtársam (Mojzes János: Aki a helyes premisszákból helytelen következtetést vont le!) az egységespártnak egyik igen tekintélyes tagja és sajnálom, hogy beszédének azt az utolsó részét, amely az ő mindigvaló bizalmát foglalta magában, nem halottam. Beszédének többi részéből ellenben azt kell megállapítanom, hogy az én igen t. barátom nagyon is nincs egy nézeten a kormány gazdasági politikájával (Kun Béla: Az eddigi rendszerrel!) és azt kell megállapítanom, hogy az egységespártnak egy ilyen tekintélyes tagja igen kevéssé van tájékozva a kormány további politikája felől. Ebből azt kell megállapítanom, hogy még mindig nem árulta- el a kormány azt a koncepciót,, amellyel a. mai gazda-