Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-40
514 Az országgyűlés képviselőházának W. viselő úr, legalább megértsem a miniszter úr helyett beszélő államtitkár úr beszédét!) Elnök: Csendet kérek! (Zaj.) Csendet kérek minden oldalon. Petri Pál államtitkár: ... hogy nagy válságokat átélt, és diadalmasan keresztülküzdött ez a nemzet. Azt hiszem, hogy a mi acélos ifjúságunk segítségével ezen a válságon is keresztül érünk és még jobb időket is fog látni az ifjúság. Az interpelláló t. képviselő úr jelenleg főként a tandíj kérdésével óhajtott foglalkozni. Itt konkrété meg kell említenem, hogy a tandíjaknál emelés nem történt. 102 pengő volt a tandíj az elmúlt év szeptemberében, annyi is maradt. A beiratási, kórházi és egyéb mellékdíjaknál történt szeptemberben emelés, amelynek összege körülbelül 8—10 pengőre tehető. (Kun Béla: Nem bírják fizetni a szegény szülők!) , Ujabb emelés iránt érdeklődött a t. képviselő úr. Erre vonatkozóan a leghatározottabban kijelentem, hogy a kultuszkormány ilyen újabb emelést nem tervez. Amennyiben más oldalról, netán az egyetemek részéről ilyen irányú javaslat terjesztetnék elő, erre csak negatív választ adhatnánk, merrt a szülők nehéz helyzetében és az ifjúság küzdelmes helyzetében ilyen tandíjemelést megengedhetőnek és keresztülvihetőnek nem tartunk. Igyekszünk ezeket a nehéz és elég terhes tandíjakat is, amennyire lehet, elviselhetővé tenni, olyan irányban, hogy amennyire a pénzügyi helyzet engedi, minél több kedvezményt adunk- A jelen félév statisztikája azt mutatja, hogy az egyetemi hallgatóknak 25%-a vagy teljesen tandíjmentes, vagy fél tandíjat fizet. Az a nézetem, hogy ezen a téren, amennyire csak a pénzügyi helyzet megengedi, még tovább kell menni és minden igazán tehetséges egyetemi hallgatónak biztosítanunk kell a tanulás szabadságát és lehetőségét. (Helyeslés.) Kérem az ifjúságot, hogy a jobb jövő reményében bízzék továbbra is, mert én azt hiszem, hogy ezek a nehéz idők, amelyekben mi most csak ilyen kedvezményekkel, a karitatív szociális intézmények erősítésével és alátámasztásával tudunk segíteni, sokáig nem maradhatnak fenn és az egyetemi ifjúság tanulási lehetőségei szélesebb körben lesznek biztosíthatók. Ismételten hangsúlyozom tehát, hogy tandíjemelést nem tervezünk, azt helyesnek nem is tartanok és kérem ebben az értelemben válaszom tudomásulvételét. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Hitelesítették : Zeöke Antal s. h. Orosdy Fülöpné báróné s. h, naplóbíráló-bizottsági tagok. ülése 1931 december 17-én, csütörtökön. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Az államtitkár úr válaszát tudomásul veszem. Jóleső érzéssel tapasztalom azokból a kijelentésekből, hogy amit az ifjúság is óhajt, hogy a tandíj 102 pengőben hagyassék meg, ezt az államtitkár úr a kultuszkormány nevében garantálja, sőt előre hangsúlyozza is, hogy ha ezzel ellenkező javaslatot terjesztenének fel, azt elutasítja. Nagyon kérem az államtitkár urat arra is, — ez az ifjúság másik kérése — méltóztassanak a beiratkozási díjakat is 25 pengőre viszszaállítani. Annyi sok költség, annyi sok baj van most, hogy tényleg méltóztassanak erre módot találni. Nem is hiszem, hogy ebből olyan nagy összeg jönne be. Inkább azt kell megállapítanom, hogy sokkal súlyosabb arra a kisemberre az a pár pengő ' emelés, mint amennyi eredményt e beiratkozási díjak emelése hoz. Még egy körülményre bátorkodom utólag felhívni az államtitkár úr figyelmét. Az ösztöndíjak nagyon sok helyen éppen a mai gazdasági helyzet miatt veszendőben vannak. Méltóztassanak utánanézetni ennek, — mert magam is tudok rá eseteket, amikor közhatóságok^ nem tudják idevonatkozó feladataikat teljesíteni — mennyiben lehetne azt az ösztöndíj-kontingenst megmenteni. " Meg vagyok győződve arról is, hogy — habár az államtitkár úr nem adott nekem erre külön kifejezett választ — a kultuszkormány mindenesetre a tankönyvmanipulációknak, a drága tankönyvek és jegyzetek ügyének is utánanéz és ezen a téren is megakadályozza azt, hogy ebben a helyzetben az ifjúságot még jobban sújtsák. Egyebekben a választ, amely^ if az, megértő lélekből fakadt, a magam részéről tudomásul veszem. (Elénk helyeslés.) Elnök: Következik; a határozathozatal. Kérdem^ a t. Házat, méltóztatnak-e az államtitkár úr által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem"? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. • Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 1 perckor.)
