Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-40

Az országgyűlés képviselőházának UO. ülése 1931 december 17-én, csütörtökön. 499 szagban a széntermelés produktumainál, hogy mindenekelőtt a fogyasztók érdekeit védjék, mert el sem tudom másképpen képzelni, hogy szénkormánybiztosság felállíttassák a kartellek védelmezésére. Amikor a t. miniszter úr kézjegyét oda tette az aktára, hogy «teljesíthető, a tárgyi feltételek megvizsgálandók» és a

r tárgyi feltételek között, amikor megállapításra került a sor, nem tudtak mást konstatálni, mint azt, hogy ennek az embernek 100%-ig igaza van, (Andaházi Kasnya Béla: Az kevés! — Derültség.) egy kisember, egy fejérmegyei kis magyar bortermelő, aki adózó alany is, jogos magánérdekeinek letiprásában jelentkezik az egész mai rendszer tükörképe, hogy a kartellek, a nagy bankalakulatok és érdekeltségek ma is hatalmasabbak ebben az országban, mint a kisemberek^a túloldalról is annyiszor hangoztatott jogos érdekeinek komplexuma. (Farkasfalvi Farkas Géza: Végre kell hajtani valahára a kartelltörvényt. Kívánom, teljes erőmmel kívánom és ragaszkodom hozzá! — Andaházi K\asnya Béla közbeszól. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ragaszkodom hozzá, hogy végre egyszer a kartelleket megrendszabályozzák. Nem deferálok ebben a kérdésben senkinek. — Lázár Miklós: December 2-án járt le a kötelező kartellbejelentés ! Mit jelentettek be? — Zaj.) Elnök: Kérem, a képviselő urak minden oldalról helyeselnek és nem hagyják a szónokot beszélni. Inkább hagyják beszélni. (Derültség.) Kun Béla: Mindezeket a szomorú dolgokat idetártam a t. Képviselőház színe elé. Tudom, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr megértő szívvel, (Ügy van! Ugy van!) nagy elhatározottsággal és rendet teremteni akaró eltökéltséggel nézi ezeket a dolgokat. A Ház minden oldaláról adjunk segítséget neki ennek a munkának elvégzéséhez, (Helyeslés.) és ha nem lenne elég ereje, — ne méltóztassék ezt politikai kérdés felvetésének tekinteni — akkor appelláljanak a t. túloldalról és a t. miniszter urak is, tekintet nélkül arra, hogy ki tűnik el és ki marad benn a Képviselőházban, appelláljanak a nemzet közvéleményére titkos szavazással. (Helyeslés balfelől.) En úgy tudom, hogy jelenleg — hiszen mellettünk ülésezik a Felsőház — kétkamarás rendszer van Magyarországon. Tapasztaltuk heteken és hónapokon keresztül, hogy háromkamarás rendszer van. (Andaházi Kasnya Béla: TTj alkotmányjog!) Mert a Képviselőház mellett meg vagyok győződve, hogy a nem múmiasorsban lévő, de kényszeréletre kárhoztatott Felsőház tagjai között is az a meggyőződés uralkodik, hogy a kisemberek igazságát kell érvényre juttatni a nagybankoknak és a kartelleknek önző kapzsisága és moloch falánksága felett. De mégis úgy volt heteken keresztül, hogy háromkamarás rendszer van Magyarországon. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Kun Béla: Végzem felszólalásomat. A 33-as bizottság képviselte a harmadik kamarát. Remélem, hogy a 33-as bizottságtól egyszersmindenkorra megszabadultunk. Méltózassank számot vetni, t. túloldali képviselőtársaim és a t. kormány itt jelenlévő tagja, a t. földmívelésügyi miniszter úr is azzal, hogy amit mondok, nem politikai szójáték, hogy szomorú és komor valóság. Nem én mondom!, de a tények azt mutatják, hogy így van; jelenleg egykamarás rendszer uralkodik Magyarországon; a sokszor üresen álló miniszteri bársonyszékek felett ott terpeszkedik az egykamarás rendszert magának vindikáló kartelleknek és banktőkének fekete árnyéka, a bürokráciával kapcsolatban. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) En azt kérem a t. kormánytól, hogy fojtsa meg ezt a sárkányt, ezt a bürokráciát, a miniszteri bársonyszékek felé terpeszkedő fekete árnyékát a kartelleknek, amelyek nem engedik, hogy szabad levegőhöz, szabad lélekzéshez jusson az egész országnak közgazdasági élete. (Elénk helyeslés és taps' balfelől.) Elnök: A képviselő urat beszédében nem kívántam megszakítani, utólag azonban a Felsőház tagjaival szemben tett megjegyzése miatt a képviselő urat rendreutasítom. (Kun Béla: Miért. t. Elnök úr?) Egészen világosan beszéltem t. képviselő úr, méltóztassék beszédét elolvasni. (Kun Béla: Bocsánat, én a Felsőház tagjai iránt nagy tisztelettel vagyok-) A képviselő úrnak most nincs joga beszélni, tessék helyet foglalni. (Kun Béla: Azt mondottam, hogy nem mumia-sorsra, de kényszeréletre kárhoztatott Felsőház. Ez így van.) A képviselő urat azért, mert az elnökkel

r szemben kijelentéseket tett, újból rendreutasítom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Ivády Béla földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Kun Béla t. képviselőtársam felszólalásában többrendbeli kérdést hozott fel, mely kérdéseknek egy része kizárólag tárcámat érdekli, egy része azonban csak kapcsolatos az én tárcám ügykörével. Mégis méltóztassanak megengedni, hogy talán egy-két szóval azokra a kérdésekre is kiterjeszkedjem, amelyek tulajdonképpen nem az én resszortomhoz tartoznak. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés, melyet t. képviselőtársam felhozott, az az értesülése, hogy Lenti községben a Glaser-féle bérgazdaságban a gazdasági cselédek a konvenciót denaturált takarmánybúzában kapták meg. Legyen szabad ezt a kérdést, amely ha csakugyan megtörtént, kétségtelenül súlyos visszaélésnek látszik, (Ügy van! Ügy van!) a t. Ház előtt a kellő részletességgel ismertetni. Az én igen t. elődöm hivatalos lelkiismeretességgel és előrelátással f. évi július hó 12-én a 46.820. szám alatt egy rendeletet adott ki, amely 1. §-ában — talán felolvasom a rendeletnek a szövegét is — akként intézkedik, hogy «Az eozinnal festett búza kizárólag takarmányozási célokra szolgál és ezért azt rendeltetésétől eltérő célra, nevezetesen emberi táplálkozásra, vagy ipari feldolgozás céljára forgalomba hozni, vagy vetőmagként felhasználni, nemkülönben ilyen műveletek pártolása végett az eozinnal festett búzából a festékanyagot akár vegyi, akár fizikai úton kivonni, egyaránt tilos». Méltóztatnak a rendeletnek ebből a szövegéből látni, hogy megfelelő lelkiismeretességgel és alapossággal, idejekorán gondoskodott «még hivatali elődöm arról, hogy fel világosi ttassék a gazdaközönség, miszerint az eozinált búzát kizárólag csak állati takarmányozásra szabad felhasználni és az azzal való minden visszaélés büntető szankciót von maga után és kifejezetten benne is van a rendeletben, hogy az ilyen búza emberi táplálkozásra nem alkalmas. A rendeletnek 3. §-a pedig akként intézkedik, hogy «aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 1895:XLVL te, 3, és 4. §-a alá nem